Ă–n a(z) 577378. látogatĂłnk,  Ă©s 37. a mai napon
   Rovataink: Irodalom >> KertĂ©sz Imre Szegeden >>
  KezdĹ‘lap   
  KeresĹ‘   
  Kapcsolat   
   KĂ©pzĹ‘művĂ©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudomány
   SzĂ­nház
   Opera
   Tánc
   JĂł helyek...
   In memoriam...
   A kötetrĹ‘l
   Ă‰pĂ­tĂ©szet
   Nádas PĂ©ter
   Darvasi LászlĂł
   Podmaniczky Szilárd
   Janikovszky Éva
   Fried István
   Ilia Mihály
   JĂłkai Anna
   Esterházy PĂ©ter
   PĂ©ter LászlĂł
   Cs. TĂłth János
   KertĂ©sz Imre Szegeden

www.idokep.hu




Baska


Dubrovnik


Rab
/ Instagram

Kertész Imrével több százan dedikáltatták a könyveit Szegeden
"Az írás sorskérdés"



Kertész Imre az auditorium maximumban (Fotók: Hollósi Zsolt)

Ilia tanár úr szerint utoljára a MEFESZ megalakulásakor, 1956 október 16-án voltak annyian a szegedi bölcsészkar auditorium maximumában, mint a múlt héten szerdán, amikor Kertész Imre estjét rendezték meg. A Sorstalanság Nobel-díjas szerzőjét felesége is elkísérte. Kertész Magda arról is mesélt, hogyan változott meg életük a nagy elismerés után, és azt is elárulta: férje legkedvesebb étele a töltött káposzta. Kertész Imre úgy fogalmazott: emelkedett érzésekkel tér haza.

Szegedi estjén Kertész Imre két és fél órán át válaszolt Szörényi László professzor és a hallgatóság kérdéseire a zsúfolásig megtelt auditorium maximumban, utána még egy órán át hősiesen állta a dedikálók rohamát a bölcsészkaron. Interjúra várva szimpatikus feleségével is beszélgettünk.

– Imrének fontosak a fiatalok, szívesen válaszol a kérdéseikre. Annak örül a legjobban, amikor itthon, a magyar olvasóitól kap ilyen óriási szeretetet, hiszen nem véletlenül maradt Magyarországon, és ír mindig az anyanyelvén. Akármilyen jó fordításai léteznek is külföldön, könyvei magyarul a legjobbak. Mindig izgulok ilyenkor, mert szeretném, ha szeretnék. Szegeden hihetetlen érdeklődéssel fogadták, a szeretetet pedig lehetett érezni a fantasztikus légkörből – mondta Kertész Magda, aki tizenegy évvel ezelőtt, első felesége halála után lett Kertész Imre társa.



– Imre számomra a JĂłisten ajándĂ©ka. Nagyszerű partner, aki Ă©lni hagy, szeretĹ‘ Ă©s kedves társ. Érdekes utazás vele az Ă©let. Csodálatos dolog a Nobel-dĂ­j is, miután megkapta, sokkal mozgalmasabb lett az Ă©letĂĽnk. Már nem vagyunk fiatalok, a hosszĂş utazások egyre jobban fárasztanak, ezĂ©rt nem tudunk már minden meghĂ­vásnak eleget tenni. De amikor eljutunk valahova, mindig Ăşgy Ă©rezzĂĽk: megĂ©rte. Találkozni az olvasĂłkkal mindig nagy Ă©lmĂ©ny. Imre sokat merĂ­t ebbĹ‘l, Ă©s Ĺ‘ is sokat jelent az embereknek. Mostanában több idĹ‘t töltöttĂĽnk Berlinben, mint itthon, mert Imre tavaly elesett, eltörte a karját, Ă©s a kezelĂ©sek miatt nem utazhattunk. Berlinben idĹ‘nkĂ©nt találkozunk magyar Ă­rĂłkkal is, kĂĽlönösen Esterházy PĂ©ter Ă©s Nádas PĂ©ter jön gyakran, valamint Krasznahorkai LászlĂł, Darvasi LászlĂł Ă©s Parti Nagy Lajos. 

NĂ©metország kiválĂł ugrĂłdeszka, mert a nĂ©metek Ĺ‘szintĂ©n Ă©rdeklĹ‘dnek a közĂ©p- Ă©s kelet-eurĂłpai irodalom iránt – vĂ©lekedett Magda asszony, aki azt is elmondta: fĂ©rje idĹ‘nkĂ©nt Nobel-dĂ­jas kollĂ©gáival is találkozik. Amikor Párizsban a Sorbonne dĂ­szdoktorává avatták, Dario FĂłval beszĂ©lgetett. Elfriede Jelinekkel korábban többször is egyĂĽtt kávĂ©ztak BĂ©csben. GĂĽnter Grass-szal pedig akkor találkozott, amikor egyszerre kaptak dĂ­szdoktori cĂ­met a berlini egyetemen. KertĂ©sz Imre NĂ©metországban Ăłriási szeretetnek, tiszteletnek örvend. Ezt mi sem bizonyĂ­tja jobban: január vĂ©gĂ©n az egykori auschwitzi foglyot kĂ©rtĂ©k fel, hogy az Ă©vfordulĂłs holokauszt-megemlĂ©kezĂ©sen olvasson fel egyik művĂ©bĹ‘l a Reichstagban, a nĂ©met szövetsĂ©gi parlament ĂĽlĂ©sĂ©n. A beszámolĂłk szerint Horst Köhler államfĹ‘ Ă©s Angela Merkel kancellár is megilletĹ‘dve hallgatta KertĂ©sz ImrĂ©t. Fontos számukra, hogy jelen van Berlinben. 

– Az én törekvésem az, hogy a holokauszt problémáját ne egy zsidó–német konfliktusnak lássam, hanem egy univerzális problémának – hangsúlyozta az író már Szegeden. – Az a lényeg, hogy szellemileg hogyan lehet ezt a szörnyű negatívumot pozitívumra változtatni, s nem az, hogy a világ sírjon azon, mit tettek az apáink, nagyapáink Auschwitzban. Lehetséges-e egy ilyen borzalmas, iszonyatosan megrázó eseményt, mint Auschwitz, ahová három éven át naponta érkeztek ezer-kétezer embert szállító vonatok, és kilencven százalékukat azonnal a gázkamrákba vitték, felfogni, és valamiféle etikai értéket kovácsolni belőle? Számomra ez az alapvető kérdés, mert ha nem lehet belőle értéket faragni, akkor az egészet el kell vetni. Akkor semmi más, mint egy rossz álom. Az a határozott véleményem, hogy a holokauszt gazdagította az európai tudatot, művészetet. Beckett sohasem beszélt közvetlenül a holokausztról, mégis egész művészetét ez szabta meg. A modern zenében, a magyar Ligetinél és Kurtágnál is találhatunk olyan műveket, amelyeket ez az élmény befolyásolt, ebből alkottak gazdag, pozitív műveket. Ezekre gondolok, amikor azt forszírozom, hogy egy nyelv tegye a magáévá ezt az élményt. Nem mea culpára van szükség, hiszen ennek a lehetősége már elmúlt. A második-harmadik generáció után felesleges már személyes részvételről beszélni. Fontosabb lenne az Európa közepén megtörtént borzalmak lehetségességének átgondolása, egzisztenciális felfogása, mert ez olyan dolgokat eredményezhet, amelyek pozitív irányban befolyásolják az európai ember erkölcsi életét. Ha van még ilyen. Az európai embernek fontos, hogy erkölcsi élete legyen, mert ebben a pillanatban olyan értékeket kellene megvédenie, amelyek számára egzisztenciálisan fontosak, az életet vagy a halált jelentik.



– Amikor Imrével angol nyelvterületen járunk, kellemetlen szerepet töltök be: figyelem és kiigazítom a tolmácsot – árulta el Kertész Magda, aki sokat élt Nyugaton, perfektül beszéli a nyelvet, így az angol levelezésben is ő segít a férjének. – Roppant fontosnak tartom, hogy Amerikában megértsék, és jól értsék Imre műveit. Két éve jártunk ott legutóbb, amikor három könyve is megjelent új fordításban. Az angol nyelvű interjúin mindig jelen vagyok, hogy pontosan közvetítsék, amit mond.
Kicsit furcsa, ha valaki Nobel-díjat kap, azt hiszik az emberek, hogy mindenhez ért, zsebében a bölcsek köve, és mindennel kapcsolatban megkérdezik a véleményét. Az európai írók sajnos nincsenek olyan hangsúlyosan jelen Amerikában, mint az amerikaiak Európában. Különösen nehéz a dolguk a nem bestseller szerzőknek. Imre témája, a totalitarizmus és a holokauszt egyébként is közelebb áll az európai olvasókhoz. Izraelben két könyvét, a Sorstalanságot és a Kaddist fordították le héberre. Lengyelországban, Németországban és Franciaországban az összes művét kiadták. Spanyolországban és Olaszországban is több könyve megjelent.

Magda asszony szerint férje szakadatlanul dolgozik, szeret elmélyedni, most egy régi munkát vett elő, amit félretett legutóbbi két kötete, a Felszámolás és a K. dosszié miatt. A társasági életnél sokkal jobban kedveli a magányt. Ennek ellenére igyekszik eleget tenni sok fontos szervezet meghívásának. Néhány hete a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság konferenciáján az emberi élet értékéről szólt. – Két rákoperációm is volt, Imre az orvosom, Bodoky György professzor felkérésére vállalta, hogy beszédet mond. Szerette volna ezzel is felhívni a figyelmet a rák elleni küzdelem fontosságára.

– Magyarország halálozási statisztikájában vezetĹ‘ halálok a rák. Ez szörnyű Ă©s tarthatatlan! PusztĂ­tja az embert Ă©s a társadalmat, ezĂ©rt minden mĂłdon szembe kell vele szállni. De csak akkor lehet, ha megadják rá az anyagi fedezetet – folytatta a gondolatot már a dedikálás után, az Ă©jszakába nyĂşlĂł szegedi látogatása vĂ©gĂ©n a láthatĂłan holtfáradt KertĂ©sz Imre. 

– Attól tartok, egy író nem választja meg „szabadon" a témáit. Van néhány alapesemény, amely egy ember életét formálja, és általában ebből dolgozik az író. Van egy más típusú író is: aki csak történettel dolgozik. Ez is egy választás, így esetleg megkerülheti az alapvető élményét, habár nagyon nehezen tudom elképzelni, hogyan lehet teljesen függetlenül írni az egzisztenciától. Az írás sorskérdés is egyben. Nagyon meghatott ez az óriási részvétel Szegeden. Legnagyobb örömömre rengeteg fiatal volt. Emelkedett érzésekkel megyek haza.

S hogy mi lesz az a könyv, amit jelenleg ír? Kertész Imre kedvesen elhárította a faggatózást: – Most egy regényen dolgozom, de sohasem beszélek szívesen arról, amit épp írok. Egy regényt általában évekig tart befejezni. Ha megtörtént, akkor majd beszélgethetünk róla.

Kedvence a töltött káposzta
– Imre legkedvesebb Ă©tele a töltött káposzta, amibĹ‘l ritkán kap igazán jĂłt. Szeretek fĹ‘zni, remek szĂ©kely káposztát csinálok, de a töltött káposztát nem tudom elkĂ©szĂ­teni, ezĂ©rt a hazai vendĂ©glĹ‘kben szoktunk enni. Szinte minden Ă©telt szeretĂĽnk, sajnos emiatt állandĂłan tĂşlsĂşllyal kĂĽzdĂĽnk – árulta el KertĂ©sz Magda, akinek fĂ©rje csak akkor szokta megmutatni Ăşj művei kĂ©ziratát, ha már befejezte. – FĂ©lve mondok bármit is ilyenkor, de volt már olyan aprĂłság, amit megfogadott, Ă©s megköszönt. Mint egy átlagolvasóét, szĂ­vesen meghallgatja a vĂ©lemĂ©nyemet. 

  

KertĂ©sz Imre dĂ­jai, kitĂĽntetĂ©sei

1983: FĂĽst Milán-dĂ­j; 1989: Aszu-dĂ­j, JĂłzsef Attila-dĂ­j; 1990: Ă–rley-dĂ­j, Az Év Könyve jutalom; 1992: Soros-Ă©letműdĂ­j; 1995: Brandenburgi Irodalmi DĂ­j; 1996: Márai-dĂ­j; 1997: Kossuth-dĂ­j, a lipcsei könyvvásár nagydĂ­ja, a NĂ©met NyelvĂ©szeti Ă©s KöltĂ©szeti AkadĂ©mia fĹ‘dĂ­ja, Friedrich Gundolf-dĂ­j; 2000: Herder-dĂ­j, a Die Welt irodalmi dĂ­ja; 2001: a nĂ©met BecsĂĽletrend (Pour la MĂ©rite) tagja, amely a művĂ©szeknek adhatĂł legmagasabb nĂ©met kitĂĽntetĂ©s; 2002: Hans Sahl-dĂ­j, Nobel-dĂ­j, Budapest dĂ­szpolgára; 2003: Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje; 2004: Goethe-Ă©rem, Corine-dĂ­j 

Hirdetés





Ajánló

Szegedi Nemzeti Színház
Tiszatáj
Szegedi Tudományegyetem
Szegedi Pinceszínház
MĂłra Ferenc MĂşzeum
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Thealter International
Szeged város
Szegedi Szabadtéri Játékok
Szegedi Kortárs Balett
Somogyi-könyvtár
Szegedi Kisszínház
:: HollĂłsi Zsolt 2006 - e-mail : hollosizs@gmail.com
www.hollosizsolt.hu