√Ėn a(z) 795236. l√°togat√≥nk,  √©s 196. a mai napon
   Rovataink: Zene >> Kerek Ferenc >>
  KezdŇĎlap   
  KeresŇĎ   
  KAPCSOLAT   
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Kritik√°k
   SzecsŇĎdi Ferenc
   R√©v L√≠via
   Schiff Andr√°s
   Starker J√°nos
   Somfai L√°szl√≥
   Meszl√©nyi L√°szl√≥
   Kocsis Zolt√°n
   Kerek Ferenc





(1916-2018)

(1930-2016)


(1928-2001)

(1910-2002)

(1924-2013)


(1911-2011)

  Instagram
‚ÄěSzeged sz√°m√°ra Salzburg p√©ld√°ja a k√∂vetendŇĎ‚ÄĚ

Besz√©lget√©s Kerek Ferenc zongoramŇĪv√©sszel

Kerek Ferenc zongoramŇĪv√©sz, a Szegedi Tudom√°nyegyetem Konzervat√≥rium√°nak igazgat√≥ja √©s tansz√©kvezetŇĎ tan√°ra 1948-ban Mak√≥n sz√ľletett. A mak√≥i √©s a szegedi is¬≠kolai √©vek ut√°n a budapesti Liszt Ferenc Zeneakad√©mia hallgat√≥ja lett, ahol Zempl√©ni Korn√©l tan√≠tv√°nyak√©nt 1974-ben szerzett diplom√°t. 1976-ban megnyerte a varall√≥i Nemzetk√∂zi Debussy Zongoraversenyt. KoncertezŇĎ zongoramŇĪv√©szk√©nt, a Filharm√≥¬≠nia hangversenyeinek k√∂zremŇĪk√∂dŇĎjek√©nt sz√°mos kort√°rs magyar mŇĪ bemutat√≥ja fŇĪ¬≠zŇĎdik a nev√©hez. T√∂bbsz√∂r kapott Artisjus-d√≠jat, zenepedag√≥gusi munk√°j√°t Weiner Le√≥-d√≠jjal √©s a Magyar FelsŇĎoktat√°s√©rt Eml√©kplakettel ismert√©k el. A Magyar R√°di√≥ sz√°mos sz√≥l√≥- √©s kamaramŇĪvet r√∂gz√≠tett elŇĎad√°s√°ban, a Hungaroton Classic √∂n√°ll√≥ CD-albumot k√©sz√≠tett vele. Tizenk√©t √©ve csembalistak√©nt a Magyar Barokk Tri√≥ tagja, amellyel h√°rom CD-felv√©tele jelent meg. Eur√≥pa szinte minden orsz√°g√°ban koncerte¬≠zett. Kerek Ferenccel konzervat√≥riumi szob√°j√°ban p√°ly√°j√°r√≥l, jelenlegi munk√°j√°r√≥l √©s a szegedi zenei √©letrŇĎl besz√©lgett√ľnk.



Tiszat√°j, 2001. j√ļlius, Holl√≥si Zsolt


‚Äď A csal√°di ind√≠ttat√°s mennyire volt meghat√°roz√≥ a p√°lyav√°laszt√°s√°ban?

‚Äď  A csal√°di h√°tt√©r alapvetŇĎen befoly√°solt abban, hogy a zenei p√°ly√°t v√°lasztottam. Sz√ľleim akt√≠van muzsik√°ltak. √Čdesany√°m a k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tt ‚Äď sajnos csak n√©¬≠h√°ny √©vig ‚Äď egy kiv√°l√≥ Hubay-tan√≠tv√°nyn√°l, Don√°th Antaln√°l tanult heged√ľlni. Do¬≠n√°th sz√ľlŇĎv√°rosomban azokban az √©vekben iskolateremtŇĎ zenepedag√≥gusi munk√°t v√©gzett, neki is k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy pezsgŇĎ zenei √©s kultur√°lis √©let alakult ki a v√°rosban. √Čdesap√°m Hajd√ļdorogr√≥l ke¬≠r√ľlt Mak√≥ra, elŇĎtte Ny√≠regyh√°¬≠z√°n a tan√≠t√≥k√©pzŇĎben szer¬≠zett k√°ntor-tan√≠t√≥i oklevelet. Sz√©p tenorhanggal rendelkezett, von¬≠z√≥dott a zen√©hez, ugyanak¬≠kor rendk√≠v√ľl hat√°rozott egy√©¬≠ni¬≠s√©gŇĪ, erŇĎs belsŇĎ tart√°s√ļ, sz√ľle¬≠tett pedag√≥gus volt. √Čdesany√°m az akkori szok√°s szerint a h√°¬≠zas¬≠s√°gk√∂t√©se ut√°n abbahagyta a zene¬≠tanul√°st, a gyermekneve¬≠l√©sre √©s a h√°ztart√°s vezet√©s√©re ford√≠totta minden energi√°j√°t. A gyermekeire azonban √°t√∂r√∂¬≠k√≠tette zeneszeretet√©t, valami¬≠lyen szinten mindannyian muzsik√°ltunk. IdŇĎsebb b√°ty√°m, Gy√∂rgy nagyszerŇĪen he¬≠ged√ľlt, de v√©g√ľl orvos lett, kert√©szm√©rn√∂k nŇĎv√©rem, M√°ria j√≥l zongor√°zott, Attila b√°ty√°m konzervat√≥riumot v√©gzett, majd tan√°ri diplom√°t szerzett √©s mindig a zenei √©s a kultur√°lis √©let k√∂zel√©ben dolgozott.

‚Äď Milyen alapot jelentett a mak√≥i zeneoktat√°s?

‚Äď A mak√≥i mag√°n zeneiskol√°ban egy csod√°latos pedag√≥gusegy√©nis√©gtŇĎl, Ist√≥k Mar¬≠gitt√≥l tanultam zongor√°zni, aki abban az idŇĎben v√©gzett a Zeneakad√©mi√°n, amikor Dohn√°nyi √©s Bart√≥k is ott tan√≠tott. Margit n√©ni minden fontosat tudott a szakm√°r√≥l, b√°r ŇĎ maga ritk√°n jelent meg a p√≥diumon. √ćzig-v√©rig j√≥ kritikus alkat volt, mindig tudta, melyik n√∂vend√©k√©nek milyen tanul√°si, tan√≠t√°si m√≥dszerre van sz√ľks√©ge ahhoz, hogy a legjobb eredm√©nyt √©rje el. √Ėr√∂k h√°l√°val tartozom neki √©s a sz√ľleimnek, hogy a zenei p√°ly√°ra tereltek.

‚Äď Mikor dŇĎlt el, hogy zongorista lesz?

