Ön a(z) 604313. látogatónk,  és 142. a mai napon
   Rovataink: Képzőművészet >> 15 éves a SZÖG-ART >>
  Kezdőlap   
  Kereső   
  Kapcsolat   
   Képzőművészet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudomány
   Színház
   Opera
   Tánc
   Jó helyek...
   In memoriam...
   A kötetről
   Építészet
   Kass János
   Pataki Ferenc
   Novák András
   Zombori László
   Mednyánszky Szegeden
   Kopasz Márta
   Dér István-album
   15 éves a SZÖG-ART
   Szűcs Édua
   Kortárs Szeged a REÖK-ben

www.idokep.hu




Baska


Dubrovnik


Rab
/ Instagram

Jubileumi kiállítással ünnepel a szegedi Kass Galériában a 15 éves Szög-Art 

A szőke ciklon és a heilbronni sörözés

Fotó: Frank Yvette  
Csoportképhez készülődve a Kass Galériában. Elöl ülnek: Sejben Lajos, Aranyi Sándor, Lapis András; mögöttük ülnek: Kass János és Novák András; az állók balról jobbra: ...Darázs József, Sinkó János, Szathmáry Gyöngyi, Pataki Ferenc, Kovács Keve, Lázár Pál, Zombori László, Fritz Mihály és Farkas Pál.


Tizenöt évvel ezelőtt, 1991-ben  független, önálló szellemi műhelyként alapította meg tizenegy neves szegedi vagy Szegedhez kötődő képzőművész a Szög-Art Művészeti Egyesületet. A nonprofit civil szervezet mára kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, tagjai kiállításokkal jelentkeztek már Németország, Franciaország, Lengyelország és Románia több városában. Noha nem sorolható egységes stílushoz, egyetlen irányzathoz az azóta számos taggal bővült csoportosulás, mégis összetartja a tagokat a folyamatos szakmai párbeszéd, a barátság, valamint a sok közös élmény és mulatságos sztori. A Szög-Art jubileumi tárlata a héten nyílt és március közepéig látható a Kass Galériában – a verniszázson begyűjtött néhány visszaemlékezésből, véleményből, értékelésből és szórakoztató történetből mint apró mozaikkockákból próbáltunk összerakni egy színes képet.

