√Ėn a(z) 840904. l√°togat√≥nk,  √©s 69. a mai napon
   Rovataink: Tudom√°ny >> Frank J√≥zsef >>
  KezdŇĎlap   
  KeresŇĎ   
  KAPCSOLAT   
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Kritik√°k
   Sz√∂r√©nyi L√°szl√≥
   Csetri Lajos
   Lengyel Andr√°s
   Krist√≥ Gyula
   Trogmayer Ott√≥
   V√∂r√∂s Gabriella
   Frank J√≥zsef
   Fried Istv√°n
   Nagyv√°ri J√≥zsef
   Bern√°th √Ārp√°d
   Heller √Āgnes



(1933-2019)


(1899-1996)




(1935-2013)


(1916-2018)

(1930-2016)


(1928-2001)

(1910-2002)

(1924-2013)


(1911-2011)

  Instagram
‚ÄěIgyekszem megŇĎrizni a kutat√≥i szabads√°gom‚ÄĚ

BESZ√ČLGET√ČS FRANK J√ďZSEF N√ĖV√ČNYNEMES√ćTŇźVEL


K√ľzdelmes, fordulatos √©letp√°ly√°t mondhat mag√°√©nak Frank J√≥zsef Sz√©chenyi-d√≠jas n√∂v√©nynemes√≠tŇĎ. H√≥dmezŇĎv√°s√°rhelyrŇĎl indulva a szegedi egyetemen szerzett biol√≥gia-f√∂ldrajz szakos tan√°ri diplom√°t, amelynek birtok√°ban a kutat√≥i p√°ly√°t v√°lasztotta. Az iregszemcsei int√©zetben elt√∂lt√∂tt √©vek ut√°n 1975-ben lett a szegedi Gabonatermeszt√©si Kutat√≥int√©zet munkat√°rsa, ahol a napraforg√≥ biol√≥gi√°j√°val, termeszt√©s√©vel √©s nemes√≠t√©s√©vel kapcsolatos kutat√°saival hamar nevet szerzett a nemzetk√∂zi tudom√°nyos √©letben, √°m komoly gazdas√°gi haszonnal kecsegtetŇĎ eredm√©nyeit Magyarorsz√°gon eleinte √©rdektelens√©g √©s f√©lt√©kenys√©g fogadta. A rendszerv√°lt√°s ut√°n itthon is elismert√©k munk√°ss√°g√°t, sz√°mos rangos szakmai √©s √°llami d√≠jat kapott. N√∂v√©nynemes√≠tŇĎk√©nt t√∂bb mint f√©lsz√°z szabadalmaztatott, √©s sok orsz√°gban vetŇĎanyagk√©nt haszn√°lt napraforg√≥ hibridj√©vel ma is a vil√°g √©lvonal√°ban jegyzik. 1991-tŇĎl az az√≥ta k√∂zhaszn√ļ t√°rsas√°gg√° alakult szegedi kutat√≥int√©zet vezetŇĎje, 1998 v√©g√©n pedig Csongr√°d Megye K√∂zgyŇĪl√©s√©nek eln√∂k√©v√© v√°lasztott√°k. Frank J√≥zseffel szakm√°j√°r√≥l √©s a politik√°r√≥l besz√©lgett√ľnk.

TISZAT√ĀJ, 2000. j√ļlius - HOLL√ďSI ZSOLT



‚Äď Mennyiben j√°tszott szerepet csal√°di ind√≠ttat√°sa a p√°lyav√°laszt√°s√°ban?

‚Äď A mezŇĎgazdas√°ggal val√≥ kapcsolatomat a nagysz√ľleimnek k√∂sz√∂nhetem, akiknek √©letp√°ly√°ja ‚Äď mindk√©t √°gon ‚Äď a f√∂ldmŇĪvel√©shez kapcsol√≥dott. √Čdesap√°m sz√ľleinek mintegy harminc katasztr√°lis hold f√∂ldje volt Szeged mellett, a v√°s√°rhelyi √ļt ment√©n, ott, ahol ma nagy √ľvegh√°zakat l√°thatunk. Ez a birtok ma kisgazdas√°gnak sz√°m√≠tana, abban az idŇĎben azonban val√≥s√°gos mintagazdas√°g volt, nagyap√°m√©k az √∂tvenes √©vek elej√©n kul√°klist√°ra ker√ľltek miatta. Tany√°juk √©s a k√∂r√ľl√∂tte l√©vŇĎ egy hold kiv√©tel√©vel mindent elvettek tŇĎl√ľk. A m√°sik sz√ľlŇĎi √°g is szorosan kapcsol√≥dott a mezŇĎgazdas√°ghoz, √©desany√°m apja gazdatisztk√©nt dolgozott Kop√°ncs alatt, Weisz LŇĎrinc eg√©szen H√≥dmezŇĎv√°s√°rhelyig terjedŇĎ birtok√°n. Saj√°t f√∂ldje ugyan nem volt, de √©rtett a gazd√°lkod√°shoz. √Čdesap√°m m√°r a vas√ļtn√°l helyezkedett el, de nek√ľnk is mindig volt annyi f√∂ld√ľnk, ahol elegendŇĎ takarm√°ny megtermett n√©h√°ny diszn√≥ √©s baromfi felnevel√©s√©hez. Ez az √∂tvenes √©vekben nagyon fontos volt, hiszen vid√©ken mindenki igyekezett √∂nell√°t√°sra berendezkedni. K√©sŇĎbb, amikor a vas√ļtn√°l is gondok voltak, Atk√°ra ker√ľlt√ľnk, ahol √©desap√°m az √°llami gazdas√°gn√°l kezdett dolgozni, √©s a majorban kaptunk lak√°st. Miut√°n mindig ‚Äěf√∂ldk√∂zelben‚ÄĚ √©lt√ľnk, gyerekk√©nt nekem is sokat kellett dolgoznom, megtapasztalhattam, mit jelent ez a fajta tev√©kenys√©g. A f√∂ldmŇĪvel√©s kem√©ny √©s szigor√ļ munka, manaps√°g m√°r nem is sokan v√°llalkoznak r√°.

‚Äď Az iskol√°i mennyire voltak meghat√°roz√≥ak?

‚Äď 1963-ban a h√≥dmezŇĎv√°s√°rhelyi Bethlen G√°bor Gimn√°ziumban √©retts√©giztem. M√°r az √°ltal√°nos iskolai √©vekben is, de k√ľl√∂n√∂sen gimnazistak√©nt nagyon sokat sportoltam. T√∂bb sport√°gban is kipr√≥b√°ltam magam, k√©zilabd√°ban, fociban √©s atl√©tik√°ban is. Nyolcadikos koromban 618 centim√©terrel megyei bajnok voltam t√°volugr√°sban. A gimn√°ziumban Balogh Imre tan√°r √ļr mellett nem lehetett m√°st csin√°lni, csak kosarazni, √≠gy az iskolai csapatban j√°tszottam. Akkoriban eg√©szen m√°s, √∂sszetart√≥bb vil√°g volt, egy iskolai kos√°rlabda bajnoks√°gra is annyian voltak k√≠v√°ncsiak, mint ma egy komolyabb m√©rkŇĎz√©sre. A k√∂z√∂ss√©gform√°l√≥ sport√©lm√©nyek hat√°s√°ra sok√°ig √ļgy gondoltam, testnevelŇĎ tan√°r leszek. Sokat k√∂sz√∂nhetek a sportnak, eg√©szs√©ges k√ľzdŇĎszellemet, kitart√°st, csapatj√°t√©kra val√≥ k√©pess√©get alak√≠tott ki a di√°kokban. Ennek m√°ig haszn√°t veszem, r√©gi iskolat√°rsaimmal ma is igyeksz√ľnk seg√≠teni egym√°snak.

‚Äď Milyen alma mater volt a v√°s√°rhelyi gimn√°zium?

‚Äď Akkoriban nagyon j√≥ h√≠rŇĪ gimn√°ziumnak sz√°m√≠tott, az onnan jelentkezŇĎk t√∂bb mint kilencven sz√°zal√©k√°t r√∂gt√∂n felvett√©k egyetemekre, fŇĎiskol√°kra. Orosz-latin tagozat√ļ volt az oszt√°lyunk, a tan√°raink neveltek is, nem csak oktattak benn√ľnket. Amikor kider√ľlt, hogy a Testnevel√©si FŇĎiskol√°ra a felv√©teli elsŇĎsorban torn√°b√≥l √°ll, amit nem nagyon szerettem, lemondtam a testnevelŇĎ tan√°ri p√°ly√°r√≥l. A t√∂bbi tant√°rgy k√∂z√ľl a matematika √©s a fizika nem √°llt hozz√°m igaz√°n k√∂zel, a biol√≥gi√°t viszont nagyon szerettem, ez√©rt a szegedi egyetem biol√≥gia-f√∂ldrajz szak√°ra jelentkeztem.

