Ön a(z) 2225487. látogatónk,  és 802. a mai napon
   Rovataink: In memoriam... >> Agárdy Gábor >>
  Kezdőlap   
  Kereső   
  KAPCSOLAT   
   Képzőművészet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudomány
   Színház
   Opera
   Tánc
   Jó helyek...
   In memoriam...
   A kötetről
   Építészet
   Kritikák
   Agárdy Gábor
   Janikovszky Éva
   Kaszás Attila






(1929-2019)




(1933-2019)


(1899-1996)




(1935-2013)


(1916-2018)

(1930-2016)


(1928-2001)

(1910-2002)

(1924-2013)


(1911-2011)

  Instagram

Agárdy Gábor

(1922-2006)

Szegeden született 1922. augusztus 2-án, ott volt már a szabadtéri játékok indulásakor is: gyerekszereplőként a Tragédia athéni képében Miltiadész fiát játszotta. 1937. szeptember 1-jén írta alá első szerződését a Városi Színháznál, ahol 1941-ig játszott. A következő évben katonai behívóval tábori színházba, majd az orosz frontra került, végül hadifogságba esett. Akkor kezdett rajzolni, festeni. Hazatérése után évekig vándorszínészként járta az országot vidéki társulatokkal. 1949-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett, három évvel később már a Fővárosi Operettszínházban játszott, ahol egyre népszerűbbé vált. Mégis átszerződött az Ifjúsági (később Petőfi) Színházba, ahol saját bevallása szerint pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte. Közel háromszázszor alakította Katz tábori lelkészt Hasek Svejkjében, és több mint kétszázszor Bicska Maxit Brecht Koldusoperájában. 1964-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett -- és haláláig az is maradt, közben a teátrum nevét Pesti Magyar Színházra változtatták. 1954-ben játszott először filmben, gyakran osztottak rá emlékezetes, karakterisztikus figurákat. Befutott színészként nyaranta sokszor visszatért a Dóm térre játszani. Szerette Szegedet, ha itt járt, mindig felkereste szülei sírját az alsóvárosi temetőben.  

Amikor régi játszótársa, Székhelyi József lett a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, rögtön meghívta A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényből készült produkcióval vendégszerepelni. Emlékezetes, emelkedett hangulatú színházi este volt. Avar Istvánnal együtt elvarázsolták a közönséget. Vastapssal, felállva ünnepelte a két színészóriást a publikum. Főszereplésével két hét múlva a filmszemlén mutatják majd be a színdarab filmváltozatát. Még eljutott hozzá a hír: életműdíjjal tüntetik ki a szemlén. Tavaly nyáron, amikor régi, kedves szerepét, a Francia királyt alakította az újszegedi János vitézben, már komoly fájdalmai voltak. Akkor mesélte, hogy Mrozek Tangójában volt egy jelenet, a haláltangó, amiben egy rongybábúval táncolnak. Ő volt az a rongybábú. A levegőben pörgették nyolcvanhárom évesen. Megroppant a gerince. Fájdalomcsillapítókkal játszott. A Francia király már megrendítő, katartikus búcsú volt az élettől. Szeptemberben a Kútvölgyi kórházba került, ahonnan négy hónapos kezelés után engedték haza. Meggyógyítani nem tudták. Nagy színész volt. Ízig-vérig komédiás. Belehalt, hogy már nem játszhatott.

Hirdetés



Ajánló


Zalán Tibor
Kulka János
Velenczei Tamás
Juronics Tamás
László Zsolt
Kerek Ferenc
Bernáth Árpád
Alföldi Róbert
Pataki Ferenc
Szathmáry Gyöngyi
Szecsődi Ferenc
Szörényi László
Zsótér Sándor
Marton Éva
Schiff András
Nádas Péter
Fried István
Frank József
Lengyel András
Somfai László
Temesi Mária
Fritz Mihály
Sejben Lajos
Szonda Éva
:: Hollósi Zsolt 2006-2019 - e-mail : hollosizs@gmail.com / info@hollosizsolt.hu
www.hollosizsolt.hu