√Ėn a(z) 821264. l√°togat√≥nk,  √©s 158. a mai napon
   Rovataink: Tudom√°ny >> Heller √Āgnes >>
  KezdŇĎlap   
  KeresŇĎ   
  KAPCSOLAT   
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Kritik√°k
   Sz√∂r√©nyi L√°szl√≥
   Csetri Lajos
   Lengyel Andr√°s
   Krist√≥ Gyula
   Trogmayer Ott√≥
   V√∂r√∂s Gabriella
   Frank J√≥zsef
   Fried Istv√°n
   Nagyv√°ri J√≥zsef
   Bern√°th √Ārp√°d
   Heller √Āgnes



(1933-2019)


(1899-1996)




(1935-2013)


(1916-2018)

(1930-2016)


(1928-2001)

(1910-2002)

(1924-2013)


(1911-2011)

  Instagram
Legveszélyesebbek
a szabadgondolkodók

Heller √Āgnes szerint hinni kell abban, hogy a dolgokat meg lehet v√°ltoztatni


Zs√ļfol√°sig megtelt szombaton a szegedi Grand Caf√© moziterme, ahol Heller √Āgnes k√∂tet√©t, A mai t√∂rt√©nelmi reg√©nyt mutatt√°k be. A vil√°gh√≠rŇĪ filoz√≥fus az ŇĎt √©rt t√°mad√°sokra is reag√°lt. √ögy fogalmazott: be akarj√°k s√°rozni, mert kritiz√°lta Orb√°n Viktort.

Délmagyarország, Szeged, 2011. január 18. Hollósi Zsolt





‚Äď Schiff Andr√°s, Fischer √Ād√°m √©s m√°sok k√ľlf√∂ldi lapokban megjelent megnyilv√°nul√°sait ugyanolyan rosszul fogadja a mai magyar korm√°ny, mint amikor a K√°d√°r-korszakban n√©h√°ny ellenz√©ki, k√∂zt√ľk f√©rjem, Feh√©r Ferenc a BBC-nek adott interj√ļt, √©s elmondta a v√©lem√©ny√©t a K√°d√°r-f√©le Magyarorsz√°gr√≥l. Aki a korm√°nyt kritiz√°lja, az nem az orsz√°g ellens√©ge. Az√©rt b√≠r√°lja a korm√°nyt, hogy a helyzet jobb legyen ‚Äď mondta lapunknak k√∂z√©leti k√©rd√©sekre v√°laszolva Heller √Āgnes. ‚Äď Engem is megkerestek k√ľlf√∂ldi lapok, adtam is interj√ļt, de √©n elsŇĎsorban a magyar m√©di√°ban pr√≥b√°lok k√ľzdeni azok ellen a r√°galmak ellen, amelyek benn√ľnket √©rtek. Nem az√©rt, mert helytelen√≠tem a k√ľlf√∂ldh√∂z fordul√°st, hanem az√©rt, mert a magyar k√∂z√∂ns√©g a hazai lapokat olvassa elsŇĎsorban. √Čn pedig ŇĎket szeretn√©m meggyŇĎzni arr√≥l, hogy mi a hazugs√°g, √©s hogy √©rts√©k meg: az embernek joga van szembesz√°llni a r√°galmaz√°ssal.

F√©lmilli√°rdot ‚Äěkutattak el‚ÄĚ Heller√©k c√≠mŇĪ cikk√©ben a Magyar Nemzet azt √°ll√≠totta: mor√°lisan √©s jogilag is megk√©rdŇĎjelezhetŇĎ m√≥don jutott hozz√° a hatalmas √∂sszeghez a Gyurcs√°ny-korm√°ny idej√©n az a liber√°lis filoz√≥fusi k√∂r, amely erk√∂lcsi pelleng√©rre √°ll√≠tja a konzervat√≠v oldal szereplŇĎit. A cikkbŇĎl a m√ļlt h√©ten sorozat lett, a lap publicist√°ja ‚Äěprofi kis kult√ļrharcos brig√°dnak‚ÄĚ nevezte az √©rintett filoz√≥fusokat.