‚Äď Ott kik voltak a meghat√°roz√≥ professzorai?

‚Äď √Ābrah√°m Ambrus, az √°llatszervezettan professzora roppant nagy mŇĪvelts√©g√©vel hatott r√°m. NagyszerŇĪ, √©lvezetes elŇĎad√°sokat hallgattunk term√©szetf√∂ldrajz professzorunkt√≥l, Jakucs L√°szl√≥t√≥l, a nemzetk√∂zi h√≠rŇĪ barlangkutat√≥t√≥l. A kiv√°l√≥ Greguss P√°l professzor tan√≠totta a n√∂v√©nytant, amit a tudom√°nyter√ľletek k√∂z√ľl v√©g√ľl magam is v√°lasztottam. Tan√°raink t√∂bbs√©ge iskolateremtŇĎ nagy egy√©nis√©g volt ‚Äď eml√≠thetn√©m Koch S√°ndor √©s MezŇĎsi J√≥zsef geol√≥gus professzorokat is ‚Äď, aki k√∂r√© sok fiatal oktat√≥ √©s hallgat√≥ szervezŇĎd√∂tt. Mivel √°llattanb√≥l boncolni is kellett, ez a szakter√ľlet eleve kiesett. Ha nekem kellene elv√°gnom egy csirke nyak√°t, val√≥sz√≠nŇĪleg sohasem enn√©k h√ļst. Nagyon szeretem az √°llatokat gondozni, nevelni, de k√©ptelen vagyok kioltani az √©let√ľket. Az egyetemen √≠gy ink√°bb a n√∂v√©nytan fel√© fordult az √©rdeklŇĎd√©sem, a tansz√©ken Mar√≥ti Imre volt a szakvezetŇĎ tan√°rom, akinek ir√°ny√≠t√°s√°val m√°r di√°kk√∂r√∂sk√©nt komoly kutat√°si t√©m√°t v√°lasztottam, √©s fokozatosan kibontakozott elŇĎttem a n√∂v√©nybiol√≥gia sz√©ps√©ge.

‚Äď Mikor v√°lt vil√°goss√°, hogy a tan√°ri diploma ellen√©re nem a tan√≠t√°st fogja v√°lasztani?

‚Äď √Ėt√∂d√©vben a S√°gv√°ri gimn√°ziumba ker√ľltem gyakorl√≥ tan√≠t√°sra. M√°r akkoriban sem voltak a di√°kok t√ļlzottan tisztelettud√≥k √©s alkalmazkod√≥k, n√©h√°ny esetben s√ļlyosabb rendbont√°sra is sor ker√ľlt. Ma is az az elvem, hogy ilyenkor valamilyen form√°ban meg kell fogni a tanul√≥t, valamilyen b√ľntet√©st kell kital√°lni. A gyereknevel√©shez az is hozz√°tartozik, hogy a b√ľntet√©ssel √©reztess√ľk, nem helyes, amit csin√°lt, √©s m√©g egyszer ne pr√≥b√°lja meg. Kider√ľlt sz√°momra, a pedag√≥gusi p√°ly√°n komoly t√ľrelemre √©s alkalmazkod√°sra van sz√ľks√©g ahhoz, hogy a tan√°r ne vesz√≠tse el a b√©ketŇĪr√©s√©t, √©s szel√≠den r√°vezesse a di√°kot a helyes √ļtra. Hamar r√°j√∂ttem, nekem nincs kellŇĎ energi√°m ehhez, √©s szangvinikus v√©rm√©rs√©kletem sem tesz alkalmass√° a tan√≠t√°sra. Ma m√°r tudom, hogy √©l bennem v√°gy a tud√°s √°tad√°s√°ra, de gyorsan elvesztem a t√ľrelmemet, ez√©rt
a modern pedag√≥gia elveit nem tudom k√∂vetni. A gyakorl√≥ tan√≠t√°son arra is r√°j√∂ttem, hogy a pedag√≥gusok minŇĎs√≠t√©s√©vel sem √©rten√©k egyet. Azt l√°ttam, az sz√°m√≠t j√≥ tan√°rnak, aki min√©l t√∂bb te√°tr√°lis t√©m√°t √©s m√≥dszert √©p√≠t be az √≥r√°j√°ba. Ezzel szemben m√°r akkor is √ļgy gondoltam, egyetlen m√©rce lehet: akinek a di√°kjai tudnak, az j√≥ tan√°r, aki√© nem, az nem j√≥. Mindig a di√°kok tud√°sa minŇĎs√≠ti a tan√°rt, nem pedig az, hogy mit √©s hogyan vet√≠t, milyen l√°tv√°nyos eszk√∂z√∂ket haszn√°l. A mai oktat√°s k√©t legnagyobb hib√°ja: nem az √©letre tan√≠t √©s hihetetlen kontraszelekci√≥ ment v√©gbe a pedag√≥gus t√°rsadalomban.  Ha kij√∂n egy √©p√≠t√©sz az egyetemrŇĎl, arra sem k√©pes, hogy megtervezzen √©s saj√°t kezŇĪleg fel√©p√≠tsen egy mell√©k√©p√ľletet, mert nincs gyakorlati tud√°sa. A pedag√≥gus p√°lya elvesztette a vonzerej√©t, ez√©rt kicsit ‚Äěa vak vezet vil√°gtalant‚ÄĚ j√°t√©ka zajlik. A fizet√©sek nevets√©gesek, ez√©rt nagyon becs√ľlni tudom azokat, akik ennek ellen√©re tisztess√©gesen v√©gzik az oktat√≥-nevelŇĎ munk√°t. A feles√©gem is pedag√≥gus, ez√©rt sokat hallok az oktat√°s√ľgy probl√©m√°ir√≥l. Nagyon fontos k√©rd√©s, hogy ma t√ļl kev√©s idŇĎ jut az alap- √©s k√∂z√©pfok√ļ oktat√°sban arra, hogy a megtanult anyag elm√©ly√ľlj√∂n, bev√©sŇĎdj√∂n √©s rutin jellegŇĪv√© v√°ljon, pedig roppant l√©nyeges, hogy a biztos alapok meglegyenek. Nem lehet m√°r az √°ltal√°nos √©s a k√∂z√©piskol√°ban is √ļgy tanulni, mint az egyetemen. Ha nincsenek alapok, nem lehet k√©sŇĎbb √©p√≠tkezni. Nagyon sok tehets√©ges gyerek kall√≥dik el emiatt.

‚Äď Anyagilag a kutat√≥i p√°lya sem lehetett sokkal vonz√≥bb...

‚Äď Akkoriban nem l√©tezett akkora k√ľl√∂nbs√©g a fizet√©sekben, mint ami az ut√≥bbi t√≠z √©vben kialakult. Ez a differencia, ami ma a gazdas√°gi √©letben tapasztalhat√≥, nem √©rt√©kar√°nyos. A v√°llalkoz√≥i szf√©r√°ban elŇĎfordul√≥ hihetetlen√ľl magas b√©rek vagy nem val√≥s munk√°n alapulnak, vagy ha a val√≥s √©rt√©krendet t√ľkr√∂zik, akkor ennek mag√°t√≥l √©rtetŇĎdŇĎen a k√∂zalkalmazotti szf√©r√°ban is meg kellene jelennie, azaz a k√©t szf√©ra fizet√©seit jobban k√∂zel√≠teni kellene. Visszat√©rve a p√°lyakezd√©semre: amikor 1968-ban v√©geztem, tan√°ri √°ll√°sokon k√≠v√ľl nem sok m√°st k√≠n√°ltak biol√≥gusok sz√°m√°ra, azaz nekem kellett munkahelyet keresnem. Bementem a k√∂nyvt√°rba, megn√©ztem, hogy Magyarorsz√°gon milyen int√©zm√©nyek vannak, ahol engem n√∂v√©nybiol√≥gusk√©nt alkalmazn√°nak. Az egyetemen nem is hallottam r√≥la, hogy l√©teznek agr√°rkutat√≥ int√©zetek, hiszen az √≥r√°kon elsŇĎsorban az alapkutat√°sokr√≥l esett sz√≥, az alkalmazott kutat√°s nem ker√ľlt elŇĎ.
A k√∂nyvt√°rban szerzett inform√°ci√≥k alapj√°n nyolc-t√≠z helyre is √≠rtam levelet: szeretn√©k elhelyezkedni biol√≥gusk√©nt, egyetlen felt√©telem, hogy szolg√°lati lak√°st biztos√≠tsanak. T√∂bb kedvezŇĎ v√°laszt is kaptam, k√∂zt√ľk az iregszemcsei Takarm√°nytermeszt√©si Kutat√≥int√©zettŇĎl. Iregszemcse a Somogyi-dombs√°g takaros kis faluja, 30 kilom√©terre fekszik Si√≥fokt√≥l. Amikor elŇĎsz√∂r elmentem oda, azt hittem, a vil√°g v√©g√©n j√°rok, de nagyon megtetszett a k√∂rnyezet, √©s az int√©zetben felk√≠n√°lt munka.




