√Ėn a(z) 753412. l√°togat√≥nk,  √©s 131. a mai napon
   Rovataink: Irodalom >> N√°das P√©ter >>
  KezdŇĎlap   
  KeresŇĎ   
  KAPCSOLAT   
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Kritik√°k
   N√°das P√©ter
   Darvasi L√°szl√≥
   Podmaniczky Szil√°rd
   Janikovszky √Čva
   Ilia Mih√°ly
   J√≥kai Anna
   Esterh√°zy P√©ter
   P√©ter L√°szl√≥
   Cs. T√≥th J√°nos
   Kert√©sz Imre Szegeden



(1916-2018)

(1930-2016)


(1928-2001)

(1910-2002)

(1924-2013)


(1911-2011)

  Instagram
Nádas Péter 2007 tavaszán Szegeden

Kollektív szintre jutni az énben





Kert√©sz Imre Nobel-d√≠ja ut√°n azt mondt√°k: Kelet-K√∂zep-Eur√≥pa egyre √©rdekesebb lesz, mint olyan hely, ahol a kommunista diktat√ļr√°k idej√©n ‚Äě√°ttelelt‚ÄĚ valami r√©gi Eur√≥pa, amit a Nyugat a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni gyors fellend√ľl√©sben elvesz√≠tett. Ez√©rt is val√≥sz√≠nŇĪs√≠tik: bel√°that√≥ idŇĎn bel√ľl ak√°r √ļjabb magyar √≠r√≥ is megkaphatja a Nobel-d√≠jat. Leggyakrabban N√°das P√©tert eml√≠tik, akinek korszakos nagyreg√©nye, a P√°rhuzamos t√∂rt√©netek m√©g csak ezut√°n indul vil√°gh√≥d√≠t√≥ √ļtj√°ra. A nagy g√∂r√∂g b√∂lcsk√©nt tisztelt ‚Äěgombosszegi remete‚ÄĚ nemr√©giben a szegedi M√≥ra koll√©gium vend√©ge volt: a zs√ļfol√°sig telt teremben Szilasi L√°szl√≥ irodalomt√∂rt√©n√©sszel folytatott majd h√°rom√≥r√°s izgalmas besz√©lget√©st.


D√ČLMAGYARORSZ√ĀG/ 2007. m√°jus 5. / Holl√≥si Zsolt



 
‚Äď Bar√°ts√°gg√° v√°l√≥ saj√°tos mester-tan√≠tv√°ny viszony fŇĪzte M√©sz√∂ly Mikl√≥shoz, az esten azt mondta: tŇĎle tanult meg √≠rni. Tanulhat√≥ az √≠r√°s?

‚Äď Val√≥sz√≠nŇĪleg √ļgy van, ahogy Sz√≥krat√©sz mondja: azok tudnak megtanulni valamit, akik m√°r tudnak. Mint mindenn√©l, az √≠r√°sn√°l is van egy elŇĎfelt√©telezett tud√°s. Alapszinten mindenki meg tud, √©s mindenkinek meg is kellene tanulnia √≠rni. N√°lunk az √©retts√©gizettek nem tudnak √≠rni. Nem tudnak k√ľl√∂nbs√©get tenni az √≠rott √©s a besz√©lt nyelv k√∂z√∂tt. √ögy ker√ľlnek a k√∂zigazgat√°sba, bankokba, hogy nem k√©pesek egy hivatalos levelet √ļgy meg√≠rni, hogy azt meg is lehessen √©rteni. Besz√©lni sem tudnak. Nem tanulnak meg annak a fej√©vel gondolkodni, akinek valamit elŇĎadnak.


‚Äď P√°ly√°ja elej√©n √©vekig fot√≥riporterk√©nt √©s √ļjs√°g√≠r√≥k√©nt dolgozott, mit gondol a mai magyar m√©di√°r√≥l?