‚Äď Az MTA Filoz√≥fiai Kutat√≥int√©zet√©ben t√°madt bonyodalommal kapcsolatban a filoz√≥fusok k√©t koll√©ga kiv√©tel√©vel egyhang√ļlag √°ll√°st foglaltak. Ez a k√©t filoz√≥fus t√°mad√°st int√©zett az eg√©sz szakma ellen; fŇĎleg azok ellen, akiket saj√°t magukra legvesz√©lyesebbeknek tartottak. Ez kis h√≠r lett volna a lapokban, de most politikai c√©lokb√≥l f√∂lkapt√°k. Az √∂sszes p√°ly√°zati munk√°b√≥l kivett√©k azt a p√°rat, amelyeknek a vezetŇĎit be akart√°k s√°rozni, mert liber√°lis meggyŇĎzŇĎd√©sŇĪek. Radn√≥ti S√°ndor √©s √©n kritikus megjegyz√©st tett√ľnk Orb√°n Viktorra, ez ma el√©g ahhoz, hogy bes√°rozzanak benn√ľnket. Az is el√©g, ha valaki Soros-√∂szt√∂nd√≠jat kapott vagy valamilyen kapcsolatban volt a Gyurcs√°ny-korm√°nnyal. Ezeket az embereket az √©n nevem alatt gyŇĪjt√∂tt√©k √∂ssze, √©s Heller√©kk√©nt emlegetik. Az inkviz√≠tor megkezdte a vizsg√°latot, de nem fog tal√°lni semmit. De nem is ez a l√©nyeg, az √ļjs√°gc√≠mek maradnak meg az emberek fej√©ben. A jobboldali sajt√≥ napokon kereszt√ľl mindenkinek sz√°j√°ba r√°gta: tolvajok vagyunk. Hi√°ba der√ľl majd ki, hogy ez nem igaz, akkor majd nem mondanak semmit. Megmarad rajtunk a stigma. Az√©rt csin√°lt√°k, hogy stigmatiz√°lj√°k a liber√°lisokat. A liberalizmus a mai Magyarorsz√°gon rossz, mint a n√°ci, rosszabb, mint a bolsi. √ögy √°ll√≠tj√°k be, mintha ez lenne a legnagyobb borzalom. Annyiban igazuk van: semmi sem vesz√©lyesebb, mint a szabadgondolkod√≥ ember ‚Äď hangs√ļlyozza Heller √Āgnes. A vil√°gszerte ismert filoz√≥fus √ļgy l√°tja: a hatalom mindenkit megpr√≥b√°l hiteltelenn√© tenni, aki ellentmond neki. Az internet, a Facebook kor√°ban azonban szabadabban terjednek az inform√°ci√≥k, ez√©rt igyekeznek a kritiz√°l√≥k polg√°ri becs√ľlet√©t bes√°rozni.

‚Äď Ennek lehet hat√°sa, hiszen az emberek azt mondj√°k majd: nem z√∂r√∂g a haraszt, ha nem f√ļjja a sz√©l; lehet, hogy nem loptak sz√°zmilli√≥kat, csak tizet, de loptak. Erre j√°tszanak! Az internetet persze nem tilthatj√°k be, ez√©rt pr√≥b√°lj√°k cenz√ļr√°zni. A hat√°rokat nem z√°rhatj√°k le, az Eur√≥pai Uni√≥ tagja vagyunk. K√ľl√∂n√∂sen k√©pmutat√≥nak tartom, hogy egy olyan p√°rt, amelyik nem szavazta meg a gyŇĪl√∂letbesz√©d elleni t√∂rv√©nyt, most olyan m√©diat√∂rv√©nyt hozott l√©tre, amelyben egyetlen ember √°llap√≠tja majd meg, mi a gyŇĪl√∂letbesz√©d √©s mi nem az, mivel s√©rtett√©k meg a k√∂zerk√∂lcs√∂t √©s mivel nem. Ezt a posztot senkinek sem lett volna szabad elv√°llalnia. FŇĎcenzornak nem szabad elmenni! Ugyanakkor azt mondom: ne tess√©k f√©lni! Min√©l kevesebb ember f√©l, ann√°l kev√©sb√© van mitŇĎl f√©lni. Ezt meg kell tanulnunk! Hinni kell abban, hogy a dolgokat meg lehet v√°ltoztatni. Ha nem hisz√ľnk ebben, akkor semmit sem √©rdemes csin√°lni, legfeljebb otthon √ľlni, √©s n√©zni a kereskedelmi t√©v√©csatorn√°kat.