‚Äď Tizenk√©t-tizenh√°rom √©ves koromban. ElŇĎsz√∂r a T√∂m√∂rk√©ny Istv√°n Gimn√°zium √©s MŇĪv√©szeti Szakk√∂z√©piskola zeneszerz√©s elŇĎk√©sz√≠tŇĎ csoportj√°ba j√°rtam, majd a gim¬≠n√°zium m√°sodik √©v√©tŇĎl m√°r zongorista lettem, Delley J√≥zsef tan√°r √ļr n√∂vend√©ke, V√°ntus Istv√°n tan√°r √ļrt√≥l pedig zeneszerz√©st tanultam. ElŇĎk√©sz√≠tŇĎsk√©nt n√©gyen j√°rtunk V√°ntus Istv√°n oszt√°ly√°ba, k√∂z√ľl√ľnk csak Husz√°r Lajos v√°lasztotta a professzion√°lis ze¬≠neszerzŇĎi p√°ly√°t. V√°ntus Istv√°n rendk√≠v√ľl koncentr√°ltan √©s kritikusan kezelte minden munk√°nkat. Kedvenc szavaj√°r√°sa volt a kompoz√≠ci√≥inkra: ‚ÄěM√°r megint valami z√∂lds√©¬≠get hoztatok!‚ÄĚ Azonnal lecsapott mindenre, amiben nem fedezte fel az eredetis√©g cs√≠r√°¬≠j√°t sem. Megk√∂vetelte tŇĎl√ľnk az √∂sszhangzattan t√∂rv√©nyszerŇĪs√©geinek alapos ismere¬≠t√©t, √©s mindig egy√©ni alkot√°sokat k√©rt.

‚Äď Megfordult a fej√©ben, hogy komponista legyen?

‚Äď Csak eg√©szen r√∂vid idŇĎre, mert mŇĪk√∂d√©sbe l√©pett bennem az √∂nkritika. Gondo¬≠lom, ma is tudn√©k darabokat √≠rni, de biztosan el√©gedetlen lenn√©k vel√ľk. A zeneiroda¬≠lom viszont ‚Äď k√ľl√∂n√∂sen a zongor√°√© √©s a csembal√≥√© ‚Äď kimer√≠thetetlen√ľl gazdag, ha √∂t vagy t√≠z √©let√ľnk lenne, az is kev√©snek bizonyulna, hogy valamennyit birtokba vehes¬≠s√ľk.

‚Äď Milyenek voltak a szegedi konzervat√≥riumi √©vek?

‚Äď Izgalmas, pezsgŇĎ zenei √©let volt Szegeden, szinte naponta j√°rtunk az oszt√°lyt√°rsa¬≠immal Vaszy Viktor legend√°s operaelŇĎad√°saira. √Čletre sz√≥l√≥ √©lm√©nyt jelentettek ezek az est√©k. Ma is j√≥l eml√©kszem p√©ld√°ul Bart√≥k h√°rom egyfelvon√°sos√°ra vagy a Puccini-oper√°k sorozat√°ra. A konzervat√≥riumban tan√≠tott akkoriban Lendvay ErnŇĎ, a neves Bart√≥k-kutat√≥ (akinek elm√©leti munk√°ss√°ga meghat√°roz√≥ volt Ujfalussy J√≥zsef √©s Kro√≥ Gy√∂rgy k√©sŇĎbbi Bart√≥k-kutat√°sai sz√°m√°ra is), de eml√≠thetn√©m Tusa Erzs√©betet, a jeles zongoramŇĪv√©sznŇĎt √©s Bozay Attil√°t, az idŇĎ elŇĎtt elhunyt kiv√°l√≥ komponist√°t is. Dr. Nagy Istv√°n zenet√∂rt√©neti elŇĎad√°sait sem lehet elfelejteni, a Collegium Artium legen¬≠d√°s volt a di√°kok √©s tan√°raik k√∂r√©ben. A sort sok√°ig folytathatn√°m. Engem ugyan nem tan√≠tott, de felt√©tlen√ľl meg kell eml√≠tenem a fantasztikus szegedi zongorist√°t, H√∂chtl Margitot, aki rendk√≠v√ľli mem√≥riai √©s zenei adotts√°gokkal rendelkezett. Szinte az eg√©sz zongorairodalmat tudta. Rendel√©sre j√°tszott b√°rmit. A dzsessz- √©s a cig√°nyzen√©szektŇĎl megszokta ezt a k√∂z√∂ns√©g, de egy zongorist√°t√≥l k√ľl√∂nleges attrakci√≥nak sz√°m√≠tott. H√∂chtl Margit gyakran √ļgy adott koncertet, hogy kij√∂tt a p√≥diumra, meghajolt, √©s megk√©rdezte a hallgat√≥s√°g√°t, mit j√°tsszon. ElŇĎfordult, hogy hat Chopin-etŇĪd√∂t, Liszt h√≠rhedt La Campanell√°j√°t √©s a legnehezebb Beethoven-szon√°t√°kat rendelt√©k tŇĎle. √ögy tekintett√ľnk r√°, mint egy XIX. sz√°zadb√≥l ittragadt csod√°ra. A konzervat√≥riummal szemben l√©vŇĎ h√°zban lakott, a mindennapi √©let dolgaiban rendk√≠v√ľl esetlen volt, ez√©rt a tan√≠tv√°nyai nagy szeretettel t√∂rŇĎdtek vele, √∂lt√∂ztett√©k, √°polt√°k, hogy min√©l tov√°bb k√∂z√∂tt√ľnk maradhasson.



‚Äď Hogyan lett a Zeneakad√©mia hallgat√≥ja?