‚Äď Mire voltak j√≥k az ott elt√∂lt√∂tt √©vek?

‚Äď Hamar r√°d√∂bbentem, hogy sok mindent meg kell tanulnom, hiszen a metodik√°hoz egy√°ltal√°n nem √©rtettem. Megkaptam a feladatokat, √©s magamnak kellett kiizzadnom a megold√°st. Az iregszemcsei √©vek nagyon j√≥ iskol√°nak bizonyultak. Azt hiszem, nem szerencs√©s, amikor valaki r√∂gt√∂n nagyon specializ√°l√≥dik egy eg√©szen kicsi r√©szter√ľletre, s azut√°n nem l√°tja a f√°t√≥l az erdŇĎt. Iregszemcs√©n hol citol√≥giai, hol analitikai, hol megint eg√©szen m√°s t√©m√°kat kaptam.  Az izot√≥plaborat√≥riumban is dolgozhattam, ahol az izot√≥ptechnik√°t is √ļgy megtanultam, hogy laborvezetŇĎv√© neveztek ki. Nemes√≠t√©ssel √©s √©lettani k√©rd√©sekkel is foglalkoztam, sokf√©le m√≥dszerrel meg kellett ismerkednem. Ennek ma, int√©zetvezetŇĎk√©nt nagyon sok haszn√°t veszem, hiszen a kutat√≥munka sz√°mos r√©szter√ľlet√©rŇĎl van saj√°t tapasztalatom. Kurnik ErnŇĎ professzor √ļrnak k√∂sz√∂nhetŇĎen Iregszemcs√©n m√°r az elsŇĎ √©vben hozz√°kezdtem az egyetemi doktori disszert√°ci√≥m elk√©sz√≠t√©s√©hez. F√©ny√∂kol√≥giai kutat√°saim eredm√©nyek√©ppen m√°r 1971-ben megszereztem a doktori fokozatot Szegeden, Horv√°th √©s Szalay professzor urakn√°l.

‚Äď Koll√©g√°i ifj√ļ tit√°nnak tartott√°k?

‚Äď Igen, mert nem volt szok√°s, hogy valaki m√°r a p√°lyakezd√©s ut√°n k√©t-h√°rom √©vvel tudom√°nyos fokozatot szerez. Kicsit megzavartam az √°ll√≥vizet, mert √ļgy gondoltam, r√∂gt√∂n az elej√©n kell min√©l t√∂bbet tanulnom. A doktor√°tus ut√°n mindj√°rt jelentkeztem aspirant√ļr√°ra. Stimul√°ci√≥s t√©m√°b√≥l akartam kandid√°lni, de azt mondt√°k, nem lehet, mert az m√°r nem korszerŇĪ szakter√ľlet. A mut√°ci√≥t javasolt√°k helyette. A n√∂v√©nyi mut√°ci√≥ meglehetŇĎsen sz√©les szakter√ľlet, hiszen sokf√©le mut√°ci√≥ l√©tezik. Az volt a probl√©m√°m, hogy ez m√°r igaz√°b√≥l a genetika √©s a n√∂v√©nynemes√≠t√©s ter√ľlet√©hez tartozott, az egyetemen pedig Alf√∂ldy professzor √ļrn√°l nagyon minim√°lis n√∂v√©nygenetik√°t tanultunk, mert ŇĎ orvosi v√©gzetts√©ggel rendelkezett, √©s elsŇĎsorban mikrobi√°lis genetik√°t kutatott. Kicsit k√©ts√©gbe estem, hogy az √©lettan ter√ľlet√©rŇĎl a genetika √©s a n√∂v√©nynemes√≠t√©s vizeire kell eveznem. Ut√≥bbit egy√°ltal√°n nem oktatt√°k Magyarorsz√°gon, abszol√ļt alkalmazott szakter√ľlet volt. N√©mi dilemma ut√°n √ļgy d√∂nt√∂ttem, megtanulom ezt is. Olyan t√°rgyakb√≥l kellett vizsg√°znom, amelyekrŇĎl az egyetemen nem is hallottam. A sz√≥ja sug√°rmut√°nsok √©s anyagcseremut√°nsok elŇĎ√°ll√≠t√°sa volt a t√©m√°m, ami el√©gg√© komplex szakter√ľlet. Ahogy j√°rtass√°got szereztem benne, megszerettem.
A n√∂v√©nynemes√≠t√©s interdiszciplin√°ris vagy ink√°bb multidiszciplin√°ris tudom√°nyter√ľlet, nagyon sokf√©le szaktud√°st ig√©nyel, √©rteni kell a n√∂v√©ny√©lettanhoz, a n√∂v√©nyszervezettanhoz, a morfol√≥gi√°hoz, a n√∂v√©nyk√≥rtanhoz, a talajtanhoz, az √©ghajlattanhoz √©s genetik√°hoz is. Ahhoz, hogy √ļj variabilit√°st tudjunk kialak√≠tani, j√≥l kell ismerni a n√∂v√©nyek genetikai √©s k√∂rnyezeti viselked√©s√©t. 1976-ban kandid√°ltam, addigra m√°r k√©t gyermek√ľnk sz√ľletett: a nagyobbik fiam, aki most v√≠z√©p√≠tŇĎ m√©rn√∂k az Als√≥-Tisza-Vid√©ki V√≠z√ľgyi Igazgat√≥s√°gon, √©s a l√°nyom, aki jelenleg otthon neveli k√©t gyermek√©t.

‚Äď Hogyan ker√ľlt vissza Szegedre?

‚Äď ElŇĎsz√∂r Veszpr√©mbe h√≠vtak, ahol egy kutat√≥int√©zet √ļj nagy telep√©nek vezet√©s√©t akart√°k r√°m b√≠zni. Ott akkor ind√≠tottak egy nagyszab√°s√ļ projektet 20 milli√≥ forintos beruh√°z√°ssal. Az aj√°nlat t√∂bb szempontb√≥l is roppant cs√°b√≠t√≥ volt, de az aspirant√ļr√°val nem tudtam √∂sszeegyeztetni, ez√©rt nem v√°llaltam. K√∂zben a szegedi egyetem n√∂v√©ny√©lettani tansz√©k√©rŇĎl nyugd√≠jba ment Szalay professzor, √©s ott felaj√°nlottak sz√°momra egy adjunktusi √°ll√°st. Boldogan j√∂ttem vissza, hiszen a sz√ľleim is itt √©ltek. A csal√°dom egy ideig m√©g Iregszemcs√©n maradt, eg√©szen addig, am√≠g egyszer ing√°z√°s k√∂zben a cs√ļsz√≥s √ļton egy komolyabb aut√≥balesetet nem szenvedtem. Akkor √ļgy √©reztem, meg kell k√∂sz√∂nn√∂m a J√≥istennek, hogy √©letben maradtam, √©s be kell fejeznem a kimer√≠tŇĎ k√©tlakis√°got. Megk√©rdeztem az egyetem rektor√°t, mikor tudja bev√°ltani az √≠g√©ret√©t, azaz mikor kapok lak√°st. Azt v√°laszolta, az √≠g√©ret tov√°bbra is √©l, de √©vente k√©t lak√°st kapnak, mik√∂zben nyolcvanan √°llnak m√©g elŇĎttem. EbbŇĎl kisz√°moltam, hogy k√∂r√ľlbel√ľl negyven √©vet kellene m√©g v√°rnom. Elkesered√©semben egy ismerŇĎs√∂m k√∂zvet√≠t√©s√©vel elj√∂ttem a szegedi Gabonatermeszt√©si Kutat√≥int√©zetbe, √©s megk√©rdeztem dr. Sz√°niel Imre igazgat√≥t, sz√ľks√©ge van-e a tud√°somra. Kedvesen fogadott, √©s egy meglepŇĎ aj√°nlatot tett: ha egy h√©ten bel√ľl Szegedre k√∂lt√∂z√∂m, lesz lak√°som. Az int√©zet melletti √©p√ľletben √©pp akkor √ľresedett meg az egyik szolg√°lati lak√°s. √úzentem Iregszemcs√©re
a feleségemnek, hogy mire a hétvégén hazamegyek, költözésre összepakolva várjon. Pánikba esni sem volt ideje, és már itt találta magát Szegeden.

‚Äď JellemzŇĎek √∂nre az ilyen gyors d√∂nt√©sek?

‚Äď Az eg√©sz √©letemet v√©gigk√≠s√©rt√©k az ehhez hasonl√≥ v√°ratlan elhat√°roz√°sok, de d√∂nt√©seimet sohasem b√°ntam meg. Ez a vezetŇĎi munk√°mban is nagyon sokat sz√°m√≠t.

‚Äď Milyen feladat v√°rta a szegedi kutat√≥int√©zetben?

‚Äď Felaj√°nlott√°k, hogy v√°laszthatok az izot√≥plaborat√≥riumi munka √©s a nemes√≠t√©s k√∂z√∂tt. Az ut√≥bbi mellett d√∂nt√∂ttem, ez√©rt Kiszomborra k√ľldtek egy olyan kutat√≥helyre, ahol napraforg√≥-nemes√≠t√©ssel foglalkoztak. Ott igen lehangol√≥ k√∂r√ľlm√©nyek fogadtak, egy t√©eszmajor berendez√©se is k√ľl√∂nb volt m√°r akkoriban enn√©l. Eml√©kszem, egy f√ľst√∂s dobk√°lyha mellett √ľlt dr. Miseta Vendel, aki bizony nem vid√≠tott fel, amikor elsŇĎ tal√°lkoz√°sunkkor r√∂gt√∂n a p√©nztelens√©get ecsetelte. Nagyon tetszene a t√©ma, de ilyen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt neh√©z lenne eredm√©nyt el√©rni, mondtam az igazgat√≥nak, aki azzal biztatott, m√°r tatarozz√°k az √ļj kutat√≥helyet. Mindig szerettem a kih√≠v√°sokat, az √ļj feladatokat, az √∂n√°ll√≥ munk√°t, ez√©rt nagy lelkesed√©ssel kezdtem dolgozni. Tudtam, hogy a vil√°gban akkort√°jt indult a nagy gazdas√°gi haszonnal termeszthetŇĎ hibrid napraforg√≥ elŇĎ√°ll√≠t√°sa. A kiszombori munk√°m tipikus p√©ld√°ja annak, hogy az akarat, a tud√°s √©s a szorgalom sok mindent legyŇĎz. Nem volt megfelelŇĎ felszerel√©sem, laborat√≥riumom, de voltak olyan indirekt m√≥dszerek, amelyekkel eredm√©nyt lehetett el√©rni. Ma m√°r ahhoz vagyunk szokva, hogy betesz√ľnk egy szem napraforg√≥t egy korszerŇĪ mŇĪszerbe, ami megm√©ri az olajtartalm√°t, √©s digit√°lisan kijelzi. Mi ezt p√©ld√°ul fajs√ļlym√©r√©ssel v√©gezt√ľk el, vagy megfelelŇĎ old√≥szerrel extrah√°ltuk az olajat, majd visszam√©rt√ľk a marad√©kot. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ metodikai megold√°sokat tal√°ltunk ki, amelyeket akkor is alkalmaztunk, amikor m√°r voltak ugyan mŇĪszerek, csak √©pp nem tudtuk megv√°s√°rolni. Nagyon nagy dolog volt aff√©le ‚ÄěkŇĎkorszaki‚ÄĚ m√≥dszerekkel dolgozva a vil√°gc√©gek produktumaival versenyk√©pes term√©ket letenni az asztalra. A szorgalom, a megfigyel√©s rengeteget sz√°m√≠tott. Kiszomboron sokat kellett dolgoznom, √©s nem figyelt r√°m senki. A p√©nz kev√©s volt, de akkor m√©g nem tal√°lkoztam irigys√©ggel. Az csak akkor jelentkezett, amikor a nyolcvanas √©vek elej√©n bejelentettem, hogy elk√©sz√ľltem az elsŇĎ magyarorsz√°gi hibrid napraforg√≥val. Akkor m√°r k√ľlf√∂ldrŇĎl hoztak be hibrid vetŇĎmagot, √©s a k√∂z√∂tt√ľnk l√©vŇĎ 15 √©ves kutat√°si k√ľl√∂nbs√©get siker√ľlt n√©gy-√∂t √©vre ler√∂vid√≠tenem. Akkor kezdŇĎd√∂tt az √©letemben egy rendk√≠v√ľl neh√©z korszak, megjelent az s.i.-faktor.

‚Äď Az micsoda?

‚Äď A s√°rga irigys√©g-faktor, ami gyakran egy-egy j√≥ emberi kapcsolat v√©g√©t jelenti.

‚Äď Mi√©rt volt jelentŇĎs tudom√°nyos eredm√©ny a hibrid napraforg√≥ l√©trehoz√°sa?

‚Äď A n√∂v√©nyvil√°gban j√≥l ismert a heter√≥zis jelens√©ge: ha bizonyos genot√≠pust egy speci√°lisan kiv√°lasztott m√°sik genot√≠pussal keresztez√ľnk, akkor nagyon sok tulajdons√°gban t√ļlfejlŇĎd√©s j√∂het l√©tre. Hogy egyszerŇĪbb legyen meg√©rteni, mondok egy durva p√©ld√°t: ha egy 150 √©s egy 190 centim√©ter magas embernek gyermeke sz√ľletik, azt gondoln√°nk, hogy a dominancia alapj√°n az ut√≥d valamelyik sz√ľlŇĎre fog hasonl√≠tani, azaz 150 vagy 190 centim√©ter magas lesz. Vagy azt hihetn√©nk, hogy intermedier √∂r√∂kl√©s t√∂rt√©nik, √©s valahol a kettŇĎ k√∂z√∂tti lesz az ut√≥d magass√°ga. Ha hibrid j√∂n l√©tre, nem ez t√∂rt√©nik, az ut√≥d nagyon magas, ak√°r 200 centim√©ter is lehet. Szerencs√©sebb lenne tal√°n a p√©lda kukoricacsŇĎvel illusztr√°lva, ahol ugyanez t√∂rt√©nik. Ez a t√∂bb term√©sben megjelenŇĎ t√ļlfejlŇĎd√©s csak a keresztez√©s ut√°ni elsŇĎ gener√°ci√≥ra √©rv√©nyes, a k√∂vetkezŇĎ gener√°ci√≥kban az ut√≥dok kezdik elvesz√≠teni t√ļlfejlŇĎd√©st mutat√≥ jegyeiket. Ez√©rt van az, hogy a jobb term√©s√°tlag √©rdek√©ben a hibrideket ‚Äď p√©ld√°ul a kukorica √©s a napraforg√≥ eset√©ben ‚Äď keresztez√©ssel minden √©vben √ļjra l√©tre kell hozni. Ha a hibrid vetŇĎmagokkal hekt√°ronk√©nt h√ļsz-harminc sz√°zal√©kkal t√∂bb term√©st tudunk el√©rni, akkor ennek m√°r √≥ri√°si gazdas√°gi haszna van. Hibrid vetŇĎmagot m√©g ma sem vagyunk k√©pesek minden n√∂v√©nyn√©l elŇĎ√°ll√≠tani. Az egylaki, de v√°ltivar√ļ kukorica eset√©ben, amelyn√©l j√≥l elk√ľl√∂n√ľl a nŇĎivar √©s a h√≠mivar, viszonylag egyszerŇĪ a dolog: mielŇĎtt meg√©rne
a pollent ad√≥ c√≠mer, mechanikai m√≥dszerrel elt√°vol√≠tj√°k, hogy ne tudja megterm√©keny√≠teni a n√∂v√©ny saj√°t mag√°t. A mell√© telep√≠tett apasor pollenje term√©keny√≠ti meg az anyasoron l√©vŇĎ kukoric√°t, √≠gy kapjuk a hibrid vetŇĎmagot. A h√≠mnŇĎs vir√°g√ļ napraforg√≥n√°l sokkal nehezebb a dolog, hiszen egy vir√°gzaton bel√ľl ezernyi kis vir√°g van, amibŇĎl ezernyi kaszat k√©pzŇĎdik. H√≠mnŇĎs vir√°gr√≥l l√©v√©n sz√≥ egyszerre van benne a porz√≥ √©s
a bibe. Lehetetlen lenne egy csipesszel mindegyik kis vir√°gb√≥l kicsipkedni a portokot, hogy ne porz√≥djon be. Mivel technikailag nem lehet elŇĎ√°ll√≠tani a hibridet, genetikai utat kellett v√°lasztanunk. G√©nikus vagy citoplazm√°s √ļton olyan h√≠msteril anyan√∂v√©nyt kellett l√©trehoznunk, amely nem termel vir√°gport, √≠gy a mell√© vetett apan√∂v√©ny porozza be. A h√≠msteril vonal mellett egy fenntart√≥ vonalat is l√©tre kell hozni, amellyel
a h√≠msterilit√°st fenn tudom tartani. Ezen k√≠v√ľl sz√ľks√©g van egy olyan porz√≥vonalra, amely majd a h√≠msterilit√°st ‚Äď amikor m√°r termelem a napraforg√≥t ‚Äď feloldja. A napraforg√≥hibrid elŇĎ√°ll√≠t√°s√°t csak egy komplex genetikai rendszerrel lehet megoldani.

‚Äď A bonyolults√°ga miatt sz√°m√≠tott az elj√°r√°s kidolgoz√°sa olyan nagy szakmai sikernek?

‚Äď A napraforg√≥ eset√©ben ezt a genetikai rendszert a franci√°k tal√°lt√°k ki, de az amerikaiak is hamar meg tudt√°k csin√°lni. Rom√°ni√°ban √©s Jugoszl√°vi√°ban is volt egy-egy neves kutat√≥, aki ugyancsak l√©p√©st tudott tartani ezzel a kutat√°ssal. Magyarorsz√°gra elŇĎsz√∂r a francia, majd a jugoszl√°v √©s az amerikai hibrideket hozt√°k be. Akkoriban sz√°zezer hekt√°r volt Magyarorsz√°gon a napraforg√≥ vet√©ster√ľlete (ma √∂tsz√°zezer hekt√°r), √©s a mi int√©zet√ľnk adta a 80 sz√°zal√©k√°ra a hagyom√°nyos vetŇĎmagot. Amikor bej√∂ttek az elsŇĎ hibrid vetŇĎmagok, gyorsan elfoglalt√°k a vet√©ster√ľlet√ľnket, ez√©rt nagyon fontos volt, hogy mi is l√©pj√ľnk, hiszen √≠gy a vetŇĎmag elad√°sokb√≥l nem tudtunk megfelelŇĎ bev√©telt realiz√°lni. Fel kellett venni a versenyt a k√ľlf√∂ldi hibrid vetŇĎmaggal, amit nagy haszonnal sz√°ll√≠tottak Magyarorsz√°gra a pesti kereskedŇĎc√©gek, amelyek vezetŇĎi sz√≠vesebben utaztak Franciaorsz√°gba, mint Szegedre, √≠gy komoly ellen√©rdekelts√©g√ľk alakult ki. Nek√ľnk viszont a j√∂vŇĎnk f√ľgg√∂tt ettŇĎl, hiszen ha nem tudtuk volna a vetŇĎmagjainkat √©rt√©kes√≠teni, bez√°rhattuk volna az int√©zetet. Csapdahelyzetbe ker√ľltem, √ļgy √©reztem, nem √©rdemes tov√°bb kutatnom. Azt hittem, a hibrid napraforg√≥im√©rt meg fognak dics√©rni, hiszen deviz√°t v√°ltok ki vel√ľk. Nem sz√°moltam az ellen√©rdekelts√©g erej√©vel.

‚Äď Hogyan siker√ľlt kit√∂rni ebbŇĎl a helyzetbŇĎl?

‚Äď F√∂lkeresett egy √ļjs√°g√≠r√≥, akinek elmes√©ltem a t√∂rt√©netet, elmondtam neki, hogy mivel nem termesztik a hibrid napraforg√≥imat, nem tudom bebizony√≠tani, hogy j√≥k. A csuka fogta r√≥ka, r√≥ka fogta csuka tipikus esete. Azoknak kellene v√©delm√ľkbe venni√ľk, akik ellen√©rdekeltek, hiszen nekik az a j√≥, ha √©n nem jelenek meg versenyt√°rsk√©nt a hazai piacon, mert akkor elŇĎbb-ut√≥bb felmer√ľl a k√©rd√©s, mi√©rt vessz√ľk k√ľlf√∂ldrŇĎl a dr√°ga vetŇĎmagot. Mindezt bar√°tilag mes√©ltem csak el Csepi J√≥zsef √ļjs√°g√≠r√≥nak, aki meg√≠rta.

‚Äď A nyolcvanas √©vekben nem √∂r√ľltek az ilyen ‚Äěprobl√©m√°s‚ÄĚ cikkeknek...

‚Äď Az √ļjs√°g√≠r√≥ fegyelmit kapott, engem is elkaptak az int√©zetben, √©s k√∂z√∂lt√©k: ne nyilatkozzak ilyeneket, mert az √°ll√°somba ker√ľlhet. V√©giggondoltam, mit tehetn√©k. Ha nem tudom kivitelezni a j√≥ elgondol√°saimat, azt a n√©h√°ny embert sem tudom eltartani, aki a kutat√≥csoportomba tartozik, √≠gy fel kell magunkat sz√°molnunk. Ahhoz, hogy m√°s t√©m√°ban √ļjrakezdjem a kutat√°st, nem lett volna lelkierŇĎm, hiszen m√°s ter√ľleten is hasonl√≥ helyzetbe ker√ľlhettem volna. Sokan nem √©rtik meg a feltal√°l√≥k lelkivil√°g√°t. Borzaszt√≥ √©rz√©s t√≠z √©ven √°t kem√©nyen dolgozni valami√©rt, tudni, hogy j√≥ az eredm√©ny, √©s m√©gis azt hallani: felejtsem el. Tulajdonk√©ppen az √©letem egy jelentŇĎs r√©sz√©√©rt k√ľzd√∂k akkor, ha ki√°llok az eredm√©nyem mellett. Az ember ilyenkor k√©pes az utols√≥ csepp v√©r√©ig harcolni az igaz√°√©rt. Amikor legk√∂zelebb tal√°lkoztam a botr√°nyt keltŇĎ cikk szerzŇĎj√©vel, azt mondta nekem: ‚ÄěMag√°b√≥l vagy nagy ember lesz, vagy senki.‚ÄĚ

‚Äď Hogyan folytatta a k√ľzdelmet?

‚Äď Belebetegedtem az √∂nem√©szt√©sbe, annyira legy√∂ng√ľltem, hogy hajsz√°lnyira voltam a k√≥rh√°zba ker√ľl√©stŇĎl. Borzaszt√≥ √©rz√©s, amikor az ember tudja, hogy megvan az eredm√©ny, de semmit sem tehet, mert a politikai rendszer saj√°toss√°ga miatt minden egy k√©zben van. V√©g√ľl √ļgy √©reztem, egyetlen megold√°s maradt: kivinni a kutat√°saim eredm√©ny√©t k√ľlf√∂ldre, √©s ottani szak√©rtŇĎkkel megpr√≥b√°lni bem√©retni. Egyetlen c√©lom az volt, hogy objekt√≠ven √≠rj√°k le, j√≥ vagy nem j√≥, √©s mondj√°k meg, mit √©r a versenyt√°rsak anyagaival √∂sszehasonl√≠tva.

‚Äď Kicsemp√©szte a vetŇĎmagokat?

‚Äď Tulajdonk√©ppen nem, mert szerencs√©re 1975-tŇĎl tagja voltam a FAO Napraforg√≥termeszt√©si Kutat√≥ H√°l√≥zat√°nak, √©s ez a h√°l√≥zat t√∂bb orsz√°gban is k√≠s√©rleteket tartott fenn. Ezekbe a vizsg√°latokba siker√ľlt betenni a saj√°t anyagainkat. Ezen k√≠v√ľl egy francia bar√°tom, Michel Rollier is bevette a k√≠s√©rleteibe a vetŇĎmagjainkat, √©s becs√ľletesen ki√©rt√©kelte. Amikor az elsŇĎ √©v v√©g√©n befejezŇĎd√∂tt a program, kaptam tŇĎle egy levelet, amiben arr√≥l t√°j√©koztatott, nagyon j√≥k az eredm√©nyek, m√°ris t√∂bb nyugat-eur√≥pai √©s amerikai c√©g √©rdeklŇĎdik ir√°ntuk, szeretn√©k megv√°s√°rolni a vetŇĎmagjainkat. Azt v√°laszoltam, nem elad√≥k, de a k√©pviseletrŇĎl t√°rgyalhatunk. Ekkor indult el egy olyan karrier, ami p√©lda n√©lk√ľli a magyar tudom√°nyban, hiszen n√∂v√©nyszabadalmak sora kezdŇĎd√∂tt el. K√©t √©v m√ļlva megt√∂rt√©nt Franciaorsz√°gban az √°llami minŇĎs√≠t√©s, h√°rom √©v m√ļlva pedig az egymilli√≥ hekt√°ros francia termŇĎter√ľlet harminc sz√°zal√©k√°n m√°r az √©n egyik fajt√°mat vetett√©k. Egyetlen szabadalmam h√°rom √©vi nyeres√©g√©bŇĎl Eur√≥pa legnagyobb, mintegy 110 ezer tonn√°s kukorica-feldolgoz√≥ √ľzem√©t √©p√≠tett√©k fel Franciaorsz√°gban. A szegedi int√©zet√ľnk is kapta a licencd√≠jakat, amibŇĎl j√≥l meg tudtunk kapaszkodni. Ezek a bev√©telek nagyon szer√©nyek voltak ugyan a Franciaorsz√°gban lecsap√≥d√≥ haszonhoz k√©pest, de a kor√°bbi bev√©teleinkkel √∂sszehasonl√≠tva roppant jelentŇĎsek. √Čvente 400 ezer forintot kaptam akkoriban a hibrid napraforg√≥ nemes√≠t√©s√©re, ez√©rt √≥ri√°si dolognak sz√°m√≠tott, hogy a bev√©tel√ľnk szinte egyik napr√≥l a m√°sikra 20 milli√≥ forintra, majd n√©h√°ny √©ven bel√ľl 100 milli√≥ forint f√∂l√© emelkedett. A csoportom √ļjabb kutat√≥kkal bŇĎv√ľlt, ma m√°r 54 szabadalmunk van, 17 orsz√°gban √©vente 25 milli√≥ doll√°ros vetŇĎmagforgalmat bonyol√≠tanak le a k√©pviselŇĎ c√©geink.




‚Äď A hazai mezŇĎgazdas√°gi termel√©sben mikor kezdt√©k felhaszn√°lni sz√©lesebb k√∂rben is kutat√°sai eredm√©ny√©t?

‚Äď K√∂r√ľlbel√ľl h√°rom√©ves cs√ļsz√°ssal, 1987-ben jelent meg itthon az a fajt√°m, ami k√ľlf√∂ld√∂n elŇĎsz√∂r sikert aratott. Az√≥ta is fenn√°ll az az √©rdekes szitu√°ci√≥, hogy mindig k√ľlf√∂ldrŇĎl hozom haza a szabadalmaimat. A kutat√°sainkb√≥l nagy vil√°gkapcsolat alakult ki, franci√°kkal, amerikaiakkal egy√ľttmŇĪk√∂dve 50-50 sz√°zal√©kos tulajdonjog√ļ szabadalmakat, azaz k√∂z√∂s fajt√°kat √°ll√≠tottunk elŇĎ. Ez j√≥ elgondol√°snak bizonyult, hiszen a licencd√≠j fele nek√ľnk j√°r, de az √©rdekelts√©gi rendszer ŇĎket is motiv√°lja. Az egy√ľttmŇĪk√∂d√©snek komoly szakmai haszna is van, hiszen az ŇĎ legjobb genetikai anyagaik
a mi legjobbjainkkal tal√°lkozhatnak. A k√ľlf√∂ldi kapcsolataim eredm√©nye az, hogy egyed√ľl√°ll√≥an sok minŇĎs√≠tett fajt√°t tudtam l√©trehozni. Nem tagadom, b√ľszke is vagyok erre, hiszen ezzel a teljes√≠tm√©nnyel a szakm√°ban m√©g ma is a vil√°g √©lvonal√°hoz sorolnak. M√°s k√©rd√©s, hogy a kereskedelem ter√©n nem t√ļl r√≥zs√°s a helyzet, mert ami√≥ta a multinacion√°lis √≥ri√°sc√©gek bej√∂ttek Magyarorsz√°gra, √©les versenyhelyzet alakult ki, √©s k√ľlf√∂ld√∂n sokkal k√∂nnyebb √©rv√©nyes√ľlni.

‚Äď Hogy lehet ez?

‚Äď Hatalmas tŇĎke √°ll a multinacion√°lis c√©gek m√∂g√∂tt. Amikor megjelentek n√°lunk, legfontosabb c√©ljuk a gyors piacszerz√©s volt. Ennek √©rdek√©ben p√©nzt nem sajn√°lva minden m√≥dszert bevetnek. Rengeteg embert alkalmaznak, akik j√°rj√°k az orsz√°got, √©s meggyŇĎzik a termelŇĎket, hogy az ŇĎ vetŇĎmagjaikat vegy√©k meg, mert az a legjobb.
A nagy vevŇĎket k√ľlf√∂ldre utaztatj√°k, a legk√ľl√∂nf√©l√©bb kedvezm√©nyekkel ‚Äď p√©ld√°ul halasztott fizet√©si lehetŇĎs√©ggel ‚Äď nyerik meg ŇĎket. A piac megszerz√©se √©rdek√©ben sok olyan dolgot megtehetnek, amirŇĎl mi megfelelŇĎ anyagi lehetŇĎs√©gek hi√°ny√°ban nem is √°lmodhatunk. A Gabonatermeszt√©si Kutat√≥ Kht. √°llami c√©g, ahol nem lehet a p√©nzeket szabadon kezelni, nincs marketingh√°l√≥zatunk, mert eddig erre az √°llam nem √°ldozott. √Ėn√°ll√≥an, saj√°t forr√°sb√≥l pedig nem tudjuk ki√©p√≠teni, mert a kutat√°sainkt√≥l kellene elvonni r√° a p√©nzt.

‚Äď Mindenesetre k√ľlf√∂ldi sikerei ut√°n legal√°bb a szakmai elismerts√©ge egy√©rtelmŇĪv√© v√°lt idehaza is.

‚Äď Val√≥ban meg√©rkeztek az elismer√©sek, hiszen 1989-ben megkaptam a Baross L√°szl√≥ Eml√©k√©rmet, majd a G√°bor D√©nes-d√≠jat, a Sz√©chenyi-d√≠jat √©s a Fleischmann-d√≠jat.

‚Äď Hogyan ker√ľlt kapcsolatba a politik√°val?

‚Äď Mindig volt v√©lem√©nyem a dolgokr√≥l, de √©rv√©nyes√≠teni sohasem tudtam. A tudom√°nyt politikamentesen kell mŇĪvelni, de nem lehet a politik√°t√≥l teljesen f√ľggetlen√ľl, hiszen √∂r√∂k k√©rd√©s, hogy a politika mik√©nt finansz√≠rozza a tudom√°nyt √©s az oktat√°st. Ha a politik√°t√≥l t√°vol vagyok, akkor k√©rhetek ugyan, de gyan√≠that√≥, hogy milyen eredm√©nnyel. Amikor valaki vezetŇĎv√© v√°lik egy c√©gn√©l, a politik√°t ‚Äď legal√°bbis gazdas√°gpolitikai alapon ‚Äď mŇĪvelnie kell. Noha lehet filozof√°lni r√≥la, de √∂nmag√°ban, szubsztanci√°lis m√≥don nem l√©tezik politika. Ha elvonatkoztatom az √©lettŇĎl, a val√≥s√°gt√≥l, a gazdas√°gt√≥l, nem sok √©rtelme marad. A politika legfontosabb szerepe, hogy a gazdas√°got j√≥l mŇĪk√∂dtesse. Gazdas√°gi vezetŇĎk√©nt a makro- √©s mikrogazdas√°gi √∂sszef√ľgg√©seket nagyon j√≥l kell ismernem ahhoz, hogy a mai bonyolult viszonyok k√∂z√∂tt megfelelŇĎen tudjak lav√≠rozni. √ďhatatlanul kapcsolatba ker√ľltem politikusokkal, akikkel abban √°llapodtunk meg, hogy meg kell pr√≥b√°lnunk k√∂z√∂sen egy j√≥l mŇĪk√∂dŇĎ agr√°riumot l√©trehozni a megy√©ben. Nem voltak politikai amb√≠ci√≥im, eszembe sem jutott, hogy
a megyei k√∂zgyŇĪl√©s eln√∂ke legyek, elŇĎsz√∂r csak arr√≥l volt sz√≥, hogy a k√∂zgyŇĪl√©s lehetŇĎs√©gein bel√ľl ‚Äď p√©ld√°ul egy szakbizotts√°gban ‚Äď megpr√≥b√°lok seg√≠teni a szaktud√°sommal. Azt gondoltam, a politika r√©v√©n megfelelŇĎ anyagi forr√°sokat tudok a kutat√°shoz megszerezni, amit a kor√°bbi ciklusokban hi√°ba k√©rtem t√∂bb orsz√°ggyŇĪl√©si k√©pviselŇĎ bar√°tomt√≥l is. Azt k√©pzeltem, elsŇĎsorban az√©rt nem j√°rnak sikerrel, mert ez a tudom√°nyter√ľlet t√°vol esik tŇĎl√ľk, nem √©rtenek hozz√°, √≠gy neh√©z is k√©pviselni√ľk. Ez√©rt d√∂nt√∂ttem √ļgy, megpr√≥b√°lok magam a politika √ļtj√°n d√∂nt√©si helyzetbe ker√ľlni. √ögy √©rzem, rendelkezem kellŇĎ politikai √©rz√©kenys√©ggel, hiszen igen kem√©nyen tudok fogalmazni, ha olyan jelens√©ggel tal√°lkozom, ami nem tetszik. Nem szoktam kertelni, mindenkinek a szem√©be mondom, ha valamilyen probl√©m√°m van. Azt is tudom, nem lenn√©k j√≥ orsz√°ggyŇĪl√©si k√©pviselŇĎ, mert mindig van egy√©ni v√©lem√©nyem.

‚Äď A p√°rtok viszont t√∂bbre becs√ľlik a hŇĪs√©gesen szavaz√≥ sz√ľrke p√°rtkaton√°kat, mint az √∂nt√∂rv√©nyŇĪ egy√©nis√©geket...

‚Äď Nem lenn√©k alkalmas gondolkod√°s n√©lk√ľli gombnyomogat√°sra, ha azt l√°tn√°m, hogy a k√©rd√©sek nem a szakmai igazs√°g ment√©n fogalmaz√≥dnak meg. A szakm√°mn√°l fogva nagyon egzakt vagyok, √∂sszef√ľgg√©seiben l√°tom a dolgokat, ha azt tapasztalom, hogy valaki m√°s √©rdekrendszer alapj√°n pr√≥b√°lja mozgatni sz√°lakat, nem tudok vele tartani. A politik√°ban is igyekszem megŇĎrizni a kutat√°sban megszokott szabads√°gomat. Azzal, hogy felaj√°nlottam a seg√≠ts√©gemet a megy√©nek, nem akartam politikai tŇĎk√©t kov√°csolni, nem akarok l√°tv√°nyos politikai megnyilv√°nul√°sokban r√©szt venni. Sz√°momra nagyon visszatasz√≠t√≥ volt, amikor a tiszai ci√°nszennyez√©skor te√°tr√°lisan, fot√≥sok gyŇĪrŇĪj√©ben egyesek vir√°got dob√°ltak a foly√≥ba. Semmi sz√ľks√©g nem volt erre, ink√°bb r√∂gt√∂n l√©pni kellett volna, azonnal szak√©rtŇĎket kellett volna k√©rni az Eur√≥pai Uni√≥t√≥l. Ut√≥lag m√°r nem lehetett tenni semmit, a k√©sleked√©s miatt a szennyezŇĎd√©s levonul√°sa ut√°n m√°r k√©ptelens√©g volt pontosan felm√©rni a pusztul√°st. Azonnali cselekv√©sre lett volna sz√ľks√©g, r√∂gt√∂n kiz√°r√≥lag szakmai k√©rd√©sk√©nt kellett volna kezelni a probl√©m√°t. G√∂nczy J√°nos korm√°nybiztos √ļrnak fel is aj√°nlottam a seg√≠ts√©gemet, mert j√≥l tudom, hogyan lehet az Eur√≥pai Uni√≥s forr√°sokhoz hozz√°jutni.

‚Äď Ellent√©tben √∂nnel, a politikusok j√≥ r√©sz√©nek nincs kellŇĎ szaktud√°sa, az is gyakori jelens√©g, hogy valaki a szakm√°j√°ban sikertelen, az√©rt l√©p politikai p√°ly√°ra. √ćgy viszont az egzisztenci√°ja f√ľgg att√≥l, hogy politikusk√©nt a felsz√≠nen tud-e maradni. √Ėn szerint a politikusnak szakembernek is kell lennie?

‚Äď Felt√©tlen√ľl! Amikor annak idej√©n az MSZP meghirdette, hogy szak√©rtŇĎi korm√°nyt alak√≠t, √©n is egyet√©rtettem vele, mert √ļgy √©reztem, ez jelenten√© az orsz√°g j√∂vŇĎj√©t. Olyan szakembereket kellene megszerezni a politika sz√°m√°ra, akik a saj√°t ter√ľlet√ľk√∂n kialak√≠tott nemzetk√∂zi kapcsolatrendszer√ľkkel, tud√°sukkal sikerre tudn√°k vinni az orsz√°got. Szerencs√©re rengeteg ilyen szakember√ľnk van, √©s mindenki sz√≠vesen dolgozik a haz√°ja √©rdek√©ben, ha l√°tja, hogy van √©rtelme. √Ėtven√∂t √©ves vagyok, √ļgy gondolom, m√©g tudok seg√≠teni a k√∂zvetlen k√∂rnyezetemen, ez√©rt √©rdemes politiz√°lnom. M√°s, komolyabb politikai amb√≠ci√≥im nincsenek. A tudom√°ny ter√ľlet√©n m√°r megfelelŇĎ erk√∂lcsi √©s anyagi elismer√©st el√©rtem, nem panaszkodom, a szabadalmaimb√≥l kapok annyi p√©nzt, hogy a fizet√©semmel egy√ľtt fel tudtam √©p√≠teni egy biztos csal√°di egzisztenci√°t. A legrosszabb sz√°nd√©kkal sem nevezhetnek meg√©lhet√©si politikusnak, egyetlen c√©lom, hogy a munk√°mmal seg√≠tsek. 1989-ben, amikor m√©g Magyarorsz√°gon szinte azt sem tudt√°k, mi az, egymilli√≥ forinttal saj√°t alap√≠tv√°nyt hoztam l√©tre. V√°ncsa JenŇĎtŇĎl √ļgy kellett kik√∂ny√∂r√∂gn√∂m az enged√©lyt, hogy a saj√°t p√©nzemen a kutat√≥k javadalmaz√°s√°ra megcsin√°lhassam. Ez az alap√≠tv√°ny az√≥ta is mŇĪk√∂dik, nagyon sok kutat√≥nak adtunk √°ltala anyagi t√°mogat√°st.

‚Äď A politikusok sokszor gyanakodva tekintenek az √∂nt√∂rv√©nyŇĪ gondolkod√≥kra, a tudom√°ny k√©pviselŇĎi pedig gyakran bizalmatlanok azokkal szemben, akik politikai p√°ly√°ra t√©vednek. Nem √©rzi √ļgy, hogy most igaz√°n egyik csoporthoz sem tartozik?

‚Äď Ha anyagilag teljesen f√ľggetlen vagyok, akkor bizonyos tekintetben a politiz√°l√°som is f√ľggetlenebb, szabadabb lehet. A szakmai elismerts√©gem el√©rte azt a szintet, ami ut√°n t√∂bbre m√°r nem v√°gyom. Persze meg lehet k√©rdezni, hogy mi√©rt nem csin√°lom meg az √∂tven√∂t√∂dik napraforg√≥ hibridet is. Erre az a v√°laszom, hogy ez m√°r rutinfeladat, sokkal t√∂bbet tudok azzal seg√≠teni, ha p√©ld√°ul innov√°ci√≥s programokat tudunk beind√≠tani.




‚Äď Azt hallottam, kedvenc t√©m√°ja az √∂kogazd√°lkod√°s...

‚Äď Hiszek abban, hogy a term√©szet igazi sz√©ps√©g√©t √©s eredetis√©g√©t megŇĎrizni a legszebb dolog. Enn√©l a TeremtŇĎ √°ltal l√©trehozott bonyolult, prec√≠zi√≥s rendszern√©l csod√°latosabbat nem tudok elk√©pzelni. Ezt az emberi beavatkoz√°ssal csak elrontani lehet.
A g√©nseb√©szet p√©ld√°ul √≥ri√°si fegyver az emberis√©g kez√©ben arra, hogy a term√©szetben l√©trej√∂vŇĎ deform√°ci√≥t ‚Äď p√©ld√°ul a betegs√©geket ‚Äď helyrehozzuk. De ha arra haszn√°ljuk, hogy a term√©szetes form√°ci√≥kat manipul√°ljuk, akkor hihetetlen vesz√©lyhelyzet √°llhat elŇĎ, √©s komolyan felvetŇĎdik az emberi felelŇĎss√©g k√©rd√©se is. Az √∂kogazd√°lkod√°shoz visszat√©rve: szerencs√©re ma m√°r az egyszerŇĪ embereknek sem kell elmagyar√°zni, hogy eg√©szs√©gesebb vegyszerek n√©lk√ľl, teljesen tiszt√°n, nat√ļr m√≥don elŇĎ√°ll√≠tott term√©keket fogyasztani. Akkor, amikor ma a t√≠z √©vvel ezelŇĎttin√©l √∂tven sz√°zal√©kkal kevesebb magyarorsz√°gi term√©nyt sem lehet eladni a vil√°gpiacon, nem azon kellene t√∂rni a fej√ľnket, hogyan tudn√°nk m√©g t√∂bbet termelni. Ink√°bb a bioterm√©kekre kellene koncentr√°lnunk, amelyeknek az √°ra sokszor √∂t-hatszorosa is lehet a vegyszerekkel kezeltek√©nek, hiszen sokkal t√∂bb munk√°val √°ll√≠that√≥k csak elŇĎ. Az √∂kotermeszt√©s √ļj technol√≥gia. Az emberek hozz√°szoktak, hogy sz√≥rj√°k a vegyszert, √©s nem kell kap√°lniuk. Ez mindaddig mehet, am√≠g r√° nem j√∂nnek, hogy ez az eg√©szs√©g√ľkre mehet. Az √∂kotermeszt√©sre val√≥ √°tt√©r√©snek idŇĎbeli szempontjai is vannak, hiszen csak akkor nevezhetŇĎ valami bioterm√©knek, ha a f√∂ldet, amelyben termett, m√°r h√°rom √©ve semmilyen vegyszerrel nem kezelt√©k. Ezt nagy√ľzemi m√©retekben csak √ļj technol√≥gi√°kkal lehet megval√≥s√≠tani, p√©ld√°ul gyomf√©sŇĪ, gyomperzselŇĎ, term√©szetes alapanyag√ļ szerek alkalmaz√°s√°val. Vannak olyan n√∂v√©nyi kivonatok, amelyekkel permetezve meg lehet v√©deni
a term√©nyt a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ bakteri√°lis vagy gomb√°s megbeteged√©sektŇĎl. Ez m√©g nem egy kiforrott technol√≥gia, rengeteg fejleszt√©sre, kutat√°sra van m√©g sz√ľks√©g ezen a ter√ľleten. Mindenesetre ez egy alternat√≠v lehetŇĎs√©g.

‚Äď Helyi szinten mit tud tenni az √∂kogazd√°lkod√°s √©rdek√©ben?

‚Äď Azon dolgozom, hogy Csongr√°d megy√©ben egy vertik√°lis √∂korendszer alakuljon ki, amelyben a gazd√°k biovetŇĎmaggal, biotakarm√°nnyal, ellenŇĎrz√∂tt technol√≥gi√°kkal √°ll√≠tj√°k elŇĎ bioterm√©keiket, p√©ld√°ul a biotejet, a bioh√ļst, a bioszal√°mit √©s biokonzervet. Ezt csak egym√°sra √©p√ľlŇĎ vertik√°lis rendszerk√©nt lehet l√©trehozni szigor√ļan ellenŇĎrz√∂tt nagy√ľzemi k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, biztos piaci h√°tt√©rrel. Szegednek √©s a megy√©nek j√≥ adotts√°gai vannak ehhez.

‚Äď Szegeden a megye √©s a v√°ros vezet√©se k√∂z√∂tt mindig voltak ny√≠lt vagy burkolt ellent√©tek...

‚Äď A v√°ros polg√°rmestere √©s k√∂z√∂ttem legfeljebb az lehet a konfliktus, hogy ŇĎ Fideszes, √©n pedig nem vagyok az. K√∂z√∂s viszont benn√ľnk, hogy mindketten szegedi polg√°rok vagyunk, √©s mindketten tenni akarunk ez√©rt a v√°ros√©rt. A k√©rd√©s, hogy a seg√≠ts√©gemet ‚Äď amit felaj√°nlottam ‚Äď a polg√°rmester √ļr elfogadja-e vagy sem. Mindent megtettem az√©rt ‚Äď ez alapvetŇĎ hivatali k√∂teless√©gem is ‚Äď, hogy a megye minden v√°ros√°val j√≥ kapcsolatot alak√≠tsak ki. √ögy gondolom, ez nem szem√©lyes bar√°ts√°g k√©rd√©se. Akit erre a posztra megv√°lasztottak, k√∂teles az √∂nkorm√°nyzatok k√∂z√∂tti hivatalos kapcsolatokat fenntartani √©s erŇĎs√≠teni. A megyei v√©delmi bizotts√°g eln√∂kek√©nt nem tudom √∂sszehangolni a helyi v√©delmi bizotts√°gokkal a tev√©kenys√©get, ha haragszom r√°dot j√°tszok a v√°rosi polg√°rmesterekkel. Senkit, soha meg nem s√©rtettem, senkirŇĎl rosszat nem mondtam. A ter√ľletfejleszt√©si tan√°csban, a region√°lis szervezetekben is egy√ľtt kell dolgoznunk.

‚Äď Milyennek l√°tja Szegedet?

‚Äď Szeged Magyarorsz√°g tal√°n legszebb v√°rosa. √ďri√°si elŇĎny sz√°m√°ra, hogy a tiszai nagy√°rv√≠z ut√°n rendk√≠v√ľl rendezetten √©p√ľlt √ļjj√°, csodasz√©p v√°rosk√©p alakulhatott ki. Szeged ma igazi di√°kv√°ros. LehetŇĎs√©gei, adotts√°gai alapj√°n szellemi √©let√©ben is olyan v√°ros lehetne, amihez nincs hasonl√≥ Magyarorsz√°gon. Nagy hib√°ja, hogy kicsit √°lmos, nincs benne el√©g kezdem√©nyezŇĎk√©szs√©g √©s dinamizmus. Sokan vagyunk, akik sz√≠vesen seg√≠ten√©nk, tenn√©nk √©rte, de valami√©rt sohasem siker√ľl megtal√°lni azt a koh√©zi√≥s erŇĎt, ami Szeged szellemi elitj√©t a v√°ros √©rdek√©ben √∂sszekov√°csoln√°. Emiatt sokakban √©rdektelens√©g alakult ki, joggal √ļgy √©rzik, mik√∂zben sokkal kisebb v√°rosok l√°tv√°nyosan, dinamikusan fejlŇĎdnek, Szeged egy helyben topog. A rendszerv√°lt√°s elŇĎtt jellemzŇĎ volt, hogy Kecskem√©tre, B√©k√©scsab√°ra kellett elmenn√ľnk, ha valamilyen j√≥ √°rut akartunk venni. Azt hiszem, ma is sok szempontb√≥l √©rdemes ezekre a v√°rosokra figyelni. Az ut√≥bbi idŇĎben t√∂bb nagy √°ruh√°zl√°nc is megjelent Szegeden, de a termelŇĎ tŇĎke nemhogy nem j√∂n ide, hanem m√©g mintha az itteni is ink√°bb menek√ľlne. √ögy l√°tszik, a helyi szab√°lyz√≥k, az √©rdekelts√©gi rendszer, a motiv√°ci√≥k nem olyanok, hogy vonzan√°k a termelŇĎ tŇĎk√©t. Ezt a n√©h√°ny megjegyz√©st, mint Szegedet f√©ltŇĎ √°llampolg√°r teszem, a jobb√≠t√°s sz√°nd√©k√°val, mert sz√°momra ez a v√°ros a m√ļltam, a jelenem √©s a j√∂vŇĎm. Szegedhez k√∂tŇĎdik az eg√©sz √©letem.


Hirdetés



Ajánló

Zal√°n Tibor
Kulka J√°nos
Velenczei Tam√°s
Juronics Tam√°s
László Zsolt
Heller √Āgnes
Kerek Ferenc
Bern√°th √Ārp√°d
Alföldi Róbert
Pataki Ferenc
Szathmáry Gyöngyi
SzecsŇĎdi Ferenc
Szörényi László
Zsótér Sándor
Marton √Čva
Schiff Andr√°s
Nádas Péter
Fried Istv√°n
Frank József
Lengyel Andr√°s
Somfai László
Temesi M√°ria
Fritz Mih√°ly
Sejben Lajos
Szonda √Čva
:: Hollósi Zsolt 2006-2019 - e-mail : hollosizs@gmail.com / info@hollosizsolt.hu
www.hollosizsolt.hu