√Ėn a(z) 604296. l√°togat√≥nk,  √©s 125. a mai napon
   Rovataink: T√°nc >> Mark√≥ Iv√°n >>
  KezdŇĎlap   
  KeresŇĎ   
  Kapcsolat   
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Zarn√≥czai Gizella
   Mark√≥ Iv√°n
   Juronics Tam√°s
   Finta G√°bor
   Kocsis L√°szl√≥ Szunyog

www.idokep.hu




Baska


Dubrovnik


Rab
/ Instagram

Viva Verdi! - Markó Iván és társulata Szegeden

Hollósi Zsolt - 2001. szeptember


A Viva Verdi! c√≠mŇĪ t√°ncj√°t√©kkal mutatkozott be Mark√≥ Iv√°n t√°rsulata, a Magyar Fesztiv√°l Balett az Eur√≥pa Fesztiv√°l programsorozat√°ban a Szegedi Nemzeti Sz√≠nh√°zban. A nagy komponista hal√°l√°nak sz√°zadik √©vfordul√≥j√°ra az Olasz Int√©zettel k√∂z√∂sen l√©trehozott produkci√≥ hatalmas sikert aratott. A k√∂z√∂ns√©get meghatotta Mark√≥ Iv√°n operar√©szletekre √©s a Requiemre k√©sz√≠tett artisztikus koreogr√°fi√°ja, amely az amerikai terrort√°mad√°s ut√°n √ļj √©rtelmet kapott. A Kossuth-d√≠jas t√°ncos-koreogr√°fussal az elŇĎad√°s ut√°n besz√©lgett√ľnk.


A hangfelv√©telek kiv√°laszt√°s√°b√≥l √ļgy tŇĪnt, alaposan ismeri Verdi √©letmŇĪv√©t. Sok kapcsolata volt p√°ly√°ja sor√°n az olasz mester muzsik√°j√°val?

Tizenh√°rom √©ves kamasz voltam, amikor egy olasz staggione t√°rsulat Verdi Nabucc√≥j√°val vend√©gszerepelt az Erkel Sz√≠nh√°zban. Engem is bev√°logattak a produkci√≥ban szereplŇĎ felnŇĎtt t√°ncosok k√∂z√©. Csod√°latosak voltak a sz√≥list√°k, nagyszerŇĪ a k√≥rus, fantasztikusan sz√≥lt a zenekar, sz√©p volt a koreogr√°fia, a legnagyobb √©lm√©nyt m√©gis az olaszok √©letszeretete, j√≥kedve, figyelmess√©ge jelentette. Az√≥ta is azt tartom igazi mŇĪv√©szetnek, ami meg√©rint, amiben nem puszt√°n a technika, a tud√°s, a profizmus domin√°l, hanem az embert megmutat√≥ √©rzelmek is meghat√°roz√≥ szerepet j√°tszanak. Verdi muzsik√°ja k√©sŇĎbb is fontos volt a p√°ly√°mon, p√©ld√°ul 1978-ban Maurice B√©jart j√≥volt√°b√≥l a Veronai Ar√©n√°ban t√°ncolhattam a Nabucco rabszolgak√≥rus√°ra.

A sz√≠nh√°zi rendezŇĎk√©nt is elismert √≠r√≥, Giorgio Pressburger, az Olasz Int√©zet vezetŇĎje aj√°nlotta a k√∂z√∂ns√©g figyelm√©be az elŇĎad√°st.

Giorgio Pressburgerrel egy kort√°rs opera, Friedrich Cerha Netzwerk√©nek ŇĎsbemutat√≥j√°n dolgoztam egy√ľtt 1981-ben, a B√©csi √únnepi Hetek idej√©n. NagyszerŇĪ volt a k√∂z√∂s munka, j√≥ bar√°ts√°gba ker√ľlt√ľnk. Tal√°n ennek is k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy most √ļjra k√∂z√∂s v√°llalkoz√°sba fogtunk: a Viva Verdi! a Magyar Fesztiv√°l Balett √©s az Olasz Int√©zet koprodukci√≥j√°ban j√∂tt l√©tre.

Mit jelent önnek Verdi zenéje?