‚Äď ElŇĎbb Delley J√≥zsef tan√≠tv√°nyak√©nt elv√©geztem a tan√°ri szakot a szegedi konzer¬≠vat√≥riumban, k√∂zben t√∂bb ny√°ron is r√©szt vettem a Nemzetk√∂zi Bart√≥k Szemin√°riu¬≠mon, ahol Kadosa P√°l √©s Solymos P√©ter meghat√°roz√≥ egy√©nis√©g√ľkkel r√°nyomt√°k b√©¬≠lyeg√ľket a p√°ly√°mra. Lehets√©ges, hogy a kort√°rs zene ir√°nti nagy vonzalmam r√©szben nekik k√∂sz√∂nhetŇĎ. Ezeken a szemin√°riumokon, amelyekre k√©sŇĎbb, zeneakad√©mista¬≠k√©nt is elj√°rtam, a Bart√≥k-mŇĪvek elemz√©se ker√ľlt ter√≠t√©kre. Kadosa √©s Solymos mellett Ujfalussy J√≥zsef, Somfai L√°szl√≥ √©s Kro√≥ Gy√∂rgy csod√°latos elŇĎad√°saira is eml√©kszem. A Zeneakad√©mi√°n Zempl√©ni Korn√©l n√∂vend√©ke lettem. Tudom√°nyos ig√©nyŇĪ alapos¬≠s√°ggal tan√≠tott, minden zenei √©s mŇĪv√©szi fogalmat olyan pontosan le tudott √≠rni, hogy mint√°t jelentett arra, hogyan kell zen√©rŇĎl besz√©lni. Karinthy mond√°s√°b√≥l ‚Äď ‚ÄěA humor¬≠ban nem ismerek tr√©f√°t!‚ÄĚ ‚Äď saj√°t v√°ltozatot kre√°lt: ‚ÄěA zen√©ben nem ismerek tr√©f√°t!‚ÄĚ Fantasztikus kritikusunk volt! Nem mert√ľnk √ļgy elmenni zongora√≥r√°ra, hogy ne k√©¬≠sz√ľlt√ľnk volna fel technikailag √©s mŇĪv√©szileg is a tŇĎl√ľnk telhetŇĎen legjobban. A leg¬≠kisebb technikai sallangot is azonnal sz√≥v√° tette, p√°ratlan ig√©nyess√©ggel oktatott. Dohn√°nyi n√∂vend√©kek√©nt v√©gezte a Zeneakad√©mi√°t. √Črdekes, hogy a hallatlan alapos teoretikus felk√©sz√ľlts√©ge ellen√©re is elsŇĎsorban intuit√≠v alkat volt. Mindent elk√∂vetett a zen√©l√©s, az elŇĎad√≥mŇĪv√©szet spontaneit√°sa, hiteless√©ge √©rdek√©ben, mert azt vallotta, hogy a k√∂z√∂ns√©gre a szuggesztivit√°ssal lehet legink√°bb hatni. √ďr√°in elsŇĎsorban a mes¬≠ters√©gbeli tud√°sra, azaz a min√©l magasabb szintŇĪ technikai, zenei felk√©sz√ľlts√©gre kon¬≠centr√°lt, a zongora eset√©ben is fontosnak tartotta az alapvetŇĎen d√ļs, de k√©pl√©keny hangz√°s kialak√≠t√°s√°t. Ugyanakkor az eredetis√©gre is figyelt: tud-e a hallgat√≥ egy sokszor j√°tszott Beethoven-szon√°ta vagy egy Mozart-zongoraverseny megsz√≥laltat√°sakor is eredetit, √ļjat mondani. Egyszerre pr√≥b√°lta az elm√©leti, az elvont zenei gondolkod√°¬≠sunkat √©s a mŇĪv√©szi habitusunkat is fejleszteni.

‚Äď Zempl√©ni Korn√©lon k√≠v√ľl kik voltak m√©g meghat√°roz√≥ tan√°rai?

‚Äď Az eszt√©tik√°t tan√≠t√≥ Ujfalussy J√≥zsef akad√©mikus hihetetlen√ľl tiszta, vil√°gos gon¬≠dolkod√°sa √©s k√°pr√°zatos felk√©sz√ľlts√©ge nagy hat√°ssal volt r√°m. ElŇĎad√°saiba nemcsak klasszika-filol√≥gusi ismereteit, hanem a zenepszichol√≥gia √©s a zeneeszt√©tika leg√ļjabb kutat√°si eredm√©nyeit is beleszŇĎtte. Meghat√°roz√≥ volt sz√°momra Rados Ferenc is, aki¬≠hez gyakorlati tan√≠t√°s keret√©ben j√°rtam, de j√°tszhattam neki sz√≥l√≥ mŇĪveket is. A XIV-es teremben Rados tan√°r √ļr √©s Zempl√©ni tan√°r √ļr √≥r√°i egym√°st k√∂vett√©k. Rados tan√°r √ļrhoz Schiff Andr√°s ment utols√≥k√©nt zongora√≥r√°ra, Zempl√©ni tan√°r √ļr pedig velem kezdett, √≠gy gyakran elŇĎfordult, hogy Rados is ottmaradt, √©s a k√©t mester egy√ľtt ny√ľs¬≠t√∂lt. Minden apr√≥s√°gra kiterjedt a figyelm√ľk, rengeteget tanultam ezekbŇĎl az alkal¬≠makb√≥l.

‚Äď Volt lehetŇĎs√©ge nyomon k√∂vetni a pesti zenei √©letet?

‚Äď Term√©szetesen minden jelentŇĎsebb zongoraestet meghallgattam. Nagy szeren¬≠cs√©mre √≥ri√°si k√≠n√°lat volt. Renitens m√≥don vok√°lis koncertekre √©s kamaraestekre is el¬≠j√°rtam. Im√°dtam a von√≥sn√©gyeseket, k√ľl√∂n√∂sen a Bart√≥k-kvartettet, amely gyakran fel¬≠l√©pett akkoriban. Sorozatban elj√°tszott√°k Beethoven √©s Bart√≥k √∂sszes von√≥sn√©gyes√©t. Vil√°gnagys√°gok is megfordultak Pesten, Martha Argerich, Yehudi Menuhin, David Ojsztrah fell√©p√©s√©re ma is j√≥l eml√©kszem. Fischer Annie tal√°n akkoriban volt a p√°ly√°ja cs√ļcs√°n ‚Äď ha egy√°ltal√°n lehet ilyet mondani egy hossz√ļ √©vtizedeken √°t fantasztikus form√°ban j√°tsz√≥ muzsikusr√≥l. Az akkoriban elj√°tszott Beethoven-szon√°t√°i egy r√©sz√©t az elm√ļlt √©vekben kezdte kiadni a Hungaroton. JellemzŇĎ Fischer Annie fantasztikus ig√©nyess√©g√©re: azt k√©rte, hogy √©let√©ben ne jelentess√©k meg ezeket a felv√©teleket, mert √ļgy gondolta, vannak benn√ľk hib√°k. √ČlŇĎben hallva megr√°z√≥, katartikus erejŇĪ koncer¬≠tek voltak ezek, a vil√°g √©lvonal√°t jelentett√©k. Az√≥ta sem hallottam olyan m√©lys√©gŇĪ √©s etalon √©rt√©kŇĪ Beethoven-interpret√°ci√≥t, mint tŇĎle. Szvjatoszlav Richter is element√°ris hat√°ssal volt r√°m m√°r a megjelen√©s√©vel is: atletikus termet√©vel √ļgy t√°madta le a zongo¬≠r√°t, hogy k√∂zben simogatta. Fantasztikus hangsz√≠ngazdags√°ggal zongor√°zott. A to¬≠v√°bbi p√©ld√°kat v√©g n√©lk√ľl tudn√°m sorolni, hiszen rengeteg csod√°latos koncertet hallot¬≠tam. Amikor a Zeneakad√©mi√°ra gondolok, mindig kicsit elgyeng√ľl√∂k, mert √©letem leg¬≠szebb √©vei k√∂z√© tartoznak az ott elt√∂lt√∂tt esztendŇĎk. A Fasori koll√©giumban a koncer¬≠tek ut√°n √©jszak√°ba ny√ļl√≥ szakmai besz√©lget√©seket, vit√°kat folytattunk a bar√°taimmal. Ez ma nagyon hi√°nyzik.

‚Äď Mit jelentettek a p√°ly√°j√°n ezek a kapcsolatok, bar√°ts√°gok?

‚Äď K√∂lcs√∂n√∂sen meghat√°roz√≥knak bizonyultak. A Tisza partj√°n otthon √©rzem ma¬≠gam, szeretem ezt a v√°rost. Anyai felmenŇĎim Erd√©lybŇĎl sz√°rmaznak, tal√°n ez√©rt von¬≠z√≥dom annyira a hegyekhez. A szegedi Tisza-partr√≥l csak a hegyek vonulata hi√°nyzik. Budapesten minden egy√ľtt volt. Mint ahogyan az a szakmai √©s a bar√°ti t√°rsas√°g is egy√ľtt volt, akik n√©lk√ľl nem tudom elk√©pzelni az √©letemet. Szegeden igyekszem a tŇϬ≠lem telhetŇĎ legt√∂bbet megtenni a v√°ros √©s a r√©gi√≥ zenei √©let√©√©rt, ugyanakkor a saj√°t p√°¬≠ly√°mat is pr√≥b√°lom kibontakoztatni. Fontosnak tartom, hogy szakmai √©s bar√°ti kap¬≠csolataim ‚Äď Szegeden k√≠v√ľl ‚Äď erŇĎteljesen k√∂tŇĎdnek a fŇĎv√°roshoz is.

‚Äď Hogyan k√©pzelte a p√°ly√°j√°t, amikor megkapta a diplom√°t a Zeneakad√©mi√°n?

‚Äď Sz√≠vesen j√∂ttem vissza Szegedre, a volt iskol√°mba tan√≠tani. √ćg√©retet kaptam arra is, hogy lesznek koncertez√©si lehetŇĎs√©geim. Meg kell eml√≠tenem, hogy kedves mesterem, Zempl√©ni Korn√©l nem √∂r√ľlt ennek. √ögy v√©lte, Budapesten kellene maradnom a p√°lya legszŇĪkebb centrum√°ban. Ezt az √©vek sor√°n kritikusok, elm√©leti szakemberek √©s elŇϬ≠ad√≥mŇĪv√©sz koll√©g√°k is megerŇĎs√≠tett√©k. Lehet, hogy nekik volt igazuk, nem tudom, ez¬≠zel a k√©rd√©ssel most nem foglalkozom. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ zenei f√≥rumokon sz√°m√≠tanak r√°m, rendre megh√≠v√°sokat kapok. A tan√≠t√°s mellett rendszeresen koncertezem, nem¬≠csak Szegeden, hanem az orsz√°g m√°s pontjain √©s a r√°di√≥ban is.

‚Äď VersenyzŇĎk√©nt √©s k√©sŇĎbb m√°r zsŇĪritagk√©nt is t√∂bb zongoraversenyen r√©szt vett. Mit gondol, mire j√≥k ezek a versenyek?

‚Äď Sz√ľks√©g van r√°juk, hogy legyen egy kitŇĪz√∂tt c√©l az ifj√ļ zongorist√°k elŇĎtt: egy adott idŇĎpontra min√©l jobban felk√©sz√ľlni. Ez a n√∂vend√©ket √©s a tan√°r√°t is inspir√°lja. A versenyeken egyre jobban l√°tszik, hogy nemcsak a technikai perfekts√©g sz√°m√≠t, ha¬≠nem a mŇĪvekkel val√≥ min√©l m√©lyebb azonosul√°s √©s a mondanival√≥ m√©lys√©ge is. Ugyan¬≠akkor m√©gis fontos, hogy min√©l t√∂k√©letesebb legyen a technikai felk√©sz√ľlts√©g, ami napi, rendszeres gyakorl√°s n√©lk√ľl elk√©pzelhetetlen. Ez pedig √ļjat hozhat egy n√∂vend√©k √©letszeml√©letben. Az √©letm√≥d megv√°ltoztat√°sa lehet, hogy eg√©sz √©letre kihat, hiszen ki¬≠alak√≠tja a rendszeress√©get, √©s megtan√≠t arra, hogy vannak olyan idŇĎszakok a p√°ly√°n, amikor a maximumot kell ny√ļjtani, s azut√°n a siker birtok√°ban lehet relax√°lni is. Ha ezek a versenyek nem voln√°nak, sokan nem szembes√ľln√©nek azzal, hogy val√≥j√°ban mi¬≠lyen k√©pess√©gekkel rendelkeznek. Sz√ľks√©g van a versenyekre az√©rt is, hogy a zongoris¬≠t√°k megismerj√©k egym√°st. Tan√°rk√©nt magam is √∂r√∂mmel veszem, ha a versenyek gyŇĎz¬≠tesei √©s a kurzusokon r√©szt vevŇĎ n√∂vend√©kek megtisztelnek azzal, hogy kik√©rik a v√©¬≠lem√©nyemet, besz√°molnak a tapasztalataikr√≥l, elj√∂nnek hozz√°m. Sz√≠vesen foglalkozom vel√ľk, ebbŇĎl folyamatos szakmai kapcsolat, mŇĪhelymunka szokott kialakulni. √ćgy √©n is t√°j√©koz√≥dom arr√≥l, hogy kik azok a di√°kok, akikkel hossz√ļ t√°von is lehet sz√°molni ezen a p√°ly√°n. J√≥magam a zwickaui Schumann-versenyen ‚Äď ahol a k√∂z√©pd√∂ntŇĎig jutot¬≠tam ‚Äď √©s az olaszorsz√°gi Varall√≥ban, a Nemzetk√∂zi Debussy Zongoraversenyen ‚Äď amit megnyertem ‚Äď vettem r√©szt. Rengeteg fontos tapasztalatot szereztem. √Črdekes volt megfigyelni, hogy a vil√°g minden t√°j√°r√≥l √∂sszegyŇĪlt versenyzŇĎk ugyanazt a k√∂telezŇĎ darabot milyennek k√©pzelik el, hogyan j√°tssz√°k. Ugyanannak a mŇĪnek sokf√©le olvasata lehet, a hib√°kb√≥l, a f√©lre√©rtelmez√©sekbŇĎl is lehet tanulni. Minden verseny horizont¬≠t√°gul√°st jelent a fiatal muzsikusok sz√°m√°ra. Az elm√ļlt t√≠z-tizen√∂t √©vben rendszeresen megh√≠v√°st kapok a hazai zongoraversenyek (Ny√≠regyh√°za, Balassagyarmat, B√©k√©star¬≠hos, a budapesti F√∂ldes Andor Zongoraverseny) zsŇĪrij√©be, √≠gy n√∂vend√©keinket pon¬≠to¬≠sabban el tudom helyezni az orsz√°gos mezŇĎnyben.

‚Äď Sz√°mos kort√°rs darab bemutat√°sa fŇĪzŇĎdik a nev√©hez. Mi√©rt v√°llalkozik erre a sokak √°ltal nem sz√≠vesen v√°llalt, h√°l√°tlannak tartott feladatra?

‚Äď Az elm√ļlt √©vtizedek sor√°n sokf√©le zen√©t j√°tszottam. √Čvek √≥ta a r√©gi zene, a n√©¬≠met, olasz √©s a francia barokk muzsika, valamint a m√°sik v√©glet, a hazai √©s a nemzet¬≠k√∂zi kort√°rs zene √°ll hozz√°m legk√∂zelebb. A kettŇĎ k√∂z√∂tt l√©vŇĎ bŇĎ k√©tsz√°z √©v sem ma¬≠rad ki az √©letembŇĎl, hiszen azt is j√°tszom, √©s az oktat√°s r√©v√©n is napi kapcsolatban va¬≠gyok vele. A sors kegy√©nek tartom, hogy a zongora√≥r√°imon naponta Bachhal, Mo¬≠zarttal √©s Beethovennel tal√°lkozom. TŇĎl√ľk j√°tszani rendk√≠v√ľl fontos, az ŇĎ darabjaikat, mint az alapreperto√°r legfontosabb √©p√≠tŇĎk√∂veit, minden zongorist√°nak meg kell ta¬≠nulnia. Vannak dolgok, amiket csak tŇĎl√ľk, valamint ChopintŇĎl √©s LiszttŇĎl lehet meg¬≠tanulni. Ez egyar√°nt vonatkozik a mŇĪv√©szi kifejez√©sre √©s a hangszerkezel√©s mechaniz¬≠mus√°ra. A barokk zene megsz√≥laltat√°sa m√°sfajta gondolkod√°sm√≥dot k√≠v√°n. R√©szben amiatt is, mert ha n√©h√°ny √≥ri√°st ‚Äď Bachot, H√§ndelt, Vivaldit ‚Äď nem sz√°m√≠tunk, akkor elmondhatjuk, hogy kev√©sb√© fajs√ļlyos mesterek is √≠rtak olyan felfedez√©sre √©rdemes kompoz√≠ci√≥kat, amelyek megsz√≥laltat√°sakor az elŇĎad√≥ egy√©nis√©ge legal√°bb olyan fon¬≠tos, mint a komponist√°√©. A zongorist√°k a Mozart- √©s Beethoven-mŇĪveket √°ltal√°ban kellŇĎ al√°zattal j√°tssz√°k, egy olyan barokk mester darabj√°nak elŇĎad√°sakor, akinek a ne¬≠v√©t legfeljebb zenet√∂rt√©neti adal√©kk√©nt szoktuk idehaza emlegetni, fel√©rt√©kelŇĎdik az elŇĎad√≥i fant√°zia. Olyan ez, mintha egy t√©rk√©p√©szt vagy egy geol√≥gust egy teljesen is¬≠meretlen ter√ľletre k√ľlden√©nek azzal a feladattal, hogy t√°rja fel √©s √≠rja le. A kort√°rs ze¬≠n√©ben is hasonl√≥ √ļtt√∂rŇĎ feladatra v√°llalkozik az elŇĎad√≥mŇĪv√©sz, hiszen egy √ļj darabnak nincs elŇĎad√≥i hagyom√°nya. Ha a szerzŇĎ m√©g √©l, vele persze lehet konzult√°lni. A j√≥l megkompon√°lt kort√°rs mŇĪvek t√∂bbs√©ge kor√°bbi nagy elŇĎd√∂k eredm√©nyeire √©p√ľl. Sz√°mos kort√°rs darabot elj√°tszva azt tapasztalom: csak a j√≥ √©rtelemben vett trad√≠ci√≥¬≠k√∂vetŇĎ kort√°rs zen√©nek van hitele. Azoknak a szerzŇĎknek, akik nyelvezet√ľkben is olyan mŇĪveket kompon√°lnak, amelyek a kor√°bbi zenei k√∂znyelvek folytat√≥i, √©s ezek r√©v√©n hordoznak valamilyen l√©nyegi mondand√≥t a hallgat√≥s√°g sz√°m√°ra is. Az a kom¬≠poz√≠ci√≥, amely elef√°ntcsonttoronyban kital√°lt hangok egym√°sut√°nja, sokszori √°ttanul¬≠m√°nyoz√°s ut√°n a partit√ļr√°ban j√≥l mutathat √©s egyre t√∂bbet meg√©rthet√ľnk belŇĎle, de amikor a koncert v√©g√©n ‚Äď vagy m√°r elŇĎbb ‚Äď t√°vozik a hangversenyterembŇĎl a hallgat√≥, nem √©rzi √ļgy, hogy kapott volna valamit. Kurt√°g tan√°r √ļr Nyolc zongoradarabj√°t ugyanolyan fontosnak tartom a p√°ly√°mon, mint Bart√≥k Szabadban-ciklus√°t. Holl√≥s M√°t√©t√≥l √©s Madar√°sz Iv√°nt√≥l ŇĎsbemutat√≥kat (√öj dal sz√∂veg n√©lk√ľl, Fantom-zene, BA-TRI-MUSIC stb.) is j√°tszottam. Az ŇĎ zen√©j√ľk nagyon k√∂zel √°ll hozz√°m. Holl√≥s meditat√≠vabb, l√≠rikusabb alkat, rendk√≠v√ľl ig√©nyesen, mint egy v√°laszt√©kosan fogalmaz√≥ nyelv√©sz, √ļgy √≠rja meg a kompoz√≠ci√≥it. Madar√°sz v√©gtelen√ľl dinamikus zen√©j√©ben pe¬≠dig mindig van valami element√°ris, orffi, bart√≥ki vagy a term√©szeti n√©pek zen√©j√©t fel¬≠id√©zŇĎ hat√°s. T√∂bb komponista is megtisztelt azzal, hogy felk√©rt egy-egy mŇĪve bemuta¬≠t√°s√°ra, √≠gy Bozay Attila, Kadosa P√°l, Durk√≥ Zsolt, Soproni J√≥zsef, Kocs√°r Mikl√≥s √©s Horv√°th Barnab√°s, hogy csak a magyar szerzŇĎket eml√≠tsem a teljess√©g ig√©nye n√©lk√ľl.

‚Äď Hogyan ker√ľlt kapcsolatba a Magyar Barokk Tri√≥val, √©s mit jelentett ez az egy√ľtt¬≠mŇĪk√∂d√©s a p√°ly√°ja szempontj√°b√≥l?

‚Äď 1977-ben megh√≠v√°st kaptam Baj√°ra egy ny√°ri zenei kurzusra, ott tal√°lkoztam a tri√≥ mŇĪv√©szeti vezetŇĎj√©vel, Cset√©nyi Gyula fuvolamŇĪv√©sszel. Ňź j√≥val kor√°bban, m√°r 1970-ben megalap√≠totta a Magyar Barokk Tri√≥t, amelyben ŇĎ fuvol√°zott. T√∂bbsz√∂r j√°t¬≠szottam Cset√©nyi Gyul√°val zongora-fuvola du√≥ban, ez√©rt 1989-ben, amikor v√°ltoz√°s t√∂rt√©nt az egy√ľttes√©ben, h√≠vott csembalist√°nak. Ez √ļjabb l√∂k√©st jelentett a p√°ly√°mon. Kor√°bban is szerettem a barokk zen√©t, de igaz√°b√≥l ekkor d√∂bbentem r√°, hogy milyen hatalmas is ez a reperto√°r. Fel√©ledt bennem a kutat√≥szellem, az√≥ta √°lland√≥an keresem, melyek azok az elfeledett remekmŇĪvek, amelyeket √©rdemes lenne a k√∂z√∂ns√©ggel is megismertetni. Eddig h√°rom √∂n√°ll√≥ lemezt k√©sz√≠tettem az egy√ľttessel, ezek k√∂z√ľl az egyik CD-n H√§ndel 9 n√©met √°ri√°ja hangzik el Hamari J√ļli√°val.

‚Äď Mennyiben m√°s csembal√≥n j√°tszani, mint zongor√°n?

‚Äď Eg√©szen m√°s! A csembal√≥ rendk√≠v√ľl sokat seg√≠t a r√©gi zene, Bach, sŇĎt ak√°r Mozart muzsik√°j√°nak √©rtelmez√©s√©ben is. A k√©t hangszer l√°tsz√≥lag nagyon hasonl√≥ ‚Äď egyik tu¬≠lajdonk√©ppen a m√°sik zenet√∂rt√©neti k√∂vetkezm√©nye ‚Äď, de a j√°t√©km√≥djuk, illetve a csembal√≥n √©s a zongor√°n val√≥ interpret√°l√°s alapvetŇĎen k√ľl√∂nb√∂zik. A csembal√≥z√°s eg√©¬≠szen m√°sfajta elŇĎad√≥i habitust k√≠v√°n. B√°r a billentyŇĪzet hasonl√≥nak tŇĪnik ‚Äď a feh√©r √©s a fekete billentyŇĪk ford√≠tottak ‚Äď, a zongora √ľtŇĎs, a csembal√≥ pedig pengetŇĎs hangszer. Az igazi nagy k√ľl√∂nbs√©g az idŇĎkezel√©s√ľkben van. A csembal√≥n nem lehet a dinamik√°t annak megfelelŇĎen v√°ltoztatni, hogy milyen energikusan billent√ľnk, √≠gy az √∂nkifejez√©s lehetŇĎs√©ge szinte kiz√°r√≥lag idŇĎbeli lefoly√°s√ļ. EbbŇĎl k√∂vetkezik, hogy a csembalista sokkal ink√°bb r√°k√©nyszer√ľl arra, hogy elk√©pzel√©seit szabadabb deklam√°ci√≥val mondja el, mint a zongorista. Tapasztalatom szerint egy zongorista sokat profit√°lhat abb√≥l, ha csembal√≥zik is, ugyanis zongor√°z√°sa artikul√°ltabb√°, deklam√°ltabb√° v√°lhat. Az elm√ļlt 12 √©v alatt sz√°mos megh√≠v√°st kaptunk k√ľlf√∂ldre is, j√°tszottunk Pozsonyban, Ausztri√°¬≠ban, N√©metorsz√°gban √©s n√©gy nagy koncertsorozatot adtunk Spanyolorsz√°gban.

‚Äď Manaps√°g kev√©s vid√©ken √©lŇĎ zongorist√°nak adatik meg, hogy √∂n√°ll√≥ CD-je jelenjen meg a Hungaroton Classicn√°l. Hogyan sz√ľletett meg az eredeti darabokat √©s izgalmas √°tira¬≠tokat is tartalmaz√≥ Liszt-albuma?

‚Äď Sok Liszt-darab az ut√≥bbi √©vekben ker√ľlt elŇĎ, √©s csak nemr√©giben jelent meg a kott√°ja. A CD legexpon√°ltabb mŇĪsorsz√°ma, a c√≠mad√≥ ‚ÄěRevive Szegedin!‚ÄĚ (√Čledjen √ļjra Szeged!) c√≠mŇĪ √°tirat 1879-ben sz√ľletett, amikor a p√°rizsi operah√°zban hangversenyt rendeztek a szegedi √°rv√≠zk√°rosultak jav√°ra. Liszt nem tudott r√©szt venni a hangverse¬≠nyen, ez√©rt egy ‚Äď Massenet √°ltal hangszerelt ‚Äď cig√°nyzenekarra √≠rt Szabadi-darabb√≥l a k√©sei rapsz√≥di√°i, a Cs√°rd√°s macabre √©s a Cs√°rd√°s obstin√© st√≠lus√°ban k√©sz√≠tett zongora¬≠√°tirat√°t k√ľldte el. Ez a darab is bizony√≠tja, hogy Liszt egyszerŇĪ zenei mat√©ri√°hoz ny√ļlva is zseni√°lisat tudott alkotni. A ‚ÄěRevive Szegedin!‚ÄĚ ugyanis impoz√°ns, technikai megold√°saiban virtu√≥z √°tirat, amely ugyanakkor megtartotta az eredeti kompoz√≠ci√≥ r√©szben cs√°rd√°s, r√©szben palot√°s, de mindenk√©ppen magyaros elemeit. Mint sok Liszt-k√©zirat, ez is √©vtizedeken √°t elfeledve kall√≥dott. A szegedi Somogyi-k√∂nyvt√°rban tal√°l¬≠tak r√° a hetvenes √©vek v√©g√©n. 1986-ban publik√°lt√°k, 1987-ben k√©rtek fel, hogy j√°tsszam el. Akkor megtanultam, √©s be is mutattam Szegeden. A Hungarotonn√°l csak √©vek m√ļl¬≠t√°n szereztek errŇĎl tudom√°st. Mivel egy√©bk√©nt is tervezt√©k, hogy k√©sz√≠tenek velem egy lemezt, ez a darab megfelelŇĎ aprop√≥t jelentett. √ćgy a CD egyik √©rdekess√©ge lett, hogy szegedi zongorista j√°tszotta lemezfelv√©telre elŇĎsz√∂r a ‚ÄěRevive Szegedin!‚ÄĚ-t. Emellett t√∂bb m√°s ritk√°n hallhat√≥ virtu√≥z Liszt-√°tirat, p√©ld√°ul a Beethoven Esz-d√ļr szeptettj√©¬≠bŇĎl k√©sz√ľlt Grand Septuor is szerepel a lemezen. A kilencvenes √©vekben ind√≠totta el a Hungaroton a Liszt-ritkas√°gok sorozat√°t, amelynek r√©szek√©nt m√°r t√∂bb lemez meg¬≠jelent. Az √©n albumom is ebbe a sorozatba illeszkedett. Igyekezt√ľnk olyan darabokat v√°logatni, amelyekbŇĎl eddig nem k√©sz√ľlt egyetlen lemezfelv√©tel sem. Ma m√°r kibŇĎv√ľlt, szabadabb√° v√°lt ugyan a hanglemezkiad√°s, de idehaza az √ļj lemezek jelentŇĎs r√©sze ma¬≠g√°nv√°llalkoz√°sban sz√ľletik meg. A Hungaroton Classic mŇĪsorpolitik√°j√°val folytatja a magyar komolyzenei hanglemezgy√°rt√°s kor√°bbi nagy hagyom√°nyait. Egy ilyen, a nemzetk√∂zi zenei √©letben is jegyzett kiad√≥ felk√©r√©s√©re ma is rangot jelent lemezt k√©¬≠sz√≠¬≠teni.