– A művészet a rendszerváltozással megszabadult azoktól a ballasztoktól, amelyek a korábbi évtizedekben jellemezték a kultúrpolitikát. A Szög-Art egy kis parittyás Dávid. Fontos, hogy kisugárzó ereje ne csak a város polgáraira, hanem országos, sőt nemzetközi szinten is hasson – hangsúlyozza Pataki Ferenc festőművész, a kortárs szegedi piktúra emblematikus alakja. – A mai képzőművészet olyan tág határok között mozog, hogy egy ilyen civil szervezetben nem lehet kizárólagos egyetlen irányzat, stílus, megmozdulás sem. A konkrét, ábrázoló, figurális művektől a kevésbé láttató, inkább gondolatébresztő munkákig egymás mellett élhetnek a legkülönbözőbb alkotások. A kortárs művészeknek az állandó párbeszéd a legfontosabb feladatuk, nem törekedhetnek a kizárólagosságra. Ezt a mentalitást érzem az egyesületben, ezért szeretek a Szög-Art tagja lenni.
– A képzőművészek lába alól kihúzták a talajt, a Szög-Art olyan kezdeményezés, amely az egyre inkább beszűkülő lehetőségek idején is lehetőséget biztosít a megmutatkozásra. Aranyi Sándor áldozatos és úthengerszerű szervezőmunkája megnyitotta előttünk a kapukat,  így nemcsak idehaza, hanem külföldön is egyre többfelé bemutatkozhattunk. Egyesületi szervezetben sokkal könnyebben tudunk kapcsolatot teremteni külföldön, mintha egyénenként próbálkoznánk – summázza véleményét az egyik legprogresszívebb szegedi szobrászművész, Popovics Lőrinc, aki arra is emlékeztet: a rangos budapesti Vigadó Galériában a vidéki egyesületek közül a Szög-Art volt az első és egyetlen, amely önálló tárlattal tudott bemutatkozni.
– A Szög-Art az Alföld egyik legjelentősebb művészeti szervezete, amely a kortárs szegedi képzőművészet talán legjelentősebb egyéniségeit tömöríti. A huszonegy tag között – sajnos ketten már nincsenek velünk – festőtől a grafikuson és szobrászon át az iparművészig sokféle alkatú, stílusú, világszemléletű alkotó akad. Nehéz így közös nevezőre hozni őket, nincs is szellemi közös nevező, a megalakuláskor a barátság volt a legfontosabb kapocs. Egy művészcsoport életében 15 év hosszú időnek számít, kívánom, hogy még sokáig dolgozzanak együtt. Jó lenne, ha egy jó visszatekintő tárlattal jelentkezhetnének – értékel Nátyi Róbert művészettörténész, aki a készülő jubileumi katalógus bevezető tanulmányát is jegyzi.
Szuromi Pál művészeti író kritikáját sem rejti véka alá: – A Szög-Art megteremtése a kilencvenes évek elején egészséges lépés volt, mert a korábbi évtizedekben a szegedi művészcsoport szinte mostohagyermekként a vásárhelyiek mellett működött. Mára önállóbb arculatuk lett a szegedi alkotóknak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a párhuzamosan jelentkező két alkotóközösség, a Szög-Art és a Szegedi Szépmíves Céh közül az előbbi az, amelyik érdemi eredményeket is fel tudott mutatni. Az a fajta szakmai igényesség azonban, ami eleinte megvolt, mára feloldódott. Minősítésnek, válogatásnak kellene megelőznie a bemutatkozó kiállításokat. Érdemleges, szakmai, baráti disputát kellene folytatni a teljesítményekről. Ma a jelenlét reprezentálása, a bulizás szinte fontosabb, mint a művek. A fiatal generációk képviselői nincsenek jelen, érdemes lenne frissíteni a tagságot. A mostani kiállításon is inkább a középgeneráció, azaz Popovics Lőrinc, Darázs József és Sejben Lajos jelentkezett progresszív, friss munkákkal.
– A Szög-Art minden tagja más és más, ebből a színes szőttesből jön létre egy laza konglomerátum, amely olyan, mint a természet: burjánzik, virágzik, vibrál. Annyiféle áramlatot, alkotói fölfogást képvisel – óriási dolog, hogy másfél évtizeden át fennmaradt. Összetartó oszlopa Aranyi Sándor, akinek zseniális szervezőképességével Németországtól Franciaországon át Dél-Amerikáig sikerült kapcsolatokat kiépítenie jelentős állami támogatás nélkül is – mondja az egyesület legtekintélyesebb tagja, a világhírű grafikusművész, a város Kossuth-díjas díszpolgára, Kass János, aki arra bíztat: Szegeden a Buday György nevével fémjelezhető képzőművészeti hagyományokra kellene építeni. – Ha van kiút, kibontakozás, akkor az a Temesvár-Arad-Szabadka-Újvidék eurorégión keresztül vezet. Kíváncsian várom a felújított Reök-palota megnyitását, amelynek három emeletét szellemmel is meg kellene majd pakolni, mert kevés pusztán az architektúra.

 
Farkas Pál és Aranyi Sándor Pataki Ferenc köszöntőjét hallgatja

Ehhez kapcsolódik az egyesületi elnök, Aranyi Sándor mondandója is, akit a jövő izgat: – Annak idején mi lobbiztuk ki, hogy a Reök-palotában legyen Szeged képtára. Sokan ellenezték a tervet, az mondták, nem alkalmas erre a célra ez az épület. Cáfolta ezt az állítást a kecskeméti és a szabadkai példa, ahol hasonló szecessziós palotákból varázsