Ön a(z) 2787665. látogatónk,  és 192. a mai napon
   Rovataink: Zene >> Starker János >>
  Kezdőlap   
  Kereső   
  KAPCSOLAT   
   Képzőművészet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudomány
   Színház
   Opera
   Tánc
   Jó helyek...
   In memoriam...
   A kötetről
   Építészet
   Kritikák
   Szecsődi Ferenc
   Rév Lívia
   Schiff András
   Starker János
   Somfai László
   Meszlényi László
   Kocsis Zoltán
   Kerek Ferenc
   Velenczei Tamás






(1929-2019)




(1933-2019)


(1899-1996)




(1935-2013)


(1916-2018)

(1930-2016)


(1928-2001)

(1910-2002)

(1924-2013)


(1911-2011)

  Instagram

Starker János gordonkaművész a barátságról, a tanításról és az írásról

Hollósi Zsolt - 2001


A világ legnagyobb gordonkaművészei között tartják számon Starker Jánost, aki ötvenöt éve, az Operaház fiatal szólócsellistájaként hagyta el az országot. Két testvérét megölték a nácik, őt pedig az késztette távozásra, hogy a háború után túl sok nyilast látott viszont a megerősödött kommunista pártban. Emigrációja után nemcsak koncertező művészként szerzett nevet a nemzetközi zenei életben, hanem oktatóként is: immár negyven éve tanít Bloomingtonban, az Indiana University zenei fakultásán. A vonósjáték módszertanáról írt kötetét világszerte tankönyvként használják. Százhúsz lemeze jelent meg, a teljes csellóirodalom szerepel a repertoárján. Életre szóló barátság fűzte a néhány éve elhunyt szegedi születésű Sebők György zongoraművészhez. Ennek köszönhettük, hogy nemrégiben fantasztikus hangulatú jótékonysági koncertet adott Szegeden a zsinagóga felújítását szervező alapítvány javára.


 

Szegedi fellépését Sebők György emlékének ajánlotta. Mit jelentett önnek ez a barátság?

Sebők Gyuri nekem több egyszerű barátnál, olyan volt számomra, mint egy testvér. A háború előtt kétszer is koncerteztünk együtt Szegeden, majd többször is Budapesten, később pedig szerte a nagyvilágban. 1962-ben jött ki hozzám az Egyesült Államokba, Bloomingtonba, ahol együtt tanítottunk az Indiana University-n. Évtizedeken át szinte egymás mellett volt a szobánk. Európán és Amerikán kívül Japánba és Afrikába is jártunk vendégszerepelni, rengeteg közös lemezt készítettünk. A repertoár nagy részét, az összes Beethoven-szonátát és -variációt, valamint a Brahms-, Mendelssohn- és Chopin-szonátákat is lemezre vettük. Eszményi partner volt, szinte soha nem kellett próbálnunk. Tökéletes összhang volt közöttünk, ugyanazt a zenei nyelvet beszéltük. A koncertjeinken egymásra sem kellett néznünk, annyira azonosan gondolkodtunk.

Mit jelentett a pályáján az, amit a budapesti Zeneakadémia növendékeként útravalóul kapott?

A Zeneakadémián eltöltött évek egész életemre kihatottak. Bennünket, magyar muzsikusokat -- éljünk bárhol is a világban -- évtizedeken át egyesített az, hogy Weiner Leótól tanultunk kamarazenét. Szellemisége sokáig még távozása után is áthatotta a Zeneakadémiát. Weiner megértette velünk, mennyire fontos az, hogy egy hang mennyire hosszú, rövid, milyen erős, vagy mit jelent egy harmónia változása. Amit Weiner tanított nekünk, azt mi is igyekeztünk tovább adni. Sebők György hatása azért sokkal több, mintha csak kiváló koncertzongorista lett volna, mert amit a tanításban csinált, az szinte misztikus volt. Gyakran bekopogtam hozzá, de ritkán fordult elő, hogy a növendéke épp zongorázott volna. Mindig beszélgettek. Mégis a tanítványai egy idő múlva sokkal jobban muzsikáltak. Óriási tanáregyéniség volt.

Ön milyen módszerrel tanít?

Igyekszem aktiválni a növendékeim agyát. Mindig tudniuk kell, mit és miért csinálnak. Milyen problémát, hogyan kell megoldaniuk. Sebők Gyurival mi soha nem azt vártuk, hogy a tanítványaink úgy játsszanak el egy darabot, ahogyan mi. Nem trénerek akartunk lenni, hanem a választási lehetőségeket tanítottuk meg: mit, hogyan kell csinálni ahhoz, hogy úgy szólaljon meg egy darab, ahogyan a muzsikus szeretné. Minden növendék esetében az a legfontosabb: van-e mondanivalója a darabbal.

 

Milyen érzés időnként visszatérni Magyarországra?

Harminc évvel ezelőtt jöttem vissza először, utána már háromévenként megjelentem. Azok az emberek, akik közel álltak hozzám, meghaltak. Rokonságom már nincs Magyarországon. Amikor megérkezem a szállodába, lepillantok a Dunára és átnézek Budára, mindig jó és mély érzés tölt el. Amikor először tértem vissza, még rossz volt, mert az összes szörnyűség eszembe jutott. Hetvenhét évesen már csak a szépre emlékezem.

Gyermekei közül követte valamelyik a zenei pályán?

A lányom nagyszerű hegedűs, és férjhez ment a Cleveland Kvartett híres első hegedűséhez, aki most a Clevelandi Szimfonikus Zenekar koncertmestere. Az unokám – az ő lányuk – tizenhét éves és csodálatosan hegedül. Sajnos olyan szép, hogy nem is kell, hogy jól játsszon...

Nagy siker mostanában Magyarországon Norman Lebrecht zenei világról szóló két könyve. A szerző szerint végveszélybe sodorhatja a komolyzenét, ha üzletté válik.

Már kétszáz évvel ezelőtt is ezt mondták! A mai zenei világ problémái inkább abból adódnak, hogy hihetetlen módon megnőtt a kínálat felkészült, kiváló muzsikusokból, de nem gyarapodott ugyanilyen mértékben a fizetőképes koncertlátogató közönség. Van néhány muzsikus a világban, aki csillagászati gázsiért lép fel, a sok bolond pedig rohan, és képes egész éjszaka sorban állni, hogy megvehesse a méregdrága jegyeket. Persze ez már Paganini és Liszt korában is így volt. A zenei életben persze vannak valós problémák, például a zenekaroknak nem könnyű megfelelő szponzort, támogatót találni.

Gyakori vélemény, hogy egyre tökéletesebbé válik ugyan a hangszeres játék, de a mai muzsikusokból sokszor hiányzik valami plusz...

Ez egy műprobléma, ami Arthur Rubinsteintől származik. Ő kérdezte: Mi történt a tegnapi nagyokkal? Most mindenki tisztán és jól játszik, de nincs bennük semmi nagyság. Erre azt mondom: legalább annyi nagy muzsikus van ma is, mint amikor Liszt, Rachmaninov, Horowitz és a többi hasonló kivételes egyéniség zongorázott. A különbség mindössze annyi, hogy ma a második vonalba sorolt muzsikusok is olyan fantasztikusan játszanak, hogy az emberek azt kérdik: miért nem olyanok, mint Rubinstein? Ma a vidéki magyar zenekarok között is lehet egészen kitűnőeket találni. Ez azért van, mert a zenei élet színvonala ma sokkal magasabb, mint bármikor korábban. Olyan felkészült, tehetséges muzsikusok a zenekari tagok, akik néhány évtizeddel korábban szólistaként is megállták volna a helyüket. Az Egyesült Államokban több száz szimfonikus zenekar működik, és olyan jól játszanak, hogy ha hallaná őket a magyar közönség, azt hihetné, a New York-i Filharmonikusok muzsikálnak.

Azt hallottam, hobbija az írás. Olvashatjuk írásait idehaza is?

Nem, főleg angolul és németül jelentek meg a könyveim. Számomra az írás elsősorban szórakozás: az utóbbi harmincöt évben ezzel ütöttem agyon az időt a kontinensek közötti hosszú és unalmas repülőutakon.

És miket ír?

Például a gondolataimat jegyzem le a zenéről. Ezt mindig azonnal kiadják. Imádom a sci-fit is, bár a megjelentetése nehezebb. Néhány novellám szerepel abban az emlékkönyvben, amit a 75. születésnapomra készítettek. Nekem írás idegnyugtató. Emlékszem, a régi elemi iskolai tankönyveikben volt egy példamondat, ami megmaradt bennem: Az úr ír. Ma én is egy úr vagyok, aki ír.


Hollósi Zsolt

NÉVJEGY

STARKER János
 gordonkaművész
 Született: Bp., 1924. júl. 5.
 Családi adatok: Sz.: Starker Sándor és Margit. Nős (1944 Urányi Éva elvált), 1960, Rae Busch. Gy.: két leány.
 Tanulmányok: Zeneműv. Főisk.
 Életút: 1945–46 az Operaház és a Filharmonikus Zenekar, 1948–49 a Dallasi Szimfonikus Zenekar, 1949–53 a Metropolitan Opera Zenekara, 1953–58 a chicagói Szimfonikus Zenekar szólócsellistája, 1958– az Indiana Egy. csellistája, 1961– zenetanára, a Starker-híd feltalálója. Lemeznagydíj (1948), George Washington-díj (1972), Herzl-díj (1978), Kodály-érem (1983), Arturo Toscanini-díj (1986), Tracy Sonnenborn-díj (1986), Grammy-díj (1998).
 Hobbi: írás, úszás.
 Cím: Department of Music, Indiana University, Bloomington, Ind. 47405, USA.

Hirdetés



Ajánló

Lőrincz Katalin
Csákvári Krisztián
 Sztathatosz Sebestyén

Zalán Tibor
Kulka János
Velenczei Tamás
Juronics Tamás
László Zsolt
Kerek Ferenc
Bernáth Árpád
Alföldi Róbert
Pataki Ferenc
Szathmáry Gyöngyi
Szecsődi Ferenc
Szörényi László
Zsótér Sándor
Marton Éva
Schiff András
Nádas Péter
Fried István
Frank József
Lengyel András
Somfai László
Temesi Mária
Fritz Mihály
Sejben Lajos
Szonda Éva
:: Hollósi Zsolt 2006-2019 - e-mail : hollosizs@gmail.com / info@hollosizsolt.hu
www.hollosizsolt.hu