Szegedről indult a Berlini Filharmonikusok szólótrombitása
Velenczei Tamás 13 éve muzsikál a világhírű zenekarral
Mi a titkuk, miért tartják sokan a világ legjobb zenekarának a Berlini Filharmonikusokat? Erről is kérdeztük az együttes szólótrombitását, a szegedi konzervatóriumból indult Velenczei Tamást. A Herbert von Karajan Zenekari Akadémia professzora nemrégiben mesterkurzust tartott a szegedi Fricsay Teremben, a Triola Alapítvány tehetségnapján.
DÉLMAGYARORSZÁG, 2013 április 15. - Hollósi Zsolt
– Talán attól a világ egyik legjobb zenekara a Berlini Filharmonikusok, hogy a tradíciót mindig továbbadják, és a fiatalok ezt a hagyományt komolyan veszik és művelik. Kétéves próbaidő után lettem az együttes tagja; ezalatt nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit tudok technikailag, hiszen ha nem lenne jó az ember, eleve nem vennék fel. Mindig az a fontos, milyen gyorsan tud alkalmazkodni egy muzsikus, milyen gyorsan tudja felvenni a zenekar vagy egy adott karmester ritmusát. Ez az együttes mindig a hangzásáról volt inkább híres, mint a tökéletes pontosságáról – mondja Velenczei Tamás trombitaművész, a Berlini Filharmonikusok szólamvezetője, aki nemrégiben egykori konzervatóriumi osztálytársa, Czeglédi Ibolya hívására járt Szegeden, hogy mesterkurzust tartson a Triola Alapítvány tehetségnapján.
Legalább húsz náció játszik
– Sir Simon Rattle a legkedvesebb karmesterem: nagyon könnyű vele dolgozni, mert mindig pozitív kisugárzása van. Olyan gyors, hogy ha nem figyel az ember, könnyen lemaradhat. Félig angolul, félig németül beszél hozzánk. A zenekarban legalább húsz különböző náció játszik, mindenkinek gyorsan alkalmazkodnia kell a több nyelvű kommunikációhoz. Amikor elindulunk turnézni, a repülőgép különböző részében oroszul, magyarul, japánul, németül, franciául, angolul beszélgető csoportokat lehet hallani – meséli Velenczei Tamás, akivel a próbaévében történt a zenekari munkával kapcsolatos legemlékezetesebb sztori. – Claudio Abbado dirigálásával játszottuk a Simon Boccanegrát a Salzburgi Húsvéti Fesztiválon. Nekem hátulról színpadi zenét kellett fújnom. Odaálltam az első próbán a színpad mögé, és amikor rám került volna a sor, látom, hogy nincs kottaállvány, nincs világítás sem. Panaszkodni kezdtem, mire közölték: ezt kívülről kell játszani. Húsz perc szünetet tartottunk, ennyi időt kaptam arra, hogy megtanuljam a trombitaszólót. Rettenetesen ideges lettem, de sikerült megtanulnom. Többször ilyen malőr nem fordult elő. A zenészélethez rengeteg türelem és iszonyatos energiaráfordítás kell. Kicsit olyan ez, mint a sport. Korán kell kelni, csinálni kell, ha van kedvem, ha nincs. Nem szabad feladni akkor sem, ha az embernek nem az arany medál jut, hanem kicsit hátrébb végez a versenyben.
Megbecsülik a magyar muzsikusokat
A trombitaművész úgy tapasztalja, a magyar zenészeknek továbbra is jó a hírük, szeretik és keresik őket a világban. – Arra is volt példa, hogy Berlini Filharmonikusok mellett működő Herbert von Karajan Zenekari Akadémiára azért vettek fel magyar tubást, mert az ott tanító tubás kollégám úgy látta, hogy az együttes magyar tagjai sokat gyakorolnak, szorgalmasak, sikeresek, megbízhatóan teljesítenek. Jelenleg négy magyar muzsikus játszik a zenekarban. Mondhatom, hogy megbecsülnek bennünket. Néha ugyan rákérdeznek a magyarországi politikára, hiszen olvasnak újságot és például a legutóbbi alkotmánymódosításnak nagy híre volt Németországban, de ezekbe az ügyekbe nem bonyolódunk bele. A Berlini Filharmonikusok négyévente utaznak ázsiai turnéra, kétévente Amerikában vendégszerepelnek, szinte minden évben európai turnén vesznek részt. Velenczei Tamás korábban Tokióban is tanított, ösztöndíjasként pedig Amerikában is élt. – A legjobban Szegeden éreztem magam a konzis évek alatt. Nagyszerű tanáraink voltak, kicsi osztály, remek közösség. Mindig szívesen jövök vissza, ha hívnak. Egy muzsikus cigányéletet él, igazából nincs otthona. A zenekarral olyan sokat vagyunk úton, hogy a családom inkább hazaköltözött Magyarországra. A kislányom itthon kezdte az iskolát, a párom is itthon talált állást. Nekem így sokat kell pendliznem, de Berlinből elég jó a közlekedés. Repülővel másfél óra alatt Budapesten vagyok, ugyanennyit kell utaznom tömegközlekedéssel a repülőtérről hazáig.