Eml√©keim: szabads√°g, szerelem, zene¬†- ezt mondom a darab kezdet√©n, amikor az idŇĎs Maestro szerep√©ben megjelenek a sz√≠npadon. Ezekkel az √©rt√©kekkel teljesen azonosulok. A szabads√°g sz√°momra a legfontosabb emberi lehetŇĎs√©g √©s √©letk√∂r√ľlm√©ny. Mindig k√ľzd√∂ttem √©rte. Amikor neh√©z volt szabadnak, azaz √∂nmagamnak lennem, akkor is v√°llaltam. A szerelem pedig nem puszt√°n szexu√°lis kapcsolatot jelent, hanem lelki szerelmet, rajong√°st az √©let, a sz√©ps√©g ir√°nt. A zene az √∂sszes emberi realit√°s, a test, a gondolat √©s az √©rzelem szublim√°l√≥d√°sa. Megfoghatatlan, testetlen sz√©ps√©g, egy √ļj dimenzi√≥, nem besz√©lni kell r√≥la, hanem hallgatni √©rdemes. Produkci√≥nk Verdi zen√©j√©bŇĎl √©s embers√©g√©bŇĎl indult ki, valamint az eml√©keimbŇĎl. Csod√°latos √©nekesek, Maria Callas, Elisabeth Schwartzkopf, Luciano Pavarotti √©s nagyszerŇĪ karmesterek, Karajan √©s De Sabata r√©gi felv√©teleibŇĎl v√°logattam. Mindegyik Requiem-lemezt meghallgattam, de azt az al√°zatot, azt a sz√©ps√©get, ami Schwartzkopf hangj√°ban hallhat√≥¬†- √©s ami elŇĎtt csak fejet lehet hajtani¬†- egyikben sem hallottam. Lehet, hogy a f√©l √©vsz√°zados hangfelv√©telek technikailag nem a legt√∂k√©letesebbek, hiszen r√∂gz√≠t√©s√ľkkor nem √°llt m√©g rendelkez√©sre a mai cs√ļcstechnika, m√©gis √©rdemes ezeket v√°lasztani, mert fel√ľlm√ļlhatatlanok.

A trag√©dia √°rny√©k√°ban d√∂bbenetes megeml√©kez√©ss√© v√°lt az elŇĎad√°suk. T√°nc k√∂zben is √©rezte a k√∂z√∂ns√©g megrend√ľl√©s√©t?

Mindenkit megr√°ztak a New Yorkban t√∂rt√©ntek. Egy mŇĪv√©sznek reag√°lnia kell az ilyen embertelen borzalmakra. Nem a m√©dia miatt, nem az√©rt, hogy k√∂zvet√≠tse √∂nmag√°r√≥l, milyen j√≥ ember, hanem egyszerŇĪen az√©rt, mert a vil√°gban minden mindennel √∂sszef√ľgg, √©s a k√∂z√∂tt√ľnk l√©vŇĎ hihetetlen k√ľl√∂nbs√©gek ellen√©re is valamennyien egy egys√©get alkotunk. Ha valahol¬†- b√°rmilyen messze¬†- baj van, az kicsit mindannyiunk baja. Ha m√≥dom van r√°, hogy a sz√≠npadon testet adjak az √©rzelmeimnek, akkor igyekszem megtenni. Ez most a gy√∂ny√∂rŇĪ szegedi sz√≠nh√°zban t√∂rt√©nt meg, mert a trag√©dia √≥ta ez volt az elsŇĎ elŇĎad√°sunk. FelemelŇĎ √©rz√©s volt √©rezni a n√©zŇĎk egy√ľtt-l√©legz√©s√©t, mintha im√°t mondan√°nk, √ļgy t√°ncoltuk el a Requiemet¬†- mindazok√©rt, akik Amerik√°ban √©rtelmetlen√ľl elpusztultak.

Ifj√ļ t√°ncosai nagy tisztelettel Mesternek sz√≥l√≠tj√°k.

Sohasem csapom be ŇĎket, igyekszem mindig nagyon ŇĎszinte lenni vel√ľk, a gyenges√©geimet is elmondom. Mindennek akkor van √©rtelme, ha k√∂lcs√∂n√∂s: a bar√°ts√°g, a szerelem, a csal√°di vagy a mester-n√∂vend√©k kapcsolat is. Ha egyoldal√ļv√° v√°lik, ha eltorzul valamelyik f√©l r√©sz√©rŇĎl, akkor sz√∂rnyŇĪ lesz. √Čn nagyon szeretem ŇĎket, tal√°n picit t√ļlzottan is. Ami vesz√©lyes, mert ha emberileg √©s szakmailag valamit nem √ļgy csin√°lnak, ahogy kellene, akkor sokkal jobban f√°j, mintha profi szeml√©lettel k√∂zel√≠ten√©k a dolgokhoz. A tan√≠t√°st egy√©bk√©nt az √©letem egyik nagy aj√°nd√©k√°nak tekintem.

Nagy k√ľzdelmet kell v√≠vnia az egy√ľttes fennmarad√°s√°√©rt?

Ha elereszti a fant√°zi√°j√°t, akkor sem tudja elk√©pzelni, mekkor√°t. Ez az orsz√°g legnagyobb l√©tsz√°m√ļ mag√°negy√ľttese, √©n pedig maximalista vagyok, sohasem megyek bele olyan dolgokba, amelyekben nincs rendben valami. Hat √©ve mŇĪk√∂dik az egy√ľttes, a legfŇĎbb t√°mogat√≥nk a J√≥isten. Seg√≠tett a szegedi elŇĎad√°s alatt, seg√≠t abban, hogy √∂tvenn√©gy √©vesen is t√°ncolhatok, √©s kib√≠rom, hogy a t√∂bb mint egy √≥r√°s produkci√≥ alatt csak az √°t√∂lt√∂z√©s idej√©re megyek ki a sz√≠npadr√≥l. Minden neh√©zs√©g ellen√©re boldog vagyok, mert azt csin√°lhatom, amit szeretek.

Sokan nem kaptak jegyet az elŇĎad√°sukra, v√°llaln√°nak √ļjabb szegedi vend√©gj√°t√©kot?

Semmi akad√°lya! Gy√∂ny√∂rŇĪ ez a sz√≠nh√°z √©s fantasztikusan √©rz√©keny a szegedi k√∂z√∂ns√©g. A Viva Verdi! pedig abszol√ļt ide val√≥. K√∂sz√∂n√∂m a n√©zŇĎk a lelkesed√©s√©t, akik ezen az est√©n sz√≠v√ľkben vel√ľnk voltak. B√≠zom benne, lesz m√©g alkalom a tal√°lkoz√°sra.


Hollósi Zsolt


N√ČVJEGY

Mark√≥¬†Iv√°n t√°ncmŇĪv√©sz, koreogr√°fus


Sz√ľletett: Balassagyarmat, 1947. m√°rc. 29.
Tanulm√°nyok: √Āll. Balettint., 1967, Hidas Hedvig tan√≠tv√°nya.
√Člet√ļt: 1967-72 az Operah√°z tagja, 1971-72 mag√°nt√°ncosa, 1972-79 B√©jart br√ľsszeli t√°rsulat√°nak tagja, 1979 az √Āll. Balettint. v√©gzŇĎs √©vfolyam√°b√≥l megalap√≠tja a GyŇĎri Balettet, melynek 1979-91 vez. sz√≥list√°ja, koreogr√°fusa, balettig., 1981-91 a GyŇĎri T√°nc- √©s K√©pzŇĎmŇĪv. Szakk√∂z√©pisk. alap√≠t√≥ ig., 1985 a Bayreuthi √únnepi J√°t√©kok √°lland√≥ koreogr√°fusa, 1991 a jeruzs√°lemi Rubin Ak. balettmestere √©s koreogr√°fusa, 1992 B√©csben, P√°rizsban √©s Sydneyben vend√©gkoreogr√°fus, 1996- a Magy. Fesztiv√°l Balett vez. √Črdemes mŇĪv√©sz (1981), Kossuth-d√≠j (1983), SZOT-d√≠j (1985), Magyar Zsid√≥ Kult√ļr√°√©rt (2000), Pro cultura urbis (2002).
FŇĎbb szerepei: A hatty√ļk tava, Giselle, A f√°b√≥l faragott kir√°lyfi, Sylvia, TŇĪzmad√°r, Seraphita, tov√°bb√° saj√°t koreogr√°fi√°i fŇĎszerepei, filmjei: J√©zus, az ember fia, Az √°lmok ura (1988 magy.-NSZK), A haza fiai (1989 francia), Sirat√≥falak (1993 magy.-izraeli), Quetzalcoatl (1995 mexik√≥i).
FŇĎbb mŇĪvei: koreogr√°fi√°k: A nap szerettei, Szamur√°j, A csod√°latos mandarin, Tabuk √©s f√©tisek, Izz√≥ plan√©t√°k, Bolero, Sz√©kek, J√©zus, az ember fia, Az igazs√°g pillanata, Bulgakov √©s a t√∂bbiek, Az √©let perem√©n, Fal, Jeruzs√°lem f√©nyei, A sivatag v√°ndora, A k√©kszak√°ll√ļ k√©t arca, J√≥zsef √©s testv√©rei, A bossz√ļ, Viva, Verdi!, Romanti√°da.
Irod.: Mészáros Tamás: Markó táncszínháza (1984).

Hirdetés





Ajánló

Szegedi Nemzeti Színház
Tiszat√°j
Szegedi Tudom√°nyegyetem
Szegedi Pinceszínház
M√≥ra Ferenc M√ļzeum
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Thealter International
Szeged v√°ros
Szegedi Szabadtéri Játékok
Szegedi Kort√°rs Balett
Somogyi-könyvtár
Szegedi Kisszínház
:: Hollósi Zsolt 2006 - e-mail : hollosizs@gmail.com
www.hollosizsolt.hu