‚Äď A Szegedi Tudom√°nyegyetem Konzervat√≥rium√°nak igazgat√≥jak√©nt hogyan l√°tja az int√©zm√©ny fejlŇĎd√©s√©nek lehetŇĎs√©geit? Milyen tervei vannak?

‚Äď Szeretn√©m, ha a felsŇĎfok√ļ zenemŇĪv√©szeti k√©pz√©s egy√©rtelmŇĪen integr√°l√≥dni tudna a szegedi felsŇĎoktat√°s eg√©sz√©be. A felsŇĎoktat√°si t√∂rv√©nyben √©rdemben kev√©s sz√≥ esik a mŇĪv√©szeti k√©pz√©srŇĎl. Fontos lenne, hogy mielŇĎbb el tudjuk fogadtatni: a konzervat√≥¬≠riumban foly√≥ munka teljesen adekv√°t a m√°s fŇĎiskolai √©s egyetemi karokon v√©gzettek¬≠kel. Szegeden speci√°lis helyzetben vagyunk, mert a mindennapokban kark√©nt mŇĪk√∂¬≠d√ľnk, √°m az int√©zm√©ny hivatalos nev√©ben m√©g nem jelenik ez meg. Jelenleg azon dol¬≠gozom, hogy a zenemŇĪv√©szeti kar az egyetem egyik √∂n√°ll√≥ kara legyen. Erre minden es√©ly√ľnk megvan, a hegedŇĪ szakon k√∂zel h√ļsz √©ve, a csell√≥ szakon t√∂bb mint t√≠z √©ve, a zongora szakon pedig √©pp t√≠z √©ve egyetemi k√©pz√©st is folytatunk. Az elm√ļlt √©vtized¬≠ben t√∂bb f√ļv√≥s szakon is beindult az egyetemi szintŇĪ oktat√°s. Mindez azt jelenti, hogy az itt foly√≥ oktat√°s minŇĎs√©ge ekvivalens a Zeneakad√©mi√°n foly√≥ egyetemi k√©pz√©ssel, √©s az itt kiadott diplom√°ink is egyen√©rt√©kŇĪek az ott megszerezhetŇĎkkel. A SZTE Kon¬≠zer¬≠va¬≠¬≠t√≥rium√°nak a j√∂vŇĎben a r√©gi√≥ legmagasabb szintŇĪ zenei int√©zm√©nyek√©nt, szegedi ze¬≠ne¬≠akad√©miak√©nt kell mŇĪk√∂dnie. A kor√°bbin√°l l√©nyegesen nagyobb s√ļlyt szeretn√©k he¬≠lyezni a tan√°ri mesters√©g tan√≠t√°s√°ra √©s az √©rtelmis√©gk√©pz√©sre. A zenei p√°ly√°n persze to¬≠v√°bbra is az a meghat√°roz√≥, hogy ki milyen fokon j√°tszik a hangszer√©n, de egy sz√≥lis¬≠t√°nak vagy egy zenekari mŇĪv√©sznek sem mer√ľlhet ki ebben a tudom√°nya. Fel kell k√©¬≠sz√≠ten√ľnk a hallgat√≥inkat a mŇĪv√©szetoktat√°sra is, ez kiz√°r√≥lagosan a mi kompetenci¬≠√°nk. Az ehhez kapcsol√≥d√≥ eszt√©tikai, filoz√≥fiai √©s pedag√≥giai k√©pz√©s n√≠v√≥j√°t felt√©tlen√ľl emeln√ľnk kell, fajs√ļlyosabb√° kell tenn√ľnk, szervesebben be kell √©p√≠ten√ľnk a napi gya¬≠korlatba.

‚Äď Mennyire alkalmas zeneakad√©miai szintŇĪ k√©pz√©sre a konzervat√≥rium jelenlegi, nem √©pp ide√°lis √©p√ľlete?

‚Äď M√°r most is l√°that√≥ak ‚Äď n√©mi t√©r√°trendez√©s eredm√©nyek√©ppen ‚Äď kisebb v√°ltoz√°¬≠sok, ezt a munk√°t folytatnunk kell. A k√∂vetkezŇĎ f√°zisban a nagyterem eszt√©tikai √©s akusztikai √©rtelemben is korszerŇĪ koncertteremm√© alak√≠t√°s√°t tervezz√ľk. BelsŇĎ√©p√≠t√©szek √©s akusztikusok bevon√°s√°val m√°r elk√©sz√ľltek a tervek, a p√©nz√ľgyi forr√°sok d√∂ntik majd el, melyik v√°ltozatot tudjuk megval√≥s√≠tani. Szeretn√©m, ha egy s√≠pos orgon√°t is si¬≠ker√ľlne √©p√≠ten√ľnk. Ma m√°r egy ilyen int√©zm√©nyben elengedhetetlen, hogy egy 21. sz√°zadi ig√©nyeknek megfelelŇĎ st√ļdi√≥ is rendelkez√©sre √°lljon. Az anyagi lehetŇĎs√©gek f√ľggv√©ny√©ben a tantermeket is fel√ļj√≠ttatjuk, √©s hosszabb t√°von szeretn√©nk a tetŇĎt√©r be¬≠√©p√≠t√©s√©vel √ļjabb tantermeket, esetleg zenekari pr√≥bateremnek is alkalmas elŇĎad√≥termet is kialak√≠tani.

‚Äď Hogyan l√°tja, milyen ma Szeged zenei √©lete? Milyen v√°ltoz√°sokra lenne sz√ľks√©g?