‚Äď Jelent√©keny magyar napilapot nem l√°tok. A napi- √©s hetilapok √©rdeklŇĎd√©se, tal√°n a HVG kiv√©tel, a magyar belpolitik√°ra, √©s azon bel√ľl is a p√°rtpolitik√°ra korl√°toz√≥dik. P√°rtpolitikai h√≠reket adnak, azon k√≠v√ľl mintha nem t√∂rt√©nne semmi az orsz√°gban. Nem tud√≥s√≠tanak k√ľlf√∂ldrŇĎl sem. Kis sz√≠nes √≠r√°sokat olvashatunk P√°rizsb√≥l, Londonb√≥l, R√≥m√°b√≥l, amelyeket t√∂bbnyire √∂sszev√°gnak valahonnan vagy saj√°t, h√°ziasszony jellegŇĪ tud√≥s√≠t√≥ik k√ľldenek √©rdekess√©geket. Nem tudjuk meg, hogy a magyar politika hogyan √°gyaz√≥dik bele vagy hogyan nem az eur√≥pai politik√°ba, az eur√≥pai politikai k√©rd√©seknek milyen √∂sszef√ľgg√©s√ľk van a vil√°ggal. Aki nem n√©zi √°t mindennap a vil√°gsajt√≥t, annak t√©ves k√©pzetei vannak a vil√°gr√≥l. A k√∂zszolg√°lati r√°di√≥ √©s telev√≠zi√≥ bel- √©s k√ľlpolitikai h√≠rad√°sai is minden esk√ľd√∂z√©s ellen√©re nagyon sz√≠nvonaltalanok, nem adnak teljes k√©pet az orsz√°g poz√≠ci√≥j√°r√≥l. Az pedig, hogy val√≥j√°ban mi t√∂rt√©nik a vil√°gban, abszol√ļt nem √©rdekli ŇĎket. Az √∂nszeml√©let t√ļlburj√°nz√°sa magyar trad√≠ci√≥: k√ľl√∂nleges fontoss√°got tulajdon√≠tunk saj√°t magunknak, ami igaz√°b√≥l nem volt soha, √©s nem is lesz. Min√©l ink√°bb szugger√°lja a magyar t√°rsadalom √∂nmag√°nak a bez√°rk√≥z√≥, semmif√©le kitekint√©st nem ig√©nylŇĎ tart√°st, ann√°l ink√°bb elszakad a vil√°g folyamatait√≥l.



‚Äď Gyakran hangs√ļlyozza: az apajog√ļ t√°rsadalomb√≥l az anyajog√ļ fel√© tart a vil√°g. Mi a helyzet n√°lunk?

‚Äď Nemcsak mi, hanem eg√©sz Kelet-K√∂z√©p-Eur√≥pa √©s a Balk√°n ŇĎrzi a trad√≠ci√≥it. √Čszak-Olaszorsz√°g m√°r nem, de D√©l-Olaszorsz√°g m√©g igen. Franciaorsz√°g is N√©metorsz√°ghoz, Hollandi√°hoz √©s a skandin√°v √°llamokhoz k√©pest, amelyek ma m√°r nem f√©rficentrikus t√°rsadalmak. M√©g akkor is, ha vezetŇĎ poz√≠ci√≥ban bizonyos szakm√°kban a f√©rfiak v√°ltozatlanul domin√°lnak, de ez a f√©rfi dominancia nem jellemzŇĎ m√°r a t√°rsadalmi viselked√©sre. A csal√°dira pedig semmik√©ppen, mert az egyenlŇĎs√©gnek, illetve a nŇĎi dominanci√°nak hat√°rozott form√°i vannak. Egy nŇĎ integrat√≠v k√©pess√©gei mindig nagyobbak, mint egy f√©rfi√©, aki dominanci√°ra t√∂rekszik a nŇĎkkel √©s a t√∂bbi f√©rfivel kapcsolatban is. A vezetŇĎi k√©pess√©g ugyan nem nemtŇĎl f√ľgg, de ebben a komplik√°lt, mindenf√©le h√°bor√ļskod√°st, konfliktust elker√ľlni igyekvŇĎ vil√°gban a kiegyens√ļlyoz√≥ szem√©lyis√©gek keresettebbek, mint a konfrontat√≠vak.