Az álomról ír könyvet
‚Äď Az √°lom filoz√≥fi√°j√°r√≥l, hermeneutik√°j√°r√≥l √≠rtam a m√ļlt ny√°ron, ehhez szeretn√©k m√©g h√°rom esettanulm√°nyt meg√≠rni. Az elsŇĎ, az √Ālmok √©s l√°tom√°sok a Bibli√°ban c√≠mmel m√°r elk√©sz√ľlt, a k√∂vetkezŇĎ, az √Ālmok √©s l√°tom√°sok Shakespeare-n√©l most k√©sz√ľl. A harmadikban jelenkori filoz√≥fusok, √≠r√≥k, filmrendezŇĎk √°lmait vizsg√°ln√°m meg. Az√©rt √©pp ez√©t a h√°rom csoport√©t, mert az az elm√©letem, hogy az √°lomnak a nyersanyaga az √©lŇĎ tapasztalatb√≥l, az √©ber ember gondolkod√°sm√≥dj√°b√≥l, k√©pzeletvil√°g√°b√≥l ker√ľl az √°lomba. Ez pedig m√°s az √≥korban, m√°s a renesz√°nszban √©s m√°s manaps√°g. Ugyanakkor az √°lom strukt√ļr√°ja, a nem logikus √°lomlogika l√©nyeg√©ben v√°ltozatlan marad minden korban, amelyben √°lmodunk. Ezt kell √©rz√©keltetnem irodalmi mŇĪvek elemz√©s√©n kereszt√ľl is ‚Äď √°rulta el k√∂vetkezŇĎ k√∂nyv√©rŇĎl a filoz√≥fus.

A r√≥zsa neve volt az elsŇĎ fecske
Egy fecske √°ltal√°ban nem csin√°l nyarat, de Umberto Eco 1980-ban megjelent reg√©ny√©re, A r√≥zsa nev√©re nem igaz a mond√°s, mert nyarat csin√°lt. A modern t√∂rt√©nelmi reg√©nyek √ļj korszak√°t hozta el, az ut√°na j√∂vŇĎ szerzŇĎk, az Eco √°ltal megfogalmazott koncepci√≥t, √ļj t√∂rt√©nelemszeml√©letet √©s kital√°lt strukt√ļr√°t k√∂vett√©k ‚Äď mondta Heller √Āgnes √ļj k√∂tete kapcs√°n. √ögy fogalmazott: a mai t√∂rt√©nelmi reg√©nyek izgalmasak, sz√≥rakoztatj√°k az embert, f√∂lkeltik az √©rdeklŇĎd√©s√©t. Minthogy gyakran kutat√≥k, t√∂rt√©n√©szek a szerzŇĎk, hasonl√≥ k√©pet adnak a t√∂rt√©nelemrŇĎl, mint a t√∂rt√©nettudom√°ny szakk√∂nyvei, csak m√°s eszk√∂z√∂kkel.

* * *


‚ÄěT√ļlzott a f√©lelem, kev√©s a szolidarit√°s‚ÄĚ

Besz√©lget√©s Heller √Āgnes filoz√≥fussal az als√≥v√°rosi kolostorban

A szegedi ferences testv√©rek megh√≠v√°s√°ra a k√∂zelm√ļltban √≥ri√°si √©rdeklŇĎd√©ssel k√≠s√©rt elŇĎad√°st tartott Heller √Āgnes a holokausztr√≥l √©s a megbocs√°t√°sr√≥l. A vil√°gh√≠rŇĪ filoz√≥fussal, a szegedi egyetem vend√©gprofesszor√°val a ferences rendh√°zban n√©h√°ny olyan dologr√≥l besz√©lgett√ľnk, ami mostan√°ban foglalkoztatja √©s megosztja a magyar t√°rsadalmat.




D√ČLMAGYARORSZ√ĀG, 2001. m√°rcius, Holl√≥si Zsolt

‚Äď Nemr√©giben n√©h√°ny z√°molyi roma mened√©kjogot kapott Franciaorsz√°gban. Gondolta volna, hogy a rendszerv√°lt√°s ut√°n egy √©vtizeddel ez megt√∂rt√©nhet?