90 fős apparátus dolgozik a zenekarért
Velenczei Tamás ritkán lép fel Magyarországon, azt mondja, hamar elfelejtik azt, aki kikerül a hazai zenei élet vérkeringéséből. Tavaly örömmel jött játszani Szegedre, amikor meghívták egy filharmóniai koncertre. – A Szegedi Szimfonikus Zenekar színvonala nemzetközi viszonylatban is jó. Ha nagyobb menedzsmenttel dolgozhatnának, sokkal több lehetőséget kapnának, jobban ismernék őket. Szoktunk rajta nevetni: a mi zenekarunk 126 tagú, és 90 fős apparátus dolgozik értünk a háttérben. Olyan lehetőségeink vannak, mint kevés más együttesnek a világban. Ha például három hét múlva San Franciscóban lépünk fel, kérhetem a stábunktól: szervezzék meg, hogy azon a napon délután 1-től 3 óráig nyugodtan gyakorolhassak. Bárhová megyünk a világban, ez teljesen természetes kérésnek számít, elintézik. Zenekari művészként azért is érdekes a munkám, mert minden héten más karmesterrel, más korszakkal találkozom. Rossinitől Wagneren át Mahlerig óriási a repertoárunk. Bach és Sztravinszkij a kedvenc zeneszerzőm, szólistaként pedig főként barokk műveket és a romantikus repertoárt játszom.
Megvilágítja a gyenge pontokat
Zenekari munkája mellett Velenczei Tamás a Herbert von Karajan Zenekari Akadémia professzora is, így a tanítástól sem szakadt el. A szegedi tehetségnapon trombitás növendékekkel dolgozott a Fricsay Teremben, ahol időnként meg is mutatta saját hangszerén, amiről beszélt. – Ha fogékony a növendék, akkor akár néhány óra alatt is sok mindent át lehet adni. Ilyenkor élmény velük dolgozni. A legfontosabb a gyenge pontokat megvilágítani és azokon segíteni.
Pontozzák a karmestereket
– Minden karmester – legyen fiatal vagy tapasztalt idősebb – kicsit megilletődött, amikor először jön hozzánk dirigálni. Számunkra az a legfontosabb, milyen egy dirigens kisugárzása, aurája. Már az első próbán kiderül, hogyan fogadja az új karmestert a zenekar. Ha olyan dolgokat tud mondani, amitől csillog a muzsikusok szeme, akkor könnyű vele a munka. Ha csak megdicsér, milyen ügyesek vagyunk, és kéri, hogy játsszuk el még egyszer-kétszer a darabot, akkor tudjuk, sokat nem várhatunk tőle. Belső internetes oldalunkon van egy olyan lap, amelyen minden karmestert értékelhetnek a zenekari tagok. Milyen a kisugárzása? Milyen a zenei felkészültsége? Milyen az ütési technikája? Ilyen kérdések alapján 10-es skálán lehet pontozni. Ha valaki nem nyeri el a muzsikusok tetszését, az bizony megmutatkozik a kapott pontokban – árulja el Velenczei Tamás.
150 éves jubileum 2017-ben
A Berlini Filharmonikusokat 1867-ben alapították, a világ egyik legjobb zenekarának tartott együttes így 2017-ben ünnepli 150. születésnapját. Olyan kimagasló művészek formálták arculatát, mint a magyar származású Richter János, Felix von Weingartner, Johannes Brahms, Edvard Grieg, Gustav Mahler, Richard Strauss, Hans Pfitzner. A vezető karmesterek névsora is illusztris: Hans von Bülow (1887–1892), Arthur Nikisch (1895-1922), Wilhelm Furtwängler (1922-54), Herbert von Karajan (1955-89), Claudio Abbado (1989-2002). 2002 óta Sir Simon Rattle az együttes vezető dirigense. A zenekarnak jelenleg négy magyar tagja van: a szólóhegedűs Almási Zoltán, a szólóbrácsás Szűcs Máté, továbbá a két szólótrombitás: Velenczei Tamás és Tarkövi Gábor.
Digitális koncertterem az interneten
A nagy zenekarok számára is komoly bevételkiesést okoz a lemezkiadás válsága, a CD-piac összeomlása, ezért megpróbálnak alternatív bevételforrásokat találni. – Nálunk van egy csapat, amelyik csak azzal foglalkozik, hogyan lehet a zenekart eladni. Évek óta nagy sikerrel működik már a Digital Concert Hall projektünk: akár egész éves bérletet lehet váltani az interneten élőben közvetített koncertjeinkre. A lemezkiadás leállt, a legnagyobb cégek is kezdik lehúzni a redőnyt, nehéz már eladni a CD-ket, talán ezzel ki lehet majd ezt váltani – mondja Velencei Tamás. A Berlini Filharmonikusok saját koncertterme 2400 fős, szinte minden hangversenyre megtelik. Az internetes közvetítéseket ennek a közönségszámnak akár a többszöröse is követheti élőben. A Sir Simon Rattle vezényletével ma este 8 órától kezdődő koncertet is közvetítik: ezúttal kivételesen két kortárs komponista, Brett Dean és Michael Tippett darabját játssza a zenekar. A Digital Concert Hall havi előfizetése 14,90, az éves 149 euróba kerül, de lehet 48 órás jegyet is váltani 9,90-ért. Ezekkel a netes „belépőkkel” nemcsak az adott periódusban élőben közvetített összes koncertet lehet meghallgatni – szezononként több mint negyvenet –, hanem azt a 195 hangversenyt és világsztár muzsikusokkal készült 140 interjút is, amit az elmúlt években archiváltak. A közvetítéseket, az archívumot PC-n, tableten, okostévén is el lehet érni a www.digitalconcerthall.com címen.