‚Äď √Ėsszetett k√©rd√©s. √Ėn√°ll√≥ szervezeti egys√©gek vannak, amelyek diszfunkcion√°lis szerepet t√∂lthetn√©nek be, ha a vezetŇĎi nem t√∂rekedn√©nek az egy√ľttmŇĪk√∂d√©sre. √Čn az egy√©nis√©gembŇĎl fakad√≥an is konszenzuskeresŇĎ vagyok. Jelenleg nagyon j√≥ a konstell√°¬≠ci√≥ a v√°rosban: a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgat√≥-karnagy√°val, valamint a Sze¬≠gedi Nemzeti Sz√≠nh√°z vezet√©s√©vel √©s a v√°ros ir√°ny√≠t√≥i k√∂z√ľl is t√∂bbekkel szem√©lyes j√≥ kapcsolatot siker√ľlt kialak√≠tanom. √ögy gondolom, ez√°ltal is j√≥ √ľgyet tudok szolg√°lni. Szegednek hossz√ļ t√°von is a r√©gi√≥ kultur√°lis k√∂zpontj√°nak kell maradnia, amihez p√©nz kell, ez√©rt majd Br√ľsszellel, az Eur√≥pai Uni√≥ illet√©keseivel is j√≥ kapcsolatot kell fenn¬≠tartanunk. Az elm√ļlt idŇĎszakban a v√°ros vezetŇĎi expon√°lt, hat√©kony l√©p√©seket tettek ennek √©rdek√©ben. Nek√ľnk, a v√°ros kultur√°lis √©let√©ben vezetŇĎ szerepet bet√∂ltŇĎ embe¬≠reknek maxim√°lisan egy√ľtt kell mŇĪk√∂dn√ľnk, egyeztetn√ľnk kell a terveinket. J√≥ p√©lda volt erre az a m√°jus v√©gi nagyszab√°s√ļ diplomakoncert√ľnk, amelyen v√©gzŇĎs n√∂vend√©ke¬≠ink a Szegedi Szimfonikus Zenekar k√∂zremŇĪk√∂d√©s√©vel √©s Gy√ľdi S√°ndor vez√©nylet√©vel l√©ptek fel a SZTE Aul√°j√°ban. Fontosnak tartom, hogy a diplom√°t szerzŇĎ fiatal mŇĪv√©¬≠szeink ‚Äď ak√°r sz√≥listak√©nt, ak√°r zenekari mŇĪv√©szk√©nt ‚Äď benne maradjanak a v√°ros ze¬≠nei v√©rkering√©s√©ben, koncert√©let√©ben. Ehhez egyeztetni kell a programokat, k√∂lcs√∂n√∂¬≠sen seg√≠ten√ľnk kell egym√°st. Megvitat√°s ut√°n a leg√©letk√©pesebb √∂tleteket kell megval√≥¬≠s√≠tanunk. Nyugat-eur√≥pai mint√°ra √©rdemes lenne rangos zenei fesztiv√°lt szervezn√ľnk. Szeged k√∂zismerten fesztiv√°lv√°ros, de a D√≥m t√©ri szabadt√©ri programja j√≥l k√∂r√ľlhat√°¬≠rolhat√≥, nem kaphatnak benne szerepet olyan mŇĪfajok, amelyekre pedig sz√ľks√©g lenne. Nagyon j√≥ gondolatnak tartom, hogy erre a ny√°rra megh√≠vt√°k Jos√© Cur√°t, a vi¬≠l√°gh√≠rŇĪ argentin tenorist√°t, aki koncertet ad a D√≥m t√©ren. Javasoltam a v√°ros vezet√©s√©¬≠nek, hogy n√©h√°ny hasonl√≥an nagy egy√©nis√©g megh√≠v√°s√°val csalogassuk ide a mŇĪv√©szet¬≠bar√°t k√∂z√∂ns√©get, mert ezzel a gazdas√°gi √©let szereplŇĎinek t√°mogat√°s√°t is elnyerhetj√ľk. Komolyan kell venn√ľnk, hogy a kultur√°lis √©let megszervez√©se √©s hat√©kony mŇĪk√∂dte¬≠t√©se folyamatos p√°rbesz√©det k√≠v√°n a gazdas√°gi √©s a politikai √©let ir√°ny√≠t√≥ival. Sz√≥ nincs arr√≥l, hogy demark√°ci√≥s vonalat kellene ezek k√∂z√© a szf√©r√°k k√∂z√© h√ļzni, hiszen ezek k√∂lcs√∂n√∂sen egym√°s pozit√≠v von√°sait erŇĎs√≠thetik. Azt szeretn√©m, ha Szeged olyan kul¬≠tur√°lis centrumm√° tudna v√°lni Magyarorsz√°gon, mint amilyen Salzburg Ausztri√°ban. Lehet, hogy ma m√©g Budapest ut√°n Szeged az orsz√°g m√°sodik szellemi k√∂zpontja, de ha ezen a t√©ren nem tesz√ľnk sokkal t√∂bbet, a vid√©ki nagyv√°rosok k√∂z√∂tti egyre erŇϬ≠sebb versenyben vesz√©lybe ker√ľlhet ez a poz√≠ci√≥nk. Olyan programokat kell kital√°l¬≠nunk, amelyek ak√°r eur√≥pai, de orsz√°gos l√©pt√©kben mindenk√©ppen jelentŇĎsek. Minden olyan l√©p√©st el kell vetn√ľnk, amely picit is a bez√°rk√≥z√°s, a provincializmus ir√°ny√°ba vezet. Ink√°bb kock√°zatot kell v√°llalnunk, √©s Eur√≥pa, sŇĎt a vil√°g legjobbjait kell meg¬≠h√≠vnunk.



‚Äď Milyen fell√©p√©sekre k√©sz√ľl mostan√°ban?

‚Äď A Magyar Barokk Tri√≥val a ny√°ron a hangulatos kisv√°rosban, Edel√©nyben adunk koncertet, majd ŇĎsszel hangversenysorozatot ind√≠tunk. A Szegedi Kort√°rs Zenei Na¬≠pokon zongoraestet adok, erre az elm√ļlt √©vtizedekben j√°tszott kort√°rs darabokon k√≠¬≠v√ľl egy Soproni-bemutat√≥val is k√©sz√ľl√∂k. Az √ļjraind√≠tott Konzervat√≥riumi Est√©k so¬≠rozatban koll√©g√°immal √©s hallgat√≥inkkal egy√ľtt szerepel√ľnk. A mŇĪsorterv most k√©¬≠sz√ľl. Nem k√∂nnyŇĪ az elŇĎad√≥mŇĪv√©szi p√°ly√°n is maximumot ny√ļjtani, ugyanakkor ta¬≠n√≠tani √©s egy int√©zm√©nyt is ir√°ny√≠tani egyszerre. Amikor egy-egy f√°raszt√≥ nap ut√°n ha¬≠zamegyek, √©s oda√ľl√∂k a zongor√°hoz vagy a csembal√≥hoz Bachot j√°tszani, √∂t-t√≠z perc ut√°n teljesen felfriss√ľl√∂k. Fogalmam sincs r√≥la, √©lettanilag hogyan mŇĪk√∂dik ez, de olyankor mindig √ļjra megnyugszom √©s felt√∂ltŇĎd√∂m. Szerencs√©s vagyok, hogy ilyen csal√°di miliŇĎbŇĎl indultam, √©s arra tettem fel az √©letem, hogy muzsikus legyek. Rem√©¬≠lem, siker√ľl ebbŇĎl valamit √°tadnom a tan√≠tv√°nyaimnak, koll√©g√°imnak is.


Hirdetés



Ajánló

Juronics Tam√°s
László Zsolt
Heller √Āgnes
Kerek Ferenc
Bern√°th √Ārp√°d
Alföldi Róbert
Pataki Ferenc
Szathmáry Gyöngyi
SzecsŇĎdi Ferenc
Szörényi László
Zsótér Sándor
Marton √Čva
Schiff Andr√°s
Nádas Péter
Fried Istv√°n
Frank József
Lengyel Andr√°s
Somfai László
Temesi M√°ria
Fritz Mih√°ly
Sejben Lajos
:: Hollósi Zsolt 2006-2019 - e-mail : hollosizs@gmail.com / info@hollosizsolt.hu
www.hollosizsolt.hu