‚Äď Amikor 1989-ben hazaj√∂ttem, m√°r hossz√ļ ideje tisztess√©ges demokr√°ci√°kban √©ltem. Tudtam, hogy Magyarorsz√°gon az emberek ill√ļzi√≥kat t√°pl√°lnak, mert √ļgy hiszik, hogy a rendszerv√°lt√°ssal bel√©ptek a f√∂ldi paradicsomba, ahol az emberek hirtelen meg fognak v√°ltozni, t√∂bb√© nem lesznek hatalom√©hesek, gyŇĪl√∂lk√∂dŇĎk. A demokr√°cia int√©zm√©nyei nagyszerŇĪek, de folyamatosan mŇĪk√∂dtetni kell ŇĎket, s az emberek erŇĎfesz√≠t√©sein, szabads√°gv√°gy√°n m√ļlik, mennyire lehet ezeket az int√©zm√©nyeket mozg√°sban tartani. Magyarorsz√°gon ‚Äď mint minden √ļj demokr√°ci√°ban ‚Äď rengeteg probl√©ma van. Ha hi√°nyzik a demokr√°cia szelleme, hi√°ba vannak meg az int√©zm√©nyei, sok mindent nem lehet kereszt√ľlvinni. Hihetetlen√ľl nagy a popul√°ris gyŇĪl√∂let √©s elŇĎ√≠t√©let a magyar cig√°nys√°ggal szemben, sokan mindent, ami rossz, nekik tulajdon√≠tanak. Ha ilyen az emberek hangulata, akkor a korm√°nyok, akik szavazatokat akarnak nyerni, lenyelik a cig√°nyk√©rd√©st, mert √ļgy gondolj√°k, ha fontos k√©rd√©sk√©nt kezeln√©k, akkor szavazatokat veszten√©nek. Ez a korm√°nyok hib√°ja is, de a n√©p√© is. Hadd mondjak egy p√©ld√°t: az Egyes√ľlt √Āllamokban j√∂tt egy nagyon konzervat√≠v korm√°nyzat, amelyik t√∂bb afrikai-amerikait foglalkoztat, mint a kor√°bbi liber√°lis korm√°ny. Mi√©rt? Mert az emberek ezt k√≠v√°nj√°k, √©s √°rgus szemekkel figyelik, rasszista-e a korm√°nyuk. Mivel a t√∂bbs√©g nem tŇĪrn√©, hogy rasszista legyen, ez√©rt nem is lesz az, mert csak √≠gy fogj√°k megv√°lasztani. Egy demokr√°ci√°ban mindenkin √°ll a v√°s√°r. Szomor√ļnak tartom, hogy a cig√°nyok ellen ilyen erŇĎs ma az elŇĎ√≠t√©let Magyarorsz√°gon. Nincs ellen√ľk √°llami elnyom√°s, nem l√°tom jel√©t annak, hogy a rendszerv√°ltoz√°s √≥ta b√°rmelyik korm√°ny elnyomta volna a cig√°nys√°got. A z√°molyi rom√°k sem az √°llami erŇĎszak elŇĎl menek√ľltek, hanem a helyi hat√≥s√°gok gyŇĪl√∂lete, ellenszenve, hatalmi t√ļlkap√°sa  √ľld√∂zte el ŇĎket. Egyes √∂nkorm√°nyzatok ugyanis engednek a n√©pakaratnak, ahelyett, hogy megv√°ltoztatn√°k, befoly√°soln√°k. Ennek az a k√∂vetkezm√©nye, hogy a cig√°nyok val√≥ban √ľld√∂z√©s √°ldozataiv√° v√°lnak, an√©lk√ľl, hogy a korm√°nyzat k√∂zponti politik√°j√°nak a cig√°nys√°g √ľld√∂z√©se r√©sze lenne. Speci√°lis helyzet √°llt elŇĎ azzal, hogy Franciaorsz√°gban mened√©kjogot kaptak a z√°molyi rom√°k, mert mened√©kjogot annak szoktak adni, aki az √°llami elnyom√°s elŇĎl menek√ľl.

‚Äď Az, hogy ez√ļttal nem √≠gy t√∂rt√©nt, indokolja a heves itthoni reakci√≥kat?

‚Äď Nek√ľnk idehaza nem az a feladatunk, hogy azt vizsg√°ljuk, helyes volt-e vagy sem, hogy mened√©kjogot kaptak, hanem az, hogy n√©zz√ľnk a helyi hat√≥s√°g k√∂rm√©re, hogy az elŇĎ√≠t√©let √©s a gyŇĪl√∂let lok√°lisan ne j√°tszhasson szerepet a politik√°ban. Nem el√©g, ha a korm√°ny nem rasszista, az is feladata, hogy megakad√°lyozza a helyi √∂nkorm√°nyzatokban a rasszizmus uralkod√≥ hangulatt√° v√°l√°s√°t.

‚Äď Mit tehet a tolerancia erŇĎs√≠t√©s√©√©rt a korm√°ny?

‚Äď Ez nem csak tolerancia k√©rd√©se. A tolerancia voltak√©ppen egy magatart√°s: √©n csin√°lom a magam dolg√°t, √©s tŇĪr√∂m, hogy m√°s m√°st csin√°ljon. A cig√°nyoknak nem toleranci√°ra van sz√ľks√©g√ľk ‚Äď persze arra is, mert nem is toler√°lj√°k ŇĎket ‚Äď, hanem egy programra, amely lehetŇĎv√© teszi integr√°l√≥d√°sukat a t√°rsadalomba. Vannak m√°r ilyen programok p√©ld√°ul az oktat√°s ter√©n, de sz√©lesebb k√∂rŇĪ programcsomagra lenne sz√ľks√©g, ami sokba ker√ľl. Az emberekkel meg kell √©rtetni: nyilv√°nval√≥, hogy sokba ker√ľl, de ez az √°llam alapvetŇĎ k√∂teless√©ge √©s mindannyiunk √©rdeke. Term√©szetes reakci√≥ erre, hogy sok a nem roma szeg√©ny ember is Magyarorsz√°gon, mi√©rt √©ppen a rom√°kat t√°mogassa az √°llam? √ögy v√©lem, a legszeg√©nyebb r√©tegeknek szint√©n kellene biztos√≠tani azokat a csatorn√°kat, amelyek lehetŇĎv√© tenn√©k, hogy t√ļl√©lj√©k azt a megr√°zk√≥dtat√°st, amit a rendszerv√°lt√°s okozott sz√°mukra. Azoknak, akiknek kics√ļszott a talaj a talpuk al√≥l, programokat kellene l√©trehozni, kapaszkod√≥t kellene adni. √Črtettem, hogy az elsŇĎ n√©gy esztendŇĎben nem ez volt az alapk√©rd√©s, hiszen be kellett ind√≠tani a gazdas√°got. De ma m√°r igaz√°n itt az ideje, hogy ezzel is foglalkozzunk!

‚Äď Mik azok dolgok, amik magyar √°llampolg√°rk√©nt mostan√°ban a legjobban bosszantj√°k?

‚Äď A korm√°nynak az a magatart√°sa, amely az ellenz√©knek a magyar t√°rsadalom test√©bŇĎl val√≥ kiz√°r√°s√°t szeretn√© el√©rni. Bosszant, hogy megjegyz√©seket tesznek magyar √ļjs√°g√≠r√≥knak a k√ľlf√∂ldi sajt√≥ban megjelent cikkeire. Ez a sajt√≥szabads√°g ‚Äď ha nem is form√°lis, √°m de facto ‚Äď korl√°toz√°s√°t jelenti. Bosszant a f√©lelem hangulat√°nak elterjed√©se az orsz√°gban, √©s a magyar t√°rsadalom impotenci√°ja. Az, hogy az emberek nem √°llnak ki a saj√°t igazuk√©rt, nem kezdenek kiab√°lni, megengedik maguknak azt, hogy f√©ljenek. Ma m√°r senkit sem fognak b√∂rt√∂nbe z√°rni, hal√°lra √≠t√©lni √©s kiv√©gezni ‚Äď ahogyan az √∂tvenes-hatvanas √©vekben megtett√©k ‚Äď, legfeljebb az √°ll√°s√°t vesztheti el az ember. Ez√©rt t√ļlzottnak √©rzem azt a f√©lelmet, sŇĎt retteg√©st, ami ma a magyar t√°rsadalmat jellemzi, ugyanakkor kev√©snek tartom a szolidarit√°st. Az emberek ink√°bb arra helyezik a hangs√ļlyt, ami ŇĎket egym√°st√≥l elv√°lasztja, √©s a l√©t√©rt foly√≥ harcban egym√°s ellen fordulnak. Magyarorsz√°gon az √ļjs√°g√≠r√≥k sz√°m√°ra is fontosabb, hogy melyik p√°rtot szolg√°lj√°k, mint az, hogy √ļjs√°g√≠r√≥k. A tradicion√°lis demokr√°ci√°kban ha egy √ļjs√°g√≠r√≥t ki akarnak tenni az √°ll√°s√°b√≥l, mert nem tetszik valami, amit √≠rt, akkor a m√°sik √ļjs√°g√≠r√≥ ‚Äď ha politikailag √©pp az ellenkezŇĎ oldalon √°ll is ‚Äď felemeli a szav√°t ez ellen. Mert tudja, hogy ezzel a sajt√≥szabads√°got s√©rten√©k meg. Ha n√°lunk megb√©lyegeznek egy √ļjs√°g√≠r√≥csoportot, a m√°sik csoport ujjong. Holott √ļgy kellene reag√°lnia: az ŇĎ szabads√°guk a mi szabads√°gunk is, a szabads√°got pedig meg kell v√©deni. Lehet b√≠r√°lni egy cikket, ha m√°s az √°ll√°spontunk, de ne v√°doljuk meg a szerzŇĎt h√°ts√≥ sz√°nd√©kokkal. Mondjuk azt, hogy hib√°s az √°ll√°spontja, de ne nevezz√ľk idegensz√≠vŇĪnek, ne √°ll√≠tsuk azt, hogy az√©rt √≠r valamit, mert megv√°s√°rolt√°k k√ľlf√∂ldrŇĎl, vagy mert az az √©rdeke. Egy demokr√°ci√°ban a sorok m√∂g√∂tt nem megengedett motiv√°ci√≥kat keresni. Ezt a m√≥dszert √ļgy nevezik: nyilv√°nos fikci√≥. Abb√≥l kell kiindulnunk, hogy minden ember az√©rt √≠r le valamit, mert az a meggyŇĎzŇĎd√©se. Ennek helyess√©g√©t k√©ts√©gbe vonhatom, de nem kutatgathatok ut√°na, hogy mi√©rt √≠rja azt, amit √≠r. Ez abszurdum! Magyarorsz√°g tele van √°lland√≥ v√°daskod√°ssal, okkeres√©ssel, ami t√∂k√©letesen ellent mond a demokr√°cia szellem√©nek.

‚Äď Nemr√©giben jelent meg √©s nagy sikert aratott A zsid√≥ J√©zus felt√°mad√°sa c√≠mŇĪ k√∂tete; mostan√°ban milyen t√©m√°n dolgozik?

‚Äď A kom√©di√°val kezdtem el foglalkozni, √©s mindazzal, ami ehhez a k√©rd√©scsoporthoz tartozik: a nevet√©ssel, az ir√≥ni√°val, a humorral, a groteszkkel √©s az abszurddal. Konf√ļzus t√©ma, mert a filoz√≥fusok mindig a trag√©di√°val foglalkoztak, a kom√©di√°val alig-alig, ez√©rt ez a ter√ľlet egy ŇĎserdŇĎ, ahov√° most be kell hatolnom.



Hirdetés



Ajánló

Zal√°n Tibor
Kulka J√°nos
Velenczei Tam√°s
Juronics Tam√°s
László Zsolt
Heller √Āgnes
Kerek Ferenc
Bern√°th √Ārp√°d
Alföldi Róbert
Pataki Ferenc
Szathmáry Gyöngyi
SzecsŇĎdi Ferenc
Szörényi László
Zsótér Sándor
Marton √Čva
Schiff Andr√°s
Nádas Péter
Fried Istv√°n
Frank József
Lengyel Andr√°s
Somfai László
Temesi M√°ria
Fritz Mih√°ly
Sejben Lajos
:: Hollósi Zsolt 2006-2019 - e-mail : hollosizs@gmail.com / info@hollosizsolt.hu
www.hollosizsolt.hu