‚Äď Sokan felkapt√°k a fej√ľket, amikor BerlinbŇĎl szeml√©lve az ŇĎszi v√°ls√°got retorikai brav√ļrk√©nt √©rt√©kelte az ŇĎsz√∂di besz√©det.

‚Äď Mert Gyurcs√°ny Ferenc retorikusan megoldotta azt a feladatot, hogy a p√°rtj√°n bel√ľl v√©grehajtson egy fordulatot. A retorika nem t√∂bb √©s nem kevesebb. De azt is hangs√ļlyoztam, ez a gesztusa egyben k√©t s√ļlyos politikai hib√°t is tartalmazott: hogy mindezt nem kor√°bban √©s nem nek√ľnk mondta. Ez demokr√°ci√°ban nem bŇĪn, t√∂bb: politikai hiba. A megnyilatkoz√°somat sokan f√©lre√©rtett√©k: mintha √©n a minisztereln√∂k√∂t valamif√©le v√©delemben r√©szes√≠tettem volna. Nincs r√° sz√ľks√©ge, megv√©di mag√°t, jobbak a retorikus k√©pess√©gei, mint az eny√©mek. Min√©l differenci√°ltabb v√©lem√©nyt fogalmazok meg, politikai hitvall√°s szerint ann√°l ink√°bb f√©lre√©rtik, f√©lre√©rtelmezik, sz√°nd√©kosan √ļgy k√∂zvet√≠tik, hogy bele lehessen l√∂kni a p√°rtpolitikai mocs√°rba. Berlinben angol √©s n√©met lapok, r√°di√≥k is megkerestek, mert nem √©rtett√©k, hogy mi t√∂rt√©nik Magyarorsz√°gon. Mert a vil√°g ma nem errŇĎl sz√≥l, hanem a munkan√©lk√ľlis√©grŇĎl, a k√∂rnyezetszennyez√©srŇĎl, a globaliz√°ci√≥ probl√©m√°ir√≥l; Eur√≥pa hogyan integr√°lhat√≥, hogy ne maradjon alul a t√∂bbi vil√°gr√©sszel szembeni versenyben. Ma csak profit√°lunk abb√≥l, hogy a vil√°gban Eur√≥pa hatalmi t√©nyezŇĎ. Ha ezt Magyarorsz√°g nem seg√≠ti, hanem g√°tolja, akkor saj√°t maga alatt fŇĪr√©szeli a f√°t.



‚Äď A P√°rhuzamos t√∂rt√©netek monument√°lis reg√©nyfolyam√°nak meg√≠r√°sa 18 esztendeig tartott; az is hossz√ļ idŇĎbe telik majd, am√≠g elfoglalja m√©lt√≥ hely√©t a vil√°girodalomban. Mikorra v√°rhat√≥ a ford√≠t√°sok megjelen√©se?

‚Äď M√°r elkezdŇĎdtek a ford√≠t√°si munk√°k franci√°ul, hollandul, szlov√°kul, hamarosan n√©met√ľl, angolul √©s sv√©d√ľl is megindulnak. Komplik√°lt √©s lass√ļ folyamat, hogy egy k√∂nyv megtal√°lja a ford√≠t√≥j√°t. N√©metorsz√°gban m√°r m√°sf√©l √©ve tart a megfelelŇĎ ember keres√©se. A kiad√≥ hat pr√≥baford√≠t√°st k√©sz√≠ttetett, mert az is sz√≥ba ker√ľlt, hogy esetleg t√∂bben k√∂z√∂sen ford√≠ts√°k le. V√©g√ľl r√°j√∂ttek, hogy egy hangra van sz√ľks√©g, mert m√°sk√©pp b√°nt√≥ lesz a k√ľl√∂nbs√©g. A t√∂rt√©netet is egyetlen ford√≠t√≥nak kell √°ttekintenie ahhoz, hogy minden a hely√©n legyen. A n√©met kiad√°st 2009-re tervezik, szerintem az lehetetlen, val√≥sz√≠nŇĪleg a francia kiad√°s lesz meg legelŇĎsz√∂r. Amerik√°ban 2011-ben v√°rhat√≥ a megjelen√©se.




‚Äď Sokan √ļgy tartj√°k, N√©metorsz√°g, a n√©met k√∂nyvpiac ugr√≥deszka a magyar √≠r√≥k sz√°m√°ra. Mit gondol errŇĎl?

‚Äď N√©metorsz√°g tradicion√°lisan a legmozg√©konyabb szellemi szempontb√≥l. Az angolok, a franci√°k √©s a spanyolok √∂nell√°t√≥k, mert √≥ri√°si irodalmuk van. Ha valami nagyon √©rdekes a vil√°gb√≥l, akkor azt befogadj√°k. A n√©metek √©rdekszf√©r√°j√°nak r√©sze a mi r√©gi√≥nk is, ez√©rt √©pp√ļgy figyelnek r√°, mint ahogyan a franci√°k is sz√°mon tartj√°k az afrikai irodalmat, amely Sv√°jcig m√©g el√©r, de Magyarorsz√°gra m√°r nem. Ami a n√©met k√∂nyvpiacon √©rdeklŇĎd√©st kelt, √©s sz√°mottevŇĎnek √≠t√©ltetik, az tov√°bbcsoroghat m√°s k√∂nyvpiacokra is. Ha egy nagy n√©met k√∂nyvkiad√≥ egy magyar √≠r√≥val szerzŇĎd√©st k√∂t, akkor arra a t√∂bbiek is odafigyelnek. A k√∂nyvkiad√°s egy kis szakma, gyorsan terjednek a h√≠rek. Angli√°ig √©s Franciaorsz√°gig m√©g csak el√©rnek, de Amerik√°ig m√°r kev√©s magyar k√∂nyv jut el. Ami a p√©ld√°nysz√°mokat √©s az √©rdeklŇĎd√©st illeti, Amerik√°ban legal√°bb olyan sikerem volt, mint Eur√≥p√°ban, csak a h√≠re nem jutott haza.



‚Äď √Črdekes, hogy a reg√©nyben milyen szakmai hozz√°√©rt√©ssel besz√©l √©p√≠t√©szeti k√©rd√©sekrŇĎl vagy az √©nekl√©s mŇĪv√©szet√©rŇĎl... 

‚Äď Sok szakmai anyagot tanulm√°nyoztam √°t ahhoz, hogy l√©trej√∂jjenek ezek a sz√∂vegek. Rengeteget dolgoztam Elisabeth Schwartzkopf mesteriskol√°j√°nak vide√≥felv√©teleibŇĎl. Sz√°mos sz√≥ szerinti cit√°tum szerepel a reg√©nyben tŇĎle. A mŇĪv√©szeti tev√©kenys√©gek l√©nyeg√ľket tekintve nem k√ľl√∂nb√∂znek egym√°st√≥l. Amit az √©nekl√©srŇĎl √≠rok, az sz√°momra egyfajta ars poetica, mert mindezek elmondhat√≥k az √≠r√°sr√≥l is. Az √©nekesek azzal k√ľzdenek, hogy a hangjuk a hely√©n legyen, megfeleljen a partit√ļr√°nak; a hangnak legyen egy saj√°tos, szubjekt√≠v √©s a szerepnek megfelelŇĎ √°llaga, √©s abban fizikailag √©s pszichol√≥giai szempontb√≥l is hiteles legyen. Ugyanezt kell egy mondattal is tennem. Sok aspektusb√≥l kell megn√©znem: az anyanyelv grammatik√°ja mennyit b√≠r el, mit lehet vele csin√°lni, mennyit birtoklok a sz√≥kincsbŇĎl, mi az, ami m√°r modoross√°gnak tŇĪnik, vagy t√ļl van azon, amit haszn√°lhatok. Ezek √©rdekes t√∂rv√©nyek. Mint √≠r√≥nak az √©n dolgom nem m√°s: olyan szintre jussak el az √©nben, ami nem az √©n √©nem, hanem egy kollekt√≠v szint. Egy olyan szintre, ami a k√ľlsŇĎ form√°imt√≥l ‚Äď f√©rfi vagy nŇĎ, √∂reg vagy fiatal, sz√©p vagy cs√ļnya vagyok ‚Äď f√ľggetlen√ľl azonos.


‚Äď Sokan az √≠r√≥ mŇĪhelytitkaira is k√≠v√°ncsiak...

‚Äď Amikor m√©g Kisorosziban b√©reltem egy paraszth√°zban egy tisztaszob√°t, a h√°ziasszonyom, egy idŇĎs parasztasszony azoknak, akikkel j√≥ban volt, megengedte, hogy belessenek a szob√°mba, amikor dolgozom vagy nem vagyok otthon. A k√ľlvil√°g sz√°m√°ra majdnem k√∂vethetetlen, hogy mit csin√°l egy √≠r√≥. Ez az asszony √ļgy ford√≠totta le mag√°nak: ‚Äěakkor maga csak √ļgy veszi ki a fejib√ľl‚ÄĚ. Gombosszegen egy m√°sik idŇĎs parasztasszony azt k√©rdezte: hol vannak a g√©peim. Megmutattam neki az √≠r√≥g√©pemet, √©s nem √©rtettem, hogy mit nem √©rt. Amikor r√°j√∂ttem, hogy a nyomdag√©peket keresi, elmagyar√°ztam neki a k√∂nyvkiad√°s folyamat√°t. Erre megk√©rdezte: j√≥, de ha a nyomda nyomja a k√∂nyvet, √©s a k√∂nyvkereskedŇĎ adja el, akkor hogy kapok √©rte p√©nzt. Sz√°m√°ra a k√∂nyvnek csak mint t√°rgynak l√©tezett √©rt√©ke. 




Kézírástól a számítógépig

N√°das P√©ter reg√©nyei sz√∂vegr√©szleteit sokszor le√≠rja k√©zzel, ut√°na leg√©peli √≠r√≥g√©ppel, majd elteszi m√°snapra, akkor kijav√≠tja √©s tov√°bb√≠rja. ‚Äď A P√°rhuzamos t√∂rt√©neteket egy√°ltal√°n nem √≠rtam le komputerrel. A sz√°m√≠t√≥g√©p monitora egy k√©p, k√©pn√©z√©s k√∂zben pedig az ember nem tud gondolkodni, mert a k√©p az agyt√∂rzs√∂n van, a gondolkod√°s pedig a jobb √©s a bal f√©ltek√©t veszi ig√©nybe. Ez√©rt rosszak a komputerrel k√©sz√ľlt sz√∂vegek. MeggyŇĎzŇĎd√©sem, hogy sz√©pirodalmat nem lehet sz√°m√≠t√≥g√©ppel √≠rni, mert nagyon becsap√≥s: r√∂gt√∂n k√©sznek tŇĪnik rajta a sz√∂veg. A n√©met lektorom meg is tudja √°llap√≠tani, melyik sz√∂veget √≠rt√°k sz√°m√≠t√≥g√©ppel. A leg√©pelt, m√°r csak kev√©s jav√≠t√°st tartalmaz√≥ g√©piratomat az Esterh√°zy-irodalomb√≥l is ismert G√°rdonyi Gizell√°nak adtam, aki sz√°m√≠t√≥g√©pbe √≠rta. A reg√©ny csak a v√©gsŇĎ form√°j√°t kapta meg a komputeren, szerkeszt√©sre, jav√≠t√°sra ugyanis val√≥ban zseni√°lis.








Nem a j√©ghegy cs√ļcsa √©rdekli

‚ÄěN√°das szenved√©lyes √©rdeklŇĎd√©s√©nek a k√∂z√©ppontj√°ban az √©rz√©kis√©g √©s a kult√ļra konfliktusos viszonya √°ll, az ember mint term√©szeti t√©nyk√©nt megalapozott t√°rsadalmi l√©ny. A szem√©lyis√©gnek azok az alapjai, ahol m√°r nem besz√©lhet√ľnk individualit√°sr√≥l. A hŇĎsei f√∂lismerik ezeket az alapokat, √©s birk√≥znak ezzel a f√∂lismer√©ssel. A j√©ghegy t√ļlnyom√≥ r√©sze a felsz√≠n alatt lebeg, √©s ez az, amire N√°das val√≥j√°ban k√≠v√°ncsi. S√∂t√©t √©s hideg vizekbe ereszkedve, lass√ļ mozdulatokkal √ļssza k√∂rbe. Az a gyan√ļm, hogy a j√©ghegy cs√ļcsa nem √©rdekli. Hidegen hagyja.‚ÄĚ

(Keresztesi J√≥zsef ‚Äď Magyar Narancs)

                                                                  



Hamlet rogy√°sig

‚Äď A 70-es √©vek v√©g√©n, 80-as √©vek elej√©n, vagyis a nagy eur√≥pai sz√≠nh√°zi √°talakul√°s v√©g√©n volt bennem egy olyan elk√©pzel√©s, hogy sz√≠nh√°zi sz√∂vegek √≠r√°s√°ra alkalmas vagyok. Val√≥j√°ban nem voltam az. Val√≥sz√≠nŇĪleg ennek az lett volna a belsŇĎ felt√©tele, hogy egy sz√≠nh√°z vagy rendezŇĎ megragad. Ha a szerzŇĎ otthon √ľl, √©s kir√°lydr√°m√°kat √≠r, az nem sz√≠nh√°z, hanem mŇĪkedvelŇĎ elfoglalts√°g. A sz√≠nh√°znak aktu√°lis viszonyban kell lennie azzal az emberi √°llapottal √©s √°llaggal, ami abban a pillanatban, azon a helyen van. Ha erre nem tud reag√°lni, akkor az eg√©szet megette a fene. Akkor halott anyagot, Cs√°rd√°skir√°lynŇĎt √©s Hamletet j√°tszik rogy√°sig. A magyar sz√≠nh√°zak a sz√≥rakoztat√≥ipar r√©szei lettek, a k√∂z√∂ns√©g olcs√≥ sz√≥rakoztat√°s√°ra t√∂rekednek. Engem hal√°losan untatnak. 





Pályakép dióhéjban

N√°das P√©ter 1942-ben Budapesten sz√ľletett. Tizenhat √©vesen √°rva maradt, 1958-ban f√©nyk√©p√©sz szakmunk√°stanul√≥ lett. 1961-tŇĎl fot√≥riporterk√©nt, majd √ļjs√°g√≠r√≥k√©nt dolgozott. ElsŇĎ k√∂tete, A Biblia 1967-ben jelent meg, k√©t √©v m√ļlva szabad√ļsz√≥ lett. Dr√°ma√≠r√≥k√©nt is sikert aratott. 1981-ben √∂szt√∂nd√≠jjal Nyugat-Berlinben dolgozott, az√≥ta is ezernyi sz√°llal k√∂tŇĎdik a n√©met fŇĎv√°roshoz. 1984 √≥ta egy Zala megyei kis faluban, Gombosszegen √©l. 1986-ban jelent meg az Eml√©kiratok k√∂nyve c√≠mŇĪ reg√©nye, amellyel elnyerte az √Čv K√∂nyve-jutalmat. Sz√°mos rangos hazai √©s k√ľlf√∂ldi irodalmi elismer√©st kapott, t√∂bbek k√∂z√∂tt 1992-ben Kossuth-d√≠jat, 1995-ben a lipcsei k√∂nyvv√°s√°r nagyd√≠j√°t, 2003-ban a Franz Kafka-d√≠jat, 2006-ban a M√°rai S√°ndor-d√≠jat. 2005-ben l√°tott napvil√°got 1500 oldalas nagyreg√©nye, a P√°rhuzamos t√∂rt√©netek.


.
Hirdetés



Ajánló

Marton √Čva
Schiff Andr√°s
Nádas Péter
Fried Istv√°n
Frank József
Lengyel Andr√°s
Somfai László
Temesi M√°ria
Fritz Mih√°ly
Sejben Lajos
:: Hollósi Zsolt 2006-2019 - e-mail : hollosizs@gmail.com / info@hollosizsolt.hu
www.hollosizsolt.hu