Ön a(z) 640511. látogatónk,  és 207. a mai napon
   Rovataink: Színház >> Kulka János >>
  Kezdőlap   
  Kereső   
  Kapcsolat   
   Képzőművészet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudomány
   Színház
   Opera
   Tánc
   Jó helyek...
   In memoriam...
   A kötetről
   Építészet
   Horváth Péter
   Alföldi Róbert
   Hernádi Judit
   Király Levente
   Fekete Gizi
   Kulka János
   Varga Mátyás
   Papp Janó
   Alföldi Csárdáskirálynője
   Eszenyi Enikő
   Székhelyi József
   Halász Judit
   Kaszás Attila
   Herceg Zsolt
   Müller Júlia
   Király Lear királya
   Az ember tragédiája
   Haumann Péter
   Csákányi Eszter

www.idokep.hu




Baska


Dubrovnik


Rab
/ Instagram

Kulka János alakítja a Shakespeare-dráma címszerepét a szegedi szabadtérin

Hollósi Zsolt - 2002. június


Kivételes színészgárdával állítja színpadra a szegedi Dóm téren Valló Péter Shakespeare talán legizgalmasabb királydrámáját, a III. Richárdot. A címszerepet Kulka János alakítja, aki hosszú töprengés után mondott igent a felkérésre. A sánta, púpos, cinikus és gonosz zsarnok megformálása nagy kihívás minden színész számára.



Legutóbb is ördögi szerepet játszott Szegeden: Wolandot A Mester és Margaritában. Vonzzák ezek a különös figurák?


Furcsa véletlen, hogy két ördögi figurát játszom egymás után Szegeden. Nem érzek vonzalmat irántuk, de sokkal izgalmasabb, érdekesebb feladat az összetett, bonyolult, ellentmondásos személyiségeket megformálni. Amikor A Mester és Margaritát játszottuk, halálfélelmeim voltak, mert hihetetlenül rossz állapotban volt a szegedi színház, szinte a működésképtelenség határáig jutott. Olyan előadásunk is volt, amit Derzsi Jánossal és Blaskó Péterrel végig kellett kellékeznünk, mert nem jött be a kellékes, eltűntek a ruhák. Azt hallom, azóta sokat javult a helyzet. Volt két perc abban produkcióban, amikor kint álltam a színpad előterében, és csak némán néztem a nézőket. Nagyon szerettem. Bár soha nem voltak szerepálmaim, bevallom, a III. Richárdra sokszor gondoltam úgy, mint amit jó lenne egyszer eljátszani.

 
Szegeden nőtt fel, édesapja neves orvosprofesszor volt, édesanyja a színházban dolgozott. Milyen emlékei maradtak az itteni színházról?


Különös egybeesés, hogy az első színházi élményem épp a III. Richárdhoz fűződik: 1966-ban gyermekszereplőként ebben a darabban léptem először színpadra a nagyszínházban. Most sokat gyötrődtem, elvállaljam-e, és ez a romantikus vagy inkább buta emlék is közrejátszott abban, hogy végül igent mondtam. Úgy éreztem, nem hagyhatom ki, hogy ennyi év után főszereplőként jöhetek vissza ugyanabba a darabba. Komor István rendezésében annak idején Pagonyi Nándor játszotta Richárdot. Ahogy visszagondolok rá, jó kiállású, okos, modern színész volt, aki nagyon emberi figurát formált. Gyerekként teljesen lenyűgözött. Mindent elhittem neki, óriási élmény volt az a produkció.


Állandó vitatéma, hogy milyen darabok valók a szabadtéri hatalmas színpadára. Mit gondol erről?


Lehet prózát is jól játszani itt, nem hiszem, hogy csak a musicaleknek és a látványos operáknak lenne létjogosultságuk. Fiatalkoromból jól emlékszem például Kútvölgyi Erzsébetre, aki nagyszerű Júlia volt itt. Sokkal jobban megmaradt bennem az arca, mint a báli jelenet.


Máshogyan kell játszani egy ilyen óriási nézőtérnek?


A jól elemzett és megrendezett előadás nem igényli a harsány, széles gesztusokat. Ha pontosan és jól játszom, ezek nélkül is értik a gondolataimat, szándékaimat, tudják, hogy minek mi az oka, elhiszik azt, amit látnak. Hadonászással nem megyünk semmire. Persze, ha ezek indokolt, belülről jövő gesztusok, akkor van helyük a produkcióban, de az nem igaz, hogy csak az a mozdulat működik, amit az utolsó sorban is jól látnak. Ma már olyan fejlett a hangtechnika, hogy a színésznek nem kell azzal foglalkoznia, hallják-e a nézők a kakasülőn. Hihetetlen segítséget jelentenek a mikroportok. Jó esetben az is egy hatáselem lehet, ha olyan érzése támad a nézőnek, mintha a fülébe duruzsolna valaki.


Nagy kihívás III. Richárdot megformálni, mi a legizgalmasabb ebben a figurában?


Nem biztos, hogy szimplán gonoszságnak lehet nevezni, ha valaki ilyen határtalanul érvényesíteni akarja az akaratát, és ennyire szeretné a hatalmat megszerezni önmagának. Richárd tulajdonképpen a hazugságokon áll bosszút.  Hihetetlenül és végletesen szabad lény, hiszen mindenféle morális és jogi korlát alól felszabadítja önmagát. Végül azonban maga is rájön, hogy nem lehet következmények nélkül gyilkolni, nem lehet tönkretenni, elpusztítani a világot maga körül, mert akkor nem marad kin uralkodni. Az is kiolvasható a sorok közül, hogy megmagyarázhatatlan, ellenállhatatlan vonzerővel rendelkezik, nők és férfiak fizikai kényszer nélkül is engedelmeskednek neki. A honi banki vagy politikai szférában is találhatunk szép számmal példát arra, hogy rossz külsejű férfiak szebbnél szebb nőket tudnak megnyerni. Nem a nőket hibáztatom, nem hiszem, hogy az ő érvényesülési vágyuk miatt van így, egyszerűen ezek a figurák erős vonzással, rabulejtő személyiséggel rendelkeznek. Mi persze nem értjük, hogy miért, de nem vagyunk ott a hálószobában, nem tudhatjuk, mi történik két ember között. A szexualitás roppant fontos tényező, ez világos Shakespeare darabjából is.


A próbákon nem láttam púpot a hátán, elég csak a mankó, és nem is lesz?


Dehogynem! Bár biztosan el lehetne játszani belső púpokkal is. Mindannyian átéltük már, hogy zavarba jövünk és egészen másként kommunikálunk, ha egy fogyatékos, tolókocsis embertársunkkal találkozunk. Szeretnénk segíteni neki, de nem tudjuk, hogyan tegyük. III. Richárd személyiségének és kapcsolatainak meghatározó jegye a testi torzultság, amit mindenképpen meg kell mutatnunk, mert a világgal szembeni dühének is az ebből származó kiszolgáltatottsága az egyik oka.


Különös pikantériája lehet Valló Péter rendezésének, hogy a mában játszódik.


Attól olyan zseniális szerző Shakespeare, hogy akár két évvel ezelőtt is írhatta volna ezt a drámát, minden különösebb aktualizálás nélkül is a máról szól. És ezt nem csak a produkcióban felbukkanó fekete autók jelzik majd...


Tökéletes szereptudással érkezett a próbákra. Mindig ennyire felkészült?


Ha egy ekkora feladatot kapok, nem tehetem meg önmagammal, hogy felkészületlenül állok ki, és arra várok, hogy majd a rendező beállít minden mozdulatot. Muszáj nagyon konstruktívnak lennem. A legtöbb veszítenivalóm nekem van. A pesti felkészüléssel együtt majdnem annyi idő áll rendelkezésünkre, mint egy szokványos kőszínházi bemutató előtt, de nagy megpróbáltatások várnak még ránk.


Miért vacillált, hogy igent mondjon-e a felkérésre?


Lehetetlennek tartom, hogy mindössze kétszer játsszuk el. Nem magamat sajnálom, nem is a befektetett munkát, inkább azzal van bajom, hogy a huszadik előadás körül szoktam úgy érezni: teljesen birtokba vettem a szerepet. Egy hónapon át gyötrődtem, hogy elvállaljam-e. Végül azzal győztem meg magam, hogy olyan csodálatos kollégákkal találkozhatom, mint például Törőcsik Mari, akivel még sohasem játszottam együtt. Néhány próba után, ma azt mondom, már azokért a pillanatokért megérte, amelyeket vele, Almási Évával vagy Ónodi Eszterrel a próbák során átélhettem. Különös érzés most az is, hogy a Royal Szállóban lakom, ahol gimnazista koromban az egyik nyáron londinerként dolgoztam.


A választások előtt nyíltan szerepet vállalt az SZDSZ kampányában, a párt honlapján néhány művésztársaival együtt személyes hangú vallomásban tett hitet a liberális értékek mellett. Miért tartotta fontosnak, hogy megszólaljon?


Mert nem éreztem jól magam az elmúlt négy évben. Rengeteg olyan felháborító dolog történt, amivel a közélet iránt érdeklődő, felelősen gondolkodó színészként mélységesen nem értettem egyet. Úgy gondoltam, ez a legkevesebb, amit annak érdekében tehetek, hogy mindez megváltozzon.


Honnan ered a liberalizmusa?


Meghatározónak gondolom, hogy az ember milyen családba születik, hogyan befolyásolják az otthon látottak a gondolkodását. Ha az elmúlt években nem értéktelenítették volna el teljesen a szót, akkor azt mondanám, igazi polgári család volt a miénk. Csodálatos szüleimtől mindig azt hallottam, hogy szabadon kell gondolkodni, és senkit sem szabad korlátozni.


Milyen szerepekre készül a Dóm téri bemutató után?


Pihenést, nyaralást terveztem arra az esetre, ha túlélem. Augusztus végén kezdek csak próbálni a Radnóti Színházban, ahol Verebes István rendezésében Kuligint játszom majd a Három nővérben.


Nem hiányzik az életéből a nagy népszerűséget meghozó Szomszédok?


Hiányzik, ugyanakkor szabadabbnak is érzem magam. Álszentség lenne nem beszélni róla, hogy egzisztenciális biztonságot adott ez a munka, ezért nyugodtan válogathattam a színházi szerepek közül. De mindig volt egy kis lelkiismeret-furdalásom is: szabad-e eladnom magam. A rendező, Horváth Ádám jelentett garanciát. Jó szándékú, talán kicsit bugyuta, de nagyon tisztességes dolognak tartottam a Szomszédokat, máig nem értem, miért pont ez nem kellett a Magyar Televíziónak. Az előző választások után nem sokkal szüntették meg, amit ostoba és rossz döntésnek tartottam, nem tudni pontosan, hogy személyes bosszú vagy mi egyéb állhatott a háttérben. A sorozat máig hiányzik annak a két és félmillió embernek, aki a stabil nézőtáborát alkotta.


Hollósi Zsolt


Névjegy

Kulka János Budapesten született 1958-ban. 1981-ben szerzett színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1985-ig a Pécsi Nemzeti Színház, 1985-től 1993-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1993-tól a Radnóti Színház művésze. Alakításaiért 1988-ban és 1995-ben elnyerte az országos színházi találkozó, 1989-ben és 1995-ben a színikritikusok  díját. 1989-ben Jászai Mari-díjjal, 1994-ben eMeRTon-díjjal, 1996-ban érdemes művész címmel tüntették ki. Főbb szerepei: Hamlet, Trofimov, (Csehov: Cseresnyéskert), Franz (Schiller: Haramiák), Horace (Moliére: Nők iskolája), Dauphin (Shaw: Szent Johanna), Jago (Shakespeare: Othello), Füles (Milne: Micimackó), Cirmos (Orwell–Hall: Állatfarm),Theseus–Oberon (Shakespeare: Szentivánéji álom), Triboulet (Hugo: A király mulat), Ványa bácsi, Tevje (Stein–Bock: Hegedűs a háztetőn), Johnny (McDonagh: A kripli). Filmjei: A napfény íze, tv-filmjei: Szomszédok, Peer Gynt, Offenbach titka.

Hirdetés






Ajánló

Szegedi Nemzeti Színház
Tiszatáj
Szegedi Tudományegyetem
Móra Ferenc Múzeum
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Thealter International
Szeged város
Szegedi Szabadtéri Játékok
Szegedi Kortárs Balett
Somogyi-könyvtár
Szegedi Kisszínház
Szegedi Pinceszínház
:: Hollósi Zsolt 2006 - e-mail : hollosizs@gmail.com
www.hollosizsolt.hu