√Ėn a(z) 577398. l√°togat√≥nk,  √©s 57. a mai napon
   Rovataink: Film >> Zsigmond Vilmos >>
  KezdŇĎlap   
  KeresŇĎ   
  Kapcsolat   
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Jir√≠ Menzel
   Rag√°lyi Elem√©r
   T√≠m√°r P√©ter
   Makk K√°roly
   Jancs√≥ Mikl√≥s
   Zsigmond Vilmos

www.idokep.hu




Baska


Dubrovnik


Rab
/ Instagram

"A filmnek sz√≥lnia kell valamirŇĎl"

Besz√©lget√©s Zsigmond Vilmos Oscar-d√≠jas operatŇĎrrel

(2004)

 

A vil√°g legjobb operatŇĎrei k√∂z√∂tt tartj√°k sz√°mon a szegedi sz√ľlet√©sŇĪ Zsigmond Vilmost, aki az 1956-os forradalom lever√©se ut√°n friss diplom√°val a zseb√©ben hagyta el az orsz√°got. Az amerikai filmgy√°rt√°s aranykora szinte egybeesett ottani p√°lyakezd√©s√©vel. A hatvanas-hetvenes √©vekben Hollywoodban sorra sz√ľlettek a j√≥ filmek, a meghat√°roz√≥ rendezŇĎk vevŇĎk voltak arra a vizu√°lis mŇĪvelts√©gre, amit a fiatal operatŇĎr Magyarorsz√°gr√≥l vitt mag√°val. Az igazi √°tt√∂r√©s 1971-ben k√∂vetkezett be Zsigmond Vilmost p√°ly√°j√°n, amikor Robert Altman rendez√©s√©ben leforgatta a McCabe √©s Mrs. Miller c√≠mŇĪ westernfilmet. Ezut√°n z√∂ld utat kapott, a legnagyobb rendezŇĎk munkat√°rsa lett, √©s Hollywood egyik legkeresettebb operatŇĎr√©v√© v√°lt. N√©gy filmet is forgatott Mark Rydell-lel, h√°rmat Robert Altmannal, Brian De Palm√°val √©s Jerry Schatzberggel, kettŇĎt Steven Spielberggel √©s Michael Cimin√≥val, dolgozott Martin Scorsese-vel, Peter Fond√°val. Steven Spielberg filmj√©vel, a Harmadik t√≠pus√ļ tal√°lkoz√°sokkal 1978-ban elnyerte a legjobb operatŇĎrnek j√°r√≥ Oscar-d√≠jat. M√©gsem erre a legb√ľszk√©bb, hanem a Brit Filmakad√©mia d√≠j√°ra, amit egy √©vvel k√©sŇĎbb A szarvasvad√°sz√©rt kapott. Munk√°ss√°ga elismer√©sek√©nt hetvenedik sz√ľlet√©snapj√°n G√∂ncz √Ārp√°d a Magyar K√∂zt√°rsas√°g Arany√©rm√©vel, 2001-ben Orb√°n Viktor minisztereln√∂k az √ļjraalap√≠tott Corvin-l√°nccal t√ľntette ki. Legkedvesebb munk√°i k√∂z√© sorolja az idehaza forgatott operafilmet, a B√°nk b√°nt, ami 2002-ben Lodzban, a vil√°g egyetlen operatŇĎri fesztiv√°lj√°n elnyerte a fŇĎd√≠jat. Zsigmond Vilmos id√©n m√°jusban -- n√©h√°ny h√©ttel hetvennegyedik sz√ľlet√©snapja elŇĎtt -- vette √°t a Szeged d√≠szpolg√°ra c√≠met. A sŇĪrŇĪre sikeredett k√©tnapos √ľnneps√©gsorozat ut√°n a Budapest fel√© robog√≥ aut√≥ban besz√©lgett√ľnk.

 -- A rengeteg elismer√©s ut√°n, amit vil√°gszerte kapott, mit jelent √∂nnek a szegedi d√≠szpolg√°rs√°g?

-- Meghatott, hogy a sz√ľlŇĎv√°rosom annyi sok nagyszerŇĪ mŇĪv√©sz, tud√≥s k√∂z√ľl √©ppen engem tisztelt meg ezzel a c√≠mmel. Az elm√ļlt idŇĎszakban √°ltal√°ban k√©t-h√°rom√©venk√©nt hazal√°togattam a rokonokhoz, √≠gy nem vesz√≠tettem el teljesen a kapcsolatot Szegeddel. Persze a filmes bar√°ts√°gok miatt Budapesten gyakrabban megfordulok. Unokatestv√©reim ma is itt √©lnek a Tisza partj√°n, valamint a nagyn√©n√©m, aki m√°r kilencvenk√©t √©ves. Most is √∂sszej√∂tt az eg√©sz csal√°d egy nagy vacsor√°ra, ahol j√≥t besz√©lgett√ľnk. Szeged szemmel l√°that√≥an fejlŇĎdik, √©s egyre szebb lesz. A d√≠szpolg√°rs√°g fantasztikus √©lm√©nyt jelent sz√°momra, meghat√≥ volt, hogy az √∂nkorm√°nyzat z√°szl√≥felvon√°ssal, zenekarral, opera√©nekessel milyen nagy cerem√≥ni√°t rendezett. Megadt√°k a m√≥dj√°t. Nem felejtem el ezt a k√©t napot az √ľnnepi k√∂zgyŇĪl√©ssel, a sok tal√°lkoz√°ssal, a fot√≥ki√°ll√≠t√°ssal, a B√°nk b√°n d√≠szbemutat√≥j√°val.

-- Mi az elsŇĎ Szegedhez fŇĎzŇĎdŇĎ eml√©ke?

-- Rengeteg √©lm√©nyem k√∂tŇĎdik a v√°roshoz, hiszen 1936-t√≥l 1951-ig itt √©ltem. Itt j√°rtam elemi iskol√°ba √©s gimn√°ziumba. Itt is sz√ľlettem 1930-ban, azut√°n elment√ľnk k√ľlf√∂ldre. Az ap√°m ugyanis az √öjszegedi Torna Club focicsapat√°ban v√©dett, majd futballkapusk√©nt √©s edzŇĎk√©nt a f√©l vil√°got bej√°rta. Br√ľnni sz√ľlet√©sŇĪ √©desany√°mmal is akkor ismerkedett meg, amikor az ottani futballcsapat kapusa √©s edzŇĎje volt. K√∂r√ľlbel√ľl nyolc √©vig tartott a h√°zass√°guk, majd elv√°ltak, √©s a nŇĎv√©remmel mindketten ap√°mn√°l maradtunk. √Čvekig j√°rtuk Eur√≥p√°t, mert ap√°m sohasem maradt hosszabb ideig egy helyen. Olaszorsz√°gban is √©lt√ľnk, majd Sv√°jcba ment√ľnk, ahol ap√°m a Winterthur csapat√°n√°l kapott edzŇĎk√©nt munk√°t. √Čvekkel k√©sŇĎbb, m√°r itthon mes√©lte: kicsi gyerekk√©nt perfekt√ľl besz√©ltem olaszul, majd n√©met√ľl is. MindkettŇĎt elfelejtettem.

--      Pedig hasznukat vette volna a zenetanul√°sban is. Igaz, hogy √©vekig heged√ľlt?

--      Hat√©ves lehettem, amikor ap√°m szerette volna, ha heged√ľlni tanulok. Engem azonban nem √©rdekelt a hangszer, nem volt t√ľrelmem a gyakorl√°shoz, jobban szerettem focizni a t√∂bbi gyerekkel a grundon. Fiatal koromban nem igaz√°n √©rdeklŇĎdtem a mŇĪv√©szetek ir√°nt. K√©sŇĎbb sokszor eszembe jutott, milyen j√≥ lett volna, ha megtanulok muzsik√°lni, mert sokat seg√≠tett volna k√©sŇĎbb. Amikor a PetŇĎfi S√°ndor sug√°r√ļton, a Dugonics t√©r sark√°n √°ll√≥ zeneiskol√°val szemben laktunk, tizenh√©t √©ves di√°kk√©nt azzal kopogtattam be a konzervat√≥riumba, hogy szeretn√©k megtanulni zongor√°zni. Azt mondt√°k: t√≠z √©vet k√©stem, csak olyan tehets√©ges fiatalokkal foglalkoznak, akikbŇĎl koncertezŇĎ muzsikus lehet. A hobbib√≥l zongor√°zgat√≥k oktat√°sa nem az ŇĎ feladatuk.

--       Milyen volt a negyvenes √©vekben a szegedi piarista gimn√°zium, ahol oszt√°lyt√°rsa volt t√∂bbek k√∂z√∂tt Gyulay Endre, a mai szeged-csan√°di megy√©sp√ľsp√∂k, valamint Csillik Bertalan √©s Kov√°cs G√°bor, akik nemzetk√∂zi h√≠rŇĪ orvosprofesszorok lettek?

-- Nagyon j√≥ iskola volt. A fantasztikus tan√°rok oktattak benn√ľnket, akik nem h√°zasodhattak, ez√©rt a csal√°d helyett a tan√≠t√°snak szentelhett√©k az √©let√ľket. Semmi gondjuk nem volt, a gimn√°zium m√∂g√∂tt laktak, mindennel ell√°tt√°k ŇĎket, kaptak reggelit, eb√©det, vacsor√°t, takar√≠tott√°k a lak√°sukat. Az √©let√ľk minden perc√©t arra ford√≠thatt√°k, hogy k√©sz√ľljenek az √≥r√°kra, √©s a lehetŇĎ legmagasabb sz√≠nvonalon tan√≠tsanak. Kis t√ļlz√°ssal azt lehetne mondani: egyetemi szinten oktattak a gimn√°ziumban. Eml√©kszem, p√©ld√°ul matematik√°b√≥l olyan dolgokkal is foglalkoztunk, amit csak az egyetemen tan√≠tottak. Aki a piarista k√∂z√©piskol√°ban √©retts√©gizett, az ak√°rmelyik egyetemen meg√°llta a hely√©t -- nemcsak Magyarorsz√°gon, hanem b√°rhol Eur√≥p√°ban. Hal√°sz tan√°r √ļr szerettette meg velem a magyar irodalmat. Olyan lelkesed√©ssel, h√©vvel tan√≠tott, hogy teljesen mag√°val ragadott benn√ľnket. Nemcsak a klasszikusokat oktatta, hanem az akkori kort√°rs magyar irodalmat is. Ady, Radn√≥ti, Babits, Kosztol√°nyi √©s Juh√°sz Gyula voltak a kedvencei. Prec√≠zen, felk√©sz√ľlten, sokszor hat-nyolc k√∂nyvvel j√∂tt az √≥r√°ra, rengeteget olvasott nek√ľnk. A gimn√°ziumban elsŇĎ oszt√°lyt√≥l kezdve √©n voltam a sz√≠nh√°zfelelŇĎs. Nekem kellett √∂sszegyŇĪjtenem a sz√≠nh√°zjegy-rendel√©seket. √Ėr√∂mmel v√°llalkoztam r√°, mert a fizets√©gem egy ingyenjegy volt. Ez nagy sz√≥ volt, mert nem kaptam annyi zsebp√©nzt, hogy abb√≥l sz√≠nh√°zjegyre is futotta volna. √ćgy viszont minden h√©ten mehettem sz√≠nh√°zba.

--       Szerelmes volt a primadonn√°ba?

--       Nem eml√©kszem r√°, hogy gimnazista koromban szerelmes lettem volna b√°rkibe is. A szegedi sz√≠nh√°zat viszont nagyon szerettem, az √©p√ľlet majdnem olyan gy√∂ny√∂rŇĪ, mint az Operah√°z. Az elŇĎad√°sokra m√°r nem eml√©kszem, csak arra, hogy j√≥ darabokat l√°ttunk, √©s nagy √©lvezetet jelentett sz√≠nh√°zba j√°rni.

--       1948-ban √©retts√©gizett, ut√°na a MŇĪszaki Egyetemre jelentkezett. Mi√©rt √©pp oda?

--       Az igazs√°ghoz hozz√°tartozik: nem volt t√ļl nagy kedvem a MŇĪszaki Egyetemre menni, csak ap√°m unszol√°s√°ra jelentkeztem. Az volt az √°lma, hogy m√©rn√∂k lesz belŇĎlem. Szerencs√©re nem vettek fel. Vil√°gj√°r√≥ futballedzŇĎ √©s mŇĪszaki rajzol√≥ ap√°val, √©s a PetŇĎfi S√°ndor sug√°r√ļton saj√°t kocsm√°t √ľzemeltetŇĎ nevelŇĎany√°val a kizs√°km√°nyol√≥ oszt√°ly tagj√°nak tekintettek. Akkoriban csak a munk√°s vagy paraszti sz√°rmaz√°s sz√°m√≠tott j√≥ aj√°nl√≥lev√©lnek a tov√°bbtanul√°shoz. √ćgy az √©retts√©gi ut√°n h√°rom √©vet Szegeden t√∂lt√∂ttem. M√©g Major √Ākos gyors- √©s g√©p√≠r√≥ iskol√°j√°ba is beiratkoztam, mert arra gondoltam, parlamenti gyors√≠r√≥ leszek. Azt hallottam, azokat nagyon j√≥l megfizetik. Ez a k√≥sza √∂tlet nem bizonyult igaz√°n j√≥nak. Akkoriban m√°r a f√©nyk√©pez√©s is komolyan √©rdekelt. Volt egy nagyn√©n√©m, Ilus, aki j√≥l fot√≥zott, √©s sokat mes√©lt nekem az expoz√≠ci√≥r√≥l, az elŇĎh√≠v√°sr√≥l, a s√∂t√©tkamr√°r√≥l. Marci b√°csi, a nagyb√°ty√°m is kiv√°l√≥ amatŇĎr f√©nyk√©p√©sz volt, csod√°latos portr√©kat k√©sz√≠tett a csal√°dunk minden tagj√°r√≥l. Tizenh√©t √©ves koromban, amikor s√ļlyosan megbetegedtem, √©s h√≥napokig az √°gyat nyomtam, Marci b√°csit√≥l kaptam egy k√∂nyvet, hogy ne unatkozzam: a h√≠res magyar fot√≥mŇĪv√©sz, feltal√°l√≥ √©s operatŇĎr, Dulovits JenŇĎ A mŇĪv√©szi f√©nyk√©pez√©s c√≠mŇĪ k√∂tet√©t. Dulovits fanatikus elme volt, a f√©ny szerelmes√©nek vallotta mag√°t, mindig arr√≥l √≠rt, hogy a f√©ny a legfontosabb dolog a fotograf√°l√°sban. Megvil√°gosod√°ssal fel√©rŇĎ √©lm√©nyt jelentett elolvasni a k√∂nyv√©t, r√∂gt√∂n beleszerettem a f√©nyk√©pez√©sbe. A f√©ny fontoss√°g√°nak szerep√©t, amit m√°ig vallok, tulajdonk√©ppen tŇĎle tanultam meg. A f√©nyk√©pez√©st a gyakorlatban is szerettem volna t√∂k√©letesen megtanulni, ez√©rt √©retts√©gi ut√°n elmentem Becski Bal√°zs fot√≥st√ļdi√≥j√°ba dolgozni, ahol elŇĎh√≠v√°ssal, nagy√≠t√°ssal is foglalkoztam. Megtanultam a mesters√©g technikai h√°tter√©t is, k√∂zben pedig minden el√©rhetŇĎ fot√≥s szakk√∂nyvet elolvastam. Becski Bal√°zs igazi mŇĪv√©szember volt, a fot√≥z√°s mellett a zen√©√©rt is rajongott. Igaz√°b√≥l karmester szeretett volna lenni, a muzsik√°l√°st sokkal jobban szerette, mint a f√©nyk√©p√©szetet. Hetente h√°romszor elj√°rt valamilyen ipari √©nekkart vez√©nyelni. J√≥l kij√∂tt√ľnk egym√°ssal, de egy √©v ut√°n √ļgy √©reztem, nincs ott m√°r mit tanulnom. Addigra sok mŇĪtermi portr√©t, mŇĪv√©szi felv√©telt √©s igazolv√°nyk√©pet csin√°ltam. K√∂zben akt√≠van sportoltam. Miut√°n p√°rosban megnyert√ľk a v√°ros ifj√ļs√°gi asztalitenisz-bajnoks√°g√°t, P√∂rdi J√ļli√°val a vegyes p√°rosban felnŇĎtt kateg√≥ri√°ban is siker√ľlt megszerezn√ľnk a szegedi bajnoki c√≠met.

--       Hogyan ker√ľlt a Szegedi Kenderfon√≥gy√°rba?

-- Azt az √°ll√°st is a sportnak k√∂sz√∂nhettem, mert a post√°s csapat√°b√≥l h√≠vtak √°t a kenderfon√≥√©ba bar√°tommal, Mikl√≥s Sebesty√©nnel egy√ľtt. A gy√°rban norm√°s dolgoz√≥ lettem. A munka √©s a pingpongoz√°s mellett bŇĎven volt szabadidŇĎm, ez√©rt szerveztem egy √ľzemi fot√≥klubot a koll√©g√°im sz√°m√°ra, akiket labor√°l√°sra, nagy√≠t√°sra oktattam. Nagyon megijedtem, amikor megkaptam a beh√≠v√≥mat a soroz√°sra, mert akkoriban m√©g h√°rom √©vre vitt√©k el a fi√ļkat. √ďri√°si szerencs√©m, hogy eggyel t√∂bben voltunk, mint amennyit be kellett sorozniuk. Mivel utols√≥ voltam a n√©vsorban, engem k√ľldtek haza. Akkor hat√°roztam el: valamit kezdenem kell az √©letemmel. Bekopogtattam a gy√°r p√°rttitk√°rnŇĎj√©hez, hogy tan√°csot k√©rjek tŇĎle a tov√°bbtanul√°ssal kapcsolatban. Ňź elŇĎvett egy nagy dosszi√©t, amire a nevem volt √≠rva. Hogy b√≠zzon meg bennem a szocialista n√©phatalom, amikor levelez√©st folytatok az 1948-ban Marokk√≥ba emigr√°lt √©desap√°mmal? -- k√©rdezte, majd hozz√°tette: ak√°r k√©m is lehetn√©k. Azt tan√°csolta, hogy azonnal sz√ľntessek meg ap√°mmal minden kapcsolatot. A gy√°ri fot√≥klub viszont elnyerte a p√°rt tetsz√©s√©t, ez√©rt a k√∂vetkezŇĎ √©vben felv√©telizni k√ľldtek a Sz√≠nh√°z- √©s FilmmŇĪv√©szeti FŇĎiskol√°ra, mondv√°n: fiatal operatŇĎr√∂kre van sz√ľks√©ge az orsz√°gnak.

--       M√°r akkor is foglalkoztatta a filmez√©s?

--       A film csak annyira √©rdekelt, mint b√°rki m√°st. Hetente egyszer j√°rtam moziba. Az elsŇĎ filmeket ¬Ė fŇĎleg magyarokat n√©zt√ľnk -- m√©g gyerekkoromban a sz√ľleimmel a szegedi Belv√°rosi moziban l√°ttam. A negyvenes √©vek v√©g√©n amerikai √©s nyugat-eur√≥pai filmek m√°r nem nagyon j√∂hettek be az orsz√°gba. Akkoriban a magyarokon k√≠v√ľl szinte csak szovjet, vagy legfeljebb egy-k√©t csehszlov√°k filmet vet√≠tettek a mozik.

--       Eml√©kszik a fŇĎiskolai felv√©telire?

--       √Ėtsz√°z jelentkezŇĎ volt. A pesti fordul√≥ban Ill√©s Gy√∂rgy, Eiben Istv√°n, P√°sztor Istv√°n, Forg√°ch Ott√≥, Badal J√°nos √©s Bolykovszky B√©la tartott√°k a felv√©teli vizsg√°t. Meg kellett n√©zn√ľnk a Donyeci b√°ny√°szok c√≠mŇĪ szovjet filmet, √©s arr√≥l kellett kritik√°t √≠rnunk. Borzaszt√≥an rossz film volt. Vagy√≥czky Tibivel √©s Bornyi Gyuszival √ļgy d√∂nt√∂tt√ľnk, kock√°ztatunk, √©s ŇĎszint√©n meg√≠rjuk, milyen √≥csk√°nak tartjuk. Szerencs√©nk volt, hogy √≠gy d√∂nt√∂tt√ľnk, szerintem ez√©rt vettek fel benn√ľnket.

--       Mekkora v√°lt√°s volt SzegedrŇĎl Budapestre ker√ľlni?

--       Az anyagi helyzetem alapvetŇĎen megv√°ltozott. Am√≠g a kenderfon√≥gy√°rban dolgoztam, sohasem voltak anyagi gondjaim. Annyi p√©nzt kerestem, hogy abb√≥l gond n√©lk√ľl √©lhettem, ruh√°zkodhattam. Szegeden nagyn√©n√©m√©kn√©l, Majzik Margit√©kn√°l laktam, szinte minden p√©nzem magamra k√∂lthettem. A fŇĎiskol√°n nagyon kev√©s √∂szt√∂nd√≠jat kaptunk, ami csak arra volt el√©g, hogy szer√©ny reggelit, eb√©det √©s vacsor√°t vehess√ľnk. Ha egy p√°r zoknira volt sz√ľks√©gem, le kellett mondanom a vacsor√°r√≥l. Mivel megfogadtam a kenderfon√≥ p√°rttitk√°rnŇĎj√©nek tan√°cs√°t, √©s nem leveleztem ap√°mmal, nem fogadhattam el anyagi t√°mogat√°st sem tŇĎle. Akkoriban a p√°rttagok mindenkit imperialista √ľgyn√∂knek tekintettek, aki k√ľlf√∂ld√∂n √©lŇĎkkel tartott f√∂nn kapcsolatot. Ap√°mmal megbesz√©ltem, hogy nem √≠runk egym√°snak, √©s nem is k√ľld nekem semmit. Csak nagyon ritk√°n tudtunk levelezni, ha egy sportol√≥ ismerŇĎs√ľnk kiment k√ľlf√∂ldre, √©s vele k√ľldtem neki levelet. √ćgy m√©giscsak kapcsolatban maradtunk, √©s senki sem tudott r√≥la. Ap√°m b√ľszke volt arra, hogy fŇĎiskol√°s lettem. Szabad kezet adott mindenben, r√°m b√≠zta, hogy ir√°ny√≠tsam az √©letemet.

-- A legjobbak oktattak akkoriban a fŇĎiskol√°n. Ill√©s Gy√∂rgy√∂n k√≠v√ľl, akit mindig nagy szeretettel eml√≠t, kiktŇĎl tanult legt√∂bbet?

--       Eiben Pista b√°csit√≥l kezdve Hegyi Barn√°ig szinte minden nagy magyar operatŇĎr tan√≠tott benn√ľnket. A rendezŇĎk k√∂z√ľl sokat kaptunk Gertler Viktort√≥l √©s Hersk√≥ J√°nost√≥l. Badal J√°nosnak nagy szerepe volt abban, hogy t√©nyleg operatŇĎr lett belŇĎlem. Sok idŇĎt t√∂lt√∂tt el velem, szerettem, mert nagyon fiatal volt, ugyanakkor technikailag, szakmailag rendk√≠v√ľl felk√©sz√ľlt, √©s mŇĪv√©szi affinit√°sa is szimpatikus volt sz√°momra. F√∂lkarolt, nyaranta mindig elh√≠vott a forgat√°sokra seg√©dkezni. Ugyan nem √©n voltam a hivatalos asszisztense, de maga mell√© vett, √©s filmeket t√∂lthettem a kazett√°kba, a kamera m√∂g√© √ľlve n√©ha egy-egy snittet is megcsin√°lhattam. Badal Jancsinak k√∂sz√∂nhetŇĎen nyaranta sok tapasztalatot szereztem. P√©ld√°ul a R√°k√≥czi hadnagy√°ban is egy√ľtt dolgoztunk, sokat tanultam tŇĎle. A fŇĎiskol√°n heti napirendet csin√°ltam magamnak, hogy jobban beoszthassam az idŇĎmet. D√©lelŇĎtt√∂nk√©nt elm√©leti t√°rgyakat, irodalom- √©s mŇĪv√©szett√∂rt√©netet, rajzot, szobr√°szatot hallgattunk ragyog√≥ tan√°rokt√≥l. Mindent annak rendeltek al√°, hogy k√©pzett operatŇĎr legyen belŇĎl√ľnk. Koncentr√°lt szakmai k√©pz√©st kaptunk. Mellesleg voltak persze marxizmus-leninizmus √©s orosz√≥r√°ink is. D√©lut√°nonk√©nt mŇĪtermi gyakorlatokra j√°rtunk, ahol p√©ld√°ul a vil√°g√≠t√°st tanultuk meg. ElŇĎsz√∂r az √°ll√≥f√©nyk√©pez√©st gyakoroltuk, ut√°na a 16 mm-es, majd a 35 mm-es filmez√©s k√∂vetkezett. Harmad√©v v√©g√©n egy t√≠zperces kisfilmet kellett forgatni a rendezŇĎhallgat√≥kkal egy√ľttmŇĪk√∂dve. Negyed√©v v√©g√©re igazi sz√≠n√©szekkel egy f√©l√≥r√°s nagyfilmet kellett k√©sz√≠ten√ľnk. Rendes gy√°rt√°svezetŇĎt kaptunk a filmgy√°rb√≥l, √ļgy forgathattunk, mintha √©lesben dolgozn√°nk. Ezeket a vizsgafilmeket m√°r vet√≠tett√©k a mozikban is. A fŇĎiskola jobb volt, mint egy egyetem, tulajdonk√©ppen egyetemi sz√≠nvonalon oktat√≥ szakiskol√°nak nevezn√©m. Aki onnan diplom√°sk√©nt kiker√ľlt, mindent tudott a szakm√°r√≥l, √©s mindj√°rt √°ll√°st is kapott.

--       1955-ben diplom√°zott, hogyan indult a p√°ly√°ja?

-- R√∂gt√∂n felvettek a filmgy√°rba j√°t√©kfilm-operatŇĎrnek. Persze nem kezdhettem r√∂gt√∂n nagyj√°t√©kfilmet forgatni, elŇĎbb asszisztensk√©nt dolgoztam. P√©ld√°ul Badal Jancsi megengedte, hogy kamer√°zzak neki a Bakaruh√°ban forgat√°s√°n. Kisfilmeket k√©sz√≠tettem, az egyik a t√°ncr√≥l sz√≥lt, a m√°sik a Rajk√≥ Zenekarr√≥l. Azut√°n j√∂tt a forradalom, √©s kett√©t√∂rt a p√°lyafut√°som, mert elhat√°roztam, kimegyek nyugatra.

--       Koll√©g√°j√°val, Kov√°cs L√°szl√≥val, akivel ma is j√≥ bar√°tok Hollywoodban, t√∂bb ezer m√©ternyi filmet forgattak '56-ban.

--       Annak idej√©n mindenki forgatott. Badal Jancsi, Eiben Pista b√°csi is kamer√°t vett a kez√©be, √©s r√∂gz√≠tette a forradalmat. Annyi kamera nem volt a Hunnia Filmgy√°rban, hogy nekem is jusson, ez√©rt elhat√°roztam, hogy szerzek egyet a fŇĎiskol√°r√≥l. Siker√ľlt is, Kov√°cs Lacit k√©rtem meg, hogy j√∂jj√∂n seg√≠teni. Egy√ľtt j√°rtuk Pestet. Kenyeres szatyorba rejtett√ľk a kamer√°t, hogy ne l√°ss√°k meg, mit visz√ľnk. Mi csak november 4-e ut√°n kezdt√ľnk forgatni, akkor tulajdonk√©ppen m√°r v√©ge volt a harcoknak, bej√∂ttek az oroszok. Csak az maradt sz√°munkra, hogy a nagyk√∂rutat, a romokat, a harckocsik vonul√°s√°t lefilmezz√ľk.

--      
Mi lett ezekkel a tekercsekkel?

--      A forgat√°s ut√°n mindennap bement√ľnk a filmgy√°rba, elŇĎh√≠vattuk a filmeket, √©s azonnal k√©sz√≠tett√ľnk egy k√≥pi√°t r√≥luk. Tudtuk, hogy a Nyugat nem seg√≠t benn√ľnket, az oroszok d√∂ntenek majd mindenrŇĎl. Amikor az oroszok berontottak a filmgy√°rba, hogy lefoglalj√°k a filmeket, bevezett√ľk ŇĎket a rakt√°rba az eredeti negat√≠vokhoz. R√∂gt√∂n el is kobozt√°k. Persze nem tudtak a k√≥pi√°kr√≥l. A filmgy√°r udvar√°n tartottunk egy √∂sszej√∂vetelt arr√≥l, hogy mi legyen ezeknek a sorsa. Mindenkinek az volt a v√©lem√©nye, hogy ki kell ŇĎket juttatni Nyugatra. Jelentkeztem, hogy majd √©n kiviszem. Kov√°cs Lacival 30 m√©teres kis tekercseket k√©sz√≠tett√ľnk belŇĎl√ľk, azokat bele tett√ľk egy teheraut√≥ p√≥tkerek√©be, √©s √≠gy indultunk el Ausztria fel√©. √Čpp akkor √°ll√≠tott√°k le a menek√ľlŇĎk vonul√°s√°t, ez√©rt nem tudtunk a teheraut√≥val tov√°bb menni. A p√≥tker√©kbŇĎl szatyrokba raktuk √°t a filmeket, Kov√°cs Lacival √©s az egyik asszisztenssel, Vass Ferivel √≠gy siker√ľlt kijuttatnunk a tekercseket az orsz√°gb√≥l.

--       Ausztri√°b√≥l mi√©rt √©pp az Egyes√ľlt √Āllamokba ment tov√°bb?

--       Mehett√ľnk volna m√°shov√°, Ausztr√°li√°ba, Franciaorsz√°gba vagy ak√°r N√©metorsz√°gba is. Mindenhol seg√≠teni akart√°k a B√©csben √∂sszegyŇĪlt k√©tsz√°zezer magyar menek√ľltet. Ausztr√°li√°n is gondolkodtam, de ap√°m javaslat√°ra ink√°bb Amerik√°t v√°lasztottam. Azzal gyŇĎz√∂tt meg: ha m√°r operatŇĎr lettem, abba az orsz√°gba kell mennem, amelyiknek nagy filmgy√°rt√°sa van. Azt javasolta: Hollywood legyen a c√©lom. Hallgattam r√°. Az ausztriai amerikai k√∂vets√©g persze nagyon megszŇĪrte, kiket enged ki. FŇĎleg diplom√°sokat v√°rtak, akik √°ll√°st tudnak majd v√°llalni. AzelŇĎtt nem tanultam angolt, csak franci√°ul tudtam, azzal pedig Amerik√°ban nem lehet sokra vinni. ElŇĎsz√∂r meg kellett tanulnom a nyelvet. Az elsŇĎ t√≠z √©v keserves volt, rengeteget dolgoztam. Volt ugyan diplom√°m, de operatŇĎrk√©nt nyelvtud√°s n√©lk√ľl nem kaptam munk√°t. Ekkor vettem a legnagyobb haszn√°t annak, hogy Szegeden kitanultam a f√©nyk√©p√©sz mesters√©get. Egy fot√≥laborban dolgoztam, a szabadidŇĎmben pedig egy hordozhat√≥ h√°tt√©rrel h√°zr√≥l h√°zra j√°rtam, √©s kisgyerekeket fotograf√°ltam. Sz√ľks√©g volt a p√©nzre, mert h√°zas voltam. Feles√©gem kor√°bban Magyarorsz√°gon sz√≠n√©sznŇĎ volt. 1958 janu√°rj√°ban megsz√ľletett az elsŇĎ l√°nyunk, √©s m√©g ugyanabban az √©vben, decemberben a m√°sodik is. Az anyagi neh√©zs√©gek ellen√©re az √°lmaimat sohasem adtam fel. Biztos voltam benne, hogy egyszer majd √ļjra operatŇĎrk√©nt fogok dolgozni. √Ėt-hat √©v eltelt√©vel elŇĎsz√∂r kisfilmeket, oktat√≥filmeket forgattam.

-- Mi volt Amerik√°ban az elsŇĎ munk√°ja, amire felfigyeltek?

--       Az elsŇĎ igazi kiugr√°som az 1969-ben bemutatott Prelude c√≠mŇĪ r√∂vidfilm volt, amit egy sz√≠n√©sszel, John Astinnel k√©sz√≠tettem. Nevezt√©k az Oscarra is, ami miatt sokan megn√©zt√©k. A r√∂vidfilmek kateg√≥ri√°j√°ban elnyerhett√ľk volna vele a d√≠jat, √°m valamit elsz√ļrtak, √©s betett√©k a dokumentum kateg√≥ri√°ba, ahol egy m√°sik film nyert. Pedig abban az √©vben egy√©rtelmŇĪen a Prelude volt a legjobb r√∂vidfilm. V√©g√ľl is nem volt olyan nagy trag√©dia, hogy nem kaptuk meg az Oscar-d√≠jat, fontosabb volt, hogy a Universalt√≥l is sokan l√°tt√°k. T√∂bbek k√∂z√∂tt Peter Fonda is, aki a Szel√≠d motorosok fŇĎszereplŇĎjek√©nt nagy sikert aratott. Dennis Hopper Kov√°cs Lacival forgatta ezt a filmet. Amikor Peter Fonda rendezni akart egy saj√°t filmet The Hired Hand c√≠mmel, Kov√°cs Laci javaslat√°ra engem k√©rt fel operatŇĎrnek. Ez az√©rt volt fontos, mert √≠gy a r√∂vidfilm mellett egy sikeres j√°t√©kfilmet is fel tudtam mutatni referenciak√©nt. Alig fejezt√ľk be a The Hired Hand forgat√°s√°t, Robert Altman is megkeresett: csin√°ljam meg vele a McCabe √©s Mrs. Miller-t. Altman is forgatott m√°r kor√°bban Kov√°cs Lacival, ekkor is vele szeretett volna dolgozni, de ŇĎ √©pp egy m√°sik filmmel volt lek√∂tve, ez√©rt engem aj√°nlott. Altman megn√©zte a Prelude-√∂t, nagyon tetszett neki, √≠gy nekem adta a munk√°t. A McCabe √©s Mrs. Miller nem volt ugyan kasszasiker, de nagyon elismerŇĎen fogadta a kritika √©s a filmszakma. Ez fontos volt, mert √≠gy z√∂ld utat kaptam. Att√≥l kezdve a legjobb rendezŇĎkkel dolgozhattam. A k√∂vetkezŇĎ √©vben m√°r John Boormannal forgattam a Deliverance-t. Ňź a Warner Brothersn√©l egy belsŇĎ, z√°rt k√∂rŇĪ vet√≠t√©sen v√©letlen√ľl l√°tta meg a McCabe √©s Mrs. Miller musztereit. R√∂gt√∂n megk√©rdezte, ki az az ember, aki ilyen sejtelmes, eredeti st√≠lus√ļ filmet tud fotograf√°lni, mert a k√∂vetkezŇĎ filmj√©t vele akarja megcsin√°lni. A Deliverance ut√°n m√°r v√©gk√©pp nem jelentett gondot √ļjabb felk√©r√©st kapni, v√°logathattam az aj√°nlatok k√∂z√ľl.

--       J√≥l eml√©kszem, gyerekkoromban milyen nagy √©lm√©nyt jelentett sz√°momra a Harmadik t√≠pus√ļ tal√°lkoz√°sok. A besz√©lget√©s√ľnkre k√©sz√ľlve √ļjra megn√©ztem Spielberg filmj√©t, amelynek fotograf√°l√°s√°√©rt 1978-ban √∂nnek √≠t√©lt√©k az Oscar-d√≠jat. A l√°tv√°nyos f√©nyhat√°sok ellen√©re ez a film ma m√°r egy√°ltal√°n nem tŇĪnik olyan j√≥ mozinak. A k√∂vetkezŇĎ √©vben forgatott filmje, A szarvasvad√°sz viszont, amit Michael Cimino rendezett, friss, eleven √©s megr√°z√≥ ma is. R√°ad√°sul a k√©pi megfogalmaz√°sa is izgalmasabb.

--       Nekem is ugyanez a v√©lem√©nyem r√≥luk, ez√©rt is szeretem A szarvasvad√°szt sokkal jobban. A Harmadik t√≠pus√ļ tal√°lkoz√°sok technikailag nagyon korrekt√ľl elk√©sz√≠tett film, rengeteg l√°mp√°t, vil√°g√≠t√°si tr√ľkk√∂t alkalmaztunk benne, de ma m√°r nincs olyan √©rzelmi hat√°sa, mint A szarvasvad√°sznak. Az ma is √©l az emberek lelk√©ben, mert √∂r√∂kk√© aktu√°lis probl√©m√°kr√≥l sz√≥l, √©s egyszerŇĪ emberek t√∂rt√©net√©t mes√©li el. A szarvasvad√°szt sz√°z √©v m√ļlva is √©rteni √©s √©lvezni fogj√°k, a Harmadik t√≠pus√ļ tal√°lkoz√°sok viszont nem lesz m√°r izgalmas, mert a speci√°lis effektek hihetetlen√ľl sokat fejlŇĎdtek, ma m√°r sokkal jobbakat csin√°lnak. Spielberg filmje arra volt j√≥, hogy megkaptam √©rte az Oscart.

--       A szarvasvad√°sz annak idej√©n politikai viharokat kavart. Amerik√°ban Jane Fonda kamp√°nyt is ind√≠tott ellene, a republik√°nus korm√°nyzat ir√°nti szimp√°ti√°val, rasszizmussal √©s Pentagon-bar√°t n√©zŇĎponttal v√°dolta az alkot√≥kat.

--       √Črdekes volt ez az idŇĎszak. A kritikusok √©s a lapok is nagyon balosak voltak azokban az √©vekben. A baloldalnak nem tetszett, ahogyan Cimino bemutatta a filmben, hogy mi t√∂rt√©nt a vietnami h√°bor√ļban: a kegyetlenked√©s az √©szak-vietnamiak r√©sz√©rŇĎl mindennapos dolog volt. Egyesek azt mondt√°k, t√ļl jobboldali A szarvasvad√°sz, √©s Hal Ashby ugyanabban az √©vben bemutatott Coming Home c√≠mŇĪ filmje a jobb. Annak Jane Fonda volt a fŇĎszereplŇĎje, aki Oscart-kapott alak√≠t√°s√°√©rt. Fonda bakl√∂v√©st k√∂vetett el, amikor nyilv√°nosan kritiz√°lta A szarvasvad√°szt, mert az egyik alkalommal Cimino megk√©rdezte tŇĎle: l√°tta-e a filmet. Kider√ľlt, hogy nem is l√°tta. A politikai akci√≥ja √≠gy visszafel√© s√ľlt el.

--       A szarvasvad√°sz √∂sszesen √∂t Oscart gyŇĪjt√∂tt be, de nem √∂nnek √≠t√©lt√©k az operatŇĎri d√≠jat. Elnyerte viszont az angol Oscart, azaz a Brit Filmakad√©mia d√≠j√°t, ami hasonl√≥an nagy elismer√©s.

--       Sz√°momra nagyobb volt! √ögy √©reztem, t√∂bbet √©r, hogy Eur√≥p√°ban kaptam egy nagy szakmai kit√ľntet√©st. Mindig kicsit eur√≥pai √≠zŇĪ filmeket csin√°ltam, ez√©rt  √≥ri√°si dolog volt, hogy az Apokalipszis most c√≠mŇĪ Coppola-filmmel szemben -- ami√©rt Vittorio Storaro ugyanabban az √©vben megkapta az Oscart -- nekem adt√°k a Brit Filmakad√©mia d√≠j√°t. Amerik√°ban ritk√°n sz√ľletnek politikai filmek. A szarvasvad√°sz kicsit azz√° v√°lt, mert a sajt√≥ azz√° tette, holott puszt√°n egy emberi t√∂rt√©net, √©s nem arr√≥l akart sz√≥lni, hogy Vietnamban mi t√∂rt√©nt. A h√°bor√ļ csak a h√°tteret adta, m√©g ha n√©h√°ny jelenetben elŇĎt√©rbe is ker√ľlt. Sokkal fontosabb benne az, hogy a h√°rom fŇĎszereplŇĎvel mi t√∂rt√©nik. Ezt azonban nem vett√©k √©szre, politikai √ľzenetet l√°ttak benne. Pedig a t√∂rt√©netet szinte b√°rmelyik h√°bor√ļba √°t lehetett volna tenni, akkor is ugyan√≠gy mŇĪk√∂d√∂tt volna. Cimino egy√°ltal√°n nem akart politikai propagand√°t csin√°lni. Amerik√°ban manaps√°g m√°r egyre kevesebb az olyan film, ami komoly t√°rsadalmi probl√©m√°kkal foglalkozik. A producerek apolitikus sz√≥rakoztat√≥ filmeket akarnak.

--       Ezen szeptember 11-e sem v√°ltoztatott?

--       Nagyon neh√©z komoly, politiz√°l√≥ filmeket csin√°lni, mert az orsz√°g teljesen kett√©osztott. A demokrat√°k √©s a republik√°nusok v√©lem√©nye √©lesen √ľtk√∂zik. A filmipar pedig nem akar olyan filmeket k√©sz√≠ttetni, amit csak az orsz√°g egyik fele n√©z majd meg. Ez√©rt pr√≥b√°lj√°k elker√ľlni a politikai k√©rd√©seket. Ez lehet, hogy probl√©ma. Jobb lenne, ha politikusabb filmek is lehetn√©nek, mert ha megosztan√°k is a k√∂z√∂ns√©get, neveln√©k √©s vit√°ra √∂szt√∂n√∂zn√©k az embereket. To be politically correct! Ez alapvetŇĎen fontos szempont ma az amerikai filmiparban. B√°rmirŇĎl csin√°lunk is filmet, a producerek kih√ļzz√°k azokat a jeleneteket, amelyek az ellent√©tekrŇĎl sz√≥lnak. Csak sz√≥rakoztat√°st szeretn√©nek, azt mondj√°k: ne legyen √ľzenete a filmnek. Volt r√©gebben egy sz√≥l√°s a filmesek k√∂r√©ben: ha √ľzenni akarsz, haszn√°ld a telegr√°fot. Mint ahogyan a vall√°st is elv√°lasztj√°k az √°llamt√≥l, ugyan√ļgy a politik√°t is a mŇĪv√©szettŇĎl.

--       Mi errŇĎl a szem√©lyes v√©lem√©nye?

--      Amerik√°ban minden a p√©nzcsin√°l√°sr√≥l sz√≥l. A mozi is √ľzlet. √Čn azt szeretn√©m, ha a film mŇĪv√©szet lenne. A mŇĪv√©szethez pedig hozz√°tartozik, hogy az embereket √©rintŇĎ b√°rmilyen k√©rd√©srŇĎl szabadon sz√≥lhasson. Sajnos m√°ra a p√©nzemberek teljesen √°tvett√©k a hatalmat Hollywoodban, ez√©rt igazi mŇĪv√©szi filmet alig k√©sz√≠tenek. Neh√©z ma olyan filmet csin√°lni, ami mond is valamit. √Čn a szocialista realizmus kor√°ban tanultam a szakm√°t Magyarorsz√°gon; sohasem √°ll√≠tottam, hogy a szocializmus j√≥, mert mindent rosszul csin√°ltak. A filmek sematikusan politiz√°ltak, ami nagy h√ľlyes√©g volt, mert arra nem k√≠v√°ncsiak az emberek. Ennek ellen√©re annyit tanultam a szocialista realizmusb√≥l, hogy olyan filmre, aminek nincs mondanival√≥ja, k√°r idŇĎt √©s energi√°t pazarolni. Persze a sz√≥rakoztat√°s is fontos. Ha az ember megn√©z egy j√≥ v√≠gj√°t√©kot, elfeledheti a mindennapok probl√©m√°it. Erre is sz√ľks√©g van. De olyan filmek is kellenek, amelyek elgondolkodtatnak, amelyekbŇĎl tanulni lehet, konzekvenci√°kat lehet levonni. Ak√°rmilyen av√≠tt szocialista √°ll√°spontnak is tŇĪnhet, ma is azt mondom: a filmnek sz√≥lnia kell valamirŇĎl.

--       Kivel szeret mostan√°ban dolgozni?

--     Olyan kev√©s a j√≥ film √©s a j√≥ rendezŇĎ, hogy neh√©z valakivel hosszabb t√°von egy√ľtt dolgozni. Annak idej√©n nagy szerencs√©m volt, hogy Robert Altmannal h√°rom filmet is k√©sz√≠thettem. Ma m√°r nem tudn√©k vele dolgozni, mert nincs az √©lvonalban. Mark Rydell-lel n√©gy filmet k√©sz√≠tett√ľnk, vele b√°rmikor sz√≠vesen √ļjra forgatn√©k, de ŇĎ is nagyon keveset dolgozik ma m√°r. Spielberggel a Sugarlandi hajt√≥vad√°szat √©s a Harmadik t√≠pus√ļ tal√°lkoz√°sok ut√°n nem csin√°ltunk t√∂bb filmet.

--       Igaz, hogy megs√©rtŇĎd√∂tt, ami√©rt az Oscar-g√°l√°n csak egykori tan√°rainak, Ill√©s Gy√∂rgynek √©s Badal J√°nosnak mondott k√∂sz√∂netet?

--       Nem tudom. Ink√°bb arr√≥l lehet sz√≥: Spielberg nem szeret erŇĎs operatŇĎr√∂kkel dolgozni, mert f√©l att√≥l, hogy √°tveszik a hatalmat. Nekem sohasem volt c√©lom, hogy √©n t√ľnd√∂k√∂ljek egy filmben. Mindig a rendezŇĎ elk√©pzel√©seit szeretn√©m megval√≥s√≠tani. Ha √©n szeretn√©k valamit megcsin√°lni, akkor rendezn√©k, √©s nem fotograf√°ln√©k. Az operatŇĎrnek a rendezŇĎ akarat√°nak kell al√°rendelnie mag√°t. Ha a rendezŇĎnek van kellŇĎ tehets√©ge, akkor boldogan al√°vetem magam az akarat√°nak. Sajnos ma m√°r sok nem igaz√°n j√≥ rendezŇĎ dolgozik, ez√©rt sokszor √ļgy kell seg√≠ten√ľnk, hogy ne is vegye √©szre. Mert senki sem szereti, ha t√ļl direkten megmondjuk a v√©lem√©ny√ľnket, mert akkor elvesz√≠tik a tekint√©ly√ľket a sz√≠n√©szek √©s a st√°b elŇĎtt. Boldogs√°g egy j√≥ rendezŇĎvel forgatni, akinek csak annyit kell seg√≠tenem, ami val√≥ban az √©n munk√°mhoz sz√ľks√©ges. Nekem √©pp el√©g j√≥l bevil√°g√≠tani a helysz√≠nt, a megfelelŇĎ hangulatot megteremteni, ez√©rt jobb, ha mindenki a saj√°t feladat√°t l√°tja el j√≥l.

--       Mi√©rt v√°llalkozott arra, hogy rendezŇĎk√©nt is jegyezzen egy filmet?

--       Mert az operatŇĎr sohasem a saj√°t filmj√©t fotograf√°lja. Szerettem volna egy saj√°t filmet csin√°lni, amiben √©n d√∂nt√∂k mindenrŇĎl, √©s ez√©rt teljesen a magam√©nak √©rezhetem. √ćgy sz√ľletett meg 1991-ben a T√©kozl√≥ apa. Ez√©rt szeretem a fotogr√°fi√°t is, mert egyed√ľl az √©n munk√°m: √©n kaptam el a pillanatot, √©n l√°ttam meg, √©n expon√°ltam. A mŇĪv√©szember szereti azt mondani valamire: ezt √©n csin√°ltam. A film kollekt√≠v mŇĪv√©szet, amelyben neh√©z eld√∂nteni, hogy ki, mit csin√°lt. Ahhoz, hogy egy operatŇĎr j√≥l √©rezze mag√°t a bŇĎr√©ben, legal√°bb egy filmet rendeznie is kell.

--       Rengeteg szt√°rral dolgozott Amerik√°ban. √Āltal√°ban milyen az operatŇĎr√∂k √©s sz√≠n√©szek viszonya?

--       A sz√≠n√©szekhez nincs sok k√∂z√ľnk, ŇĎket sem nagyon √©rdekli, ki fotograf√°lja ŇĎket. Akadnak persze ritka kiv√©telek. N√©ha elŇĎfordult, hogy egy-egy j√≥ munka ut√°n k√©rt√©k a rendezŇĎtŇĎl: velem dolgozzon. P√©ld√°ul Sharon Stone, akivel a Slivert csin√°ltam, k√∂vetelte Mark RydelltŇĎl, hogy az Itersection c√≠mŇĪ filmet velem forgassa. Ez nem volt t√ļl szerencs√©s, mert Rydell-lel m√°r h√°rom filmet is k√©sz√≠tettem kor√°bban, √©s nem tetszett neki, hogy egy sz√≠n√©sz akarja megmondani neki, kivel dolgozzon. Sharon Stone k√∂zbenj√°r√°sa n√©lk√ľl is felvett volna engem. A rendezŇĎ joga, hogy kiv√°lassza, ki legyen az operatŇĎr, nem √∂r√ľlnek, ha a sz√≠n√©szek megpr√≥b√°lnak belesz√≥lni ebbe. Egyetlen nagyobb √∂ssze√ľtk√∂z√©sem volt: Barbra Streisanddal a Funny Lady forgat√°s√°n. A rendezŇĎvel nem akartuk a Funny Girl √≥divat√ļ st√≠lus√°t k√∂vetni, de Streisand akci√≥t ind√≠tott a h√°tt√©rbŇĎl, aminek az lett az eredm√©nye, hogy m√°r az indul√°skor egy m√°sik operatŇĎr vette √°t a munk√°t.

--      Mennyit tud jav√≠tani az operatŇĎr a sz√≠n√©szen?

--      Minden sz√≠n√©sz arc√°n sokat lehet jav√≠tani a sminkkel √©s a vil√°g√≠t√°ssal, de a legfontosabb m√©gis a szem√©lyis√©g kisug√°rz√°sa. P√©ld√°ul Bette Midler az √©letben kifejezetten cs√ļny√°nak hatott, de a v√°sznon szinte megsz√©p√ľlt, √©s √°tj√∂tt, hogy milyen nagyszerŇĪ sz√≠n√©sznŇĎ. Amikor az Eastwicki boszork√°nyokat forgattuk, h√°rom teljesen k√ľl√∂nb√∂zŇĎ karaktert, Michelle Pfeiffert, Chert √©s Susan Sarandont kellett egyszerre f√©nyk√©peznem. Nem volt egyszerŇĪ dolog, de siker√ľlt, mert mindh√°rman fantasztikus sz√≠n√©sznŇĎk. Napjaink szt√°rjai k√∂z√ľl Antonio Banderas tal√°n a legszimpatikusabb sz√°momra. A The Body c√≠mŇĪ film forgat√°s√°n kider√ľlt r√≥la, hogy abszol√ļt term√©szetes, udvarias, elŇĎz√©keny ember. Az eg√©sz st√°b im√°dta. A szt√°rokkal nem nagyon k√∂tŇĎdnek bar√°ts√°gok a forgat√°sokon, hiszen rohamtemp√≥ban dolgozunk, ut√°na pedig nincs idŇĎnk a kapcsolatok √°pol√°s√°ra. Egy√©bk√©nt is ŇĎk egy eg√©szen m√°s vil√°gban √©lnek.

--       A jelenl√©t√©ben megtartott szegedi d√≠szbemutat√≥n nagy sikert aratott a B√°nk b√°n. √ögy tŇĪnik, a vele kapcsolatban fell√°ngolt vit√°k m√°ra el√ľltek, √©s a k√ľlf√∂ldi elismer√©sek ut√°n lassan idehaza is siker√ľl politikai felhangok n√©lk√ľl √©rt√©kelni.

--      √Čletem egyik nagy aj√°nd√©k√°nak tekintem, hogy egy vil√°gsz√≠nvonal√ļ csapattal idehaza forgathattam p√°lyafut√°som elsŇĎ operafilmj√©t. K√°el Csaba hihetetlen felk√©sz√ľlts√©ggel v√°gott neki a rendez√©snek, minden jelenetet a legapr√≥bb r√©szletekig elŇĎre kital√°lt. √Čn m√©g nemigen tal√°lkoztam ilyesmivel. A forgat√°s fantasztikus hangulatban zajlott, a kiv√°l√≥ opera√©nekesek, Marton √Čva, Rost Andrea √©s Kiss B. Attila filmsz√≠n√©sznek is vil√°gklasszisnak bizonyultak. R√©g√≥ta szerettem volna egy igazi magyar filmet forgatni. A B√°nk b√°n minden szempontb√≥l az lett. Csupa f√©ny √©s √°rny√©k, mintha festm√©nyek sorozat√°b√≥l √°llna.

--       Etyeken Demj√°n S√°ndor √©s Andrew Wajna szeretne fel√©p√≠teni egy hatalmas filmst√ļdi√≥t a vil√°g legnagyobb mŇĪterm√©vel. √Ėn szerint mekkora es√©ly van arra, hogy Magyarorsz√°g a vil√°g egyik kiemelt filmgy√°rt√≥ b√°zisa legyen?

--       Van es√©ly r√°. Csehorsz√°gban is j√≥l mŇĪk√∂dik az a filmgy√°r, amit m√©g a n√©metek √©p√≠tettek a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ elŇĎtt. Rengeteg munk√°juk van, mert j√≥ infrastrukt√ļr√°val, laborral, st√ļdi√≥kkal rendelkeznek. Magyarorsz√°gon minden adott a filmk√©sz√≠t√©shez, csak √©pp megfelelŇĎ mŇĪtermek nem voltak eddig. Szerintem rengeteg filmet lehetne itt forgatni, ha lenn√©nek st√ļdi√≥ink. A mŇĪtermek hi√°nya miatt nagyon sok filmet elvesz√≠tett√ľnk m√°r eddig. J√≥ √∂tletnek tartom az etyeki tervet, csak nem tudom, mennyi p√©nzt siker√ľl befektetni. Mert iszony√ļan sok p√©nz kell hozz√°. Ha siker√ľl, tapsolni fogok √∂r√∂m√∂mben. M√°r eddig is sz√°mos amerikai filmesnek javasoltam, hogy Magyarorsz√°gon forgasson. A hi√°nyz√≥ st√ļdi√≥k miatt a legt√∂bb tervezett egy√ľttmŇĪk√∂d√©s nem j√∂tt l√©tre. Pedig az amerikaiak j√≥l √©rzik itt magukat, szeretik a magyarokat, szeretik, hogy nagyon j√≥ st√°bokat kapnak. A magyarok kiv√°l√≥ munkaerŇĎnek sz√°m√≠tanak, nem lust√°k, szeretnek is dolgozni, ha l√°tj√°k az eredm√©ny√©t. Magyarorsz√°gon Rom√°ni√°n√°l √©s Bulg√°ri√°n√°l sokkal jobb a munkamor√°l, ami fontos a filmgy√°rt√°sban is. Az orsz√°g EU-s csatlakoz√°sa a filmk√©sz√≠t√©s szempontj√°b√≥l egyszerre j√≥ √©s rossz. Rossz, mert a munkab√©rek itt is emelkedni fognak, ami nem √∂szt√∂n√∂z majd arra, hogy ide j√∂jjenek. De ha ugyanannyi√©rt csin√°lunk is filmet, mint m√°shol, sz√≠vesebben j√∂nnek ide, mert n√°lunk j√≥k a borok, az √©telek, sz√©pek a magyar l√°nyok. Az√©rt j√°rnak ide, mert szeretik Magyarorsz√°got. Szab√≥ Istv√°n is szeretn√© minden filmj√©t idehaza forgatni, ehhez azonban megfelelŇĎ st√ļdi√≥kra lenne sz√ľks√©g. Szerintem √ľzletileg is j√≥ √∂tlet az etyeki filmgy√°r.

--        A magyar operatŇĎr√∂k figyelnek egym√°sra a vil√°gban?

--       Kov√°cs L√°szl√≥val √©s Vagy√≥czky Tiborral √∂tven √©ve bar√°ts√°gban vagyunk, ez√©rt mindig, mindent tudunk egym√°sr√≥l. Az operatŇĎr k√ľl√∂nleges √°llatfajta: szereti egym√°st. Megpr√≥b√°lunk √∂sszetartani, b√°rhol vagyunk is a vil√°gban. A rendezŇĎk m√°r jobban sz√©th√ļznak, ink√°bb tartanak egym√°st√≥l, mert nagy a konkurencia. Nem mindegy, ki, melyik filmet kapja meg. N√°lunk a technikai √∂sszek√∂t√∂tts√©g is mŇĪk√∂dik, √©s nem pr√≥b√°ljuk eltitkolni, √©ppen min dolgozunk. Ha b√°rmit feltal√°lunk, nyilv√°nosan elmondjuk a szaklapokban. Egyik operatŇĎr tanul a m√°sikt√≥l, nem vagyunk f√©lt√©kenyek egym√°sra.

--       Mennyire k√∂veti nyomon a mai magyar filmeket, a fiatal operatŇĎr√∂k munk√°j√°t?

--      El√©g, ha Koltai Lajos √©s Rag√°lyi Elem√©r √ļj filmjeit l√°thatom, mert mindkettŇĎt zseninek tartom. Im√°dom a munk√°ikat. A t√∂bbiek filmjeit nem nagyon ismerem, nincs is idŇĎm arra, hogy figyeljem. Iszonyatosan nagy a vil√°g filmterm√©se, csak Amerik√°ban √©vente t√∂bb mint h√°romsz√°z√∂tven filmet forgatnak. Ha mindennap megn√©zn√©k egyet, akkor is csak az amerikaiakat l√°tn√°m. Csoda, amikor v√©letlen√ľl egy m√°s orsz√°gban k√©sz√ľlt j√≥ filmre bukkanok. Ha rossz kritik√°kat olvasok egy filmrŇĎl, √°ltal√°ban meg sem n√©zem. Sokszor a sajt√≥ nem megfelelŇĎen √©rt√©kel egyes filmeket, amivel sokat √°rthat. Egyre t√∂bb f√ľggetlen filmes munk√°j√°t n√©zem, mert gyakran sokkal jobbak, mint a nagy st√ļdi√≥k hatalmas k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl k√©sz√ľlŇĎ munk√°i.

--       Mennyire j√°tszik szerepet a szerencse abban, hogy valakibŇĎl Oscar-d√≠jas operatŇĎr lesz-e?

--      Koltai Sutyi nagyon k√∂zel j√°rt ahhoz, hogy Oscart kapjon a Malen√°√©rt vagy Az √≥ce√°nj√°r√≥ zongorista legend√°j√°√©rt. B√°rmikor elŇĎfordulhat, hogy megkapja a d√≠jat. Rag√°lyinak nincs annyi lehetŇĎs√©ge, mint amennyi Sutyinak volt az elm√ļlt √©vekben. Holott ŇĎ is iszony√ļan tehets√©ges, √©s meg√©rdemeln√©, hogy ugyan√ļgy kezelj√©k itthon. Az Oscarn√°l sokat sz√°m√≠t, hogy kit, h√°nyszor jel√∂ltek m√°r kor√°bban is. A nagyk√∂z√∂ns√©get sajnos nem nagyon √©rdekli, hogy ki az operatŇĎr, jobb√°ra a szakma √©s a kritikusok figyelnek csak erre.

--       Merre halad a film, √©s vajon mi lesz belŇĎle?

--       Neh√©z megj√≥solni. Csak rem√©lni tudom, hogy a j√≥ filmek, amelyek sz√≥lnak valamirŇĎl, amelyekben igazi karakterek vannak, amelyekbŇĎl kicsit tanulnak az emberek, elŇĎbb-ut√≥bb visszaj√∂nnek. Tal√°n a k√∂z√∂ns√©g √≠zl√©se is javul kicsit, mert ma rettenetes. Nemcsak Amerik√°ban, hanem minden√ľtt a vil√°gon, ahol az √≥cska amerikai filmeknek piacuk van. Mi√©rt n√©zik az emberek ezeket, ha rossznak tartj√°k ŇĎket? Nagy probl√©ma, hogy nincs filmoktat√°s az iskol√°kban, holott √≥ri√°si sz√ľks√©g lenne r√°. Ha rajtam m√ļlna, r√∂gt√∂n elsŇĎ oszt√°lyban ugyan√ļgy bevezetn√©m a filmoktat√°st, mint az olvas√°st √©s az √≠r√°st. A filmmŇĪv√©szetre ugyan√ļgy meg kellene tan√≠tani az embereket, mint a rajzol√°sra, fest√©sre, zen√©re. Ha a gyerekek hat√©ves korukt√≥l magukba sz√≠vn√°k, hogy mi a j√≥ film, akkor t√≠z-tizen√∂t √©v m√ļlva felnŇĎne egy olyan gener√°ci√≥, amelyik pontosan tudn√°, mit √©rdemes n√©zni. Ma az emberek t√∂bbs√©ge a limon√°d√©kat, az erŇĎszakos filmeket, a speci√°lis effektekkel k√©sz√ľlŇĎ filmeket szereti. A filmmŇĪv√©szet ma nagyon alacsony sz√≠nvonalon √°ll. Ezen kellene seg√≠teni. Ha minden ugyan√≠gy halad tov√°bb, nem tudom, mit hoz a j√∂vŇĎ.

--    Mi lesz a k√∂vetkezŇĎ munk√°ja?

--      H√°rom filmet is felaj√°nlottak m√°r, de m√©g egyiknek sincs meg az anyagi fedezete.

--     Mit √°rul el a csal√°dj√°r√≥l?

--    A l√°nyaim norm√°lis √©letre v√°gytak, amit mindketten meg is teremtettek maguknak Oregonban. Susan, a feles√©gem √≠r√≥nŇĎ. Szeret elj√∂nni a forgat√°sokra, k√ľl√∂n√∂sen, ha vid√©ken vagy Eur√≥p√°ban vannak. Magyarorsz√°gon is sokszor j√°rt m√°r. A d√≠szpolg√°ri c√≠m √°tv√©tel√©re nem tudott elk√≠s√©rni Szegedre, mert az √ļj reg√©ny√©n dolgozik, ami minden idej√©t elveszi. Szeretn√© mielŇĎbb befejezni. Fontos, hogy az operatŇĎr l√©p√©st tudjon tartani minden mŇĪv√©szeti √°ggal, ez√©rt igyekszem a feles√©gemmel sokat sz√≠nh√°zba, m√ļzeumokba j√°rni. Sajnos egyre kevesebb az idŇĎm mindenre.

Hollósi Zsolt (Tiszatáj, 2004. augusztus)

Hirdetés





Ajánló

Szegedi Nemzeti Színház
Tiszat√°j
Szegedi Tudom√°nyegyetem
Szegedi Pinceszínház
M√≥ra Ferenc M√ļzeum
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Thealter International
Szeged v√°ros
Szegedi Szabadtéri Játékok
Szegedi Kort√°rs Balett
Somogyi-könyvtár
Szegedi Kisszínház
:: Hollósi Zsolt 2006 - e-mail : hollosizs@gmail.com
www.hollosizsolt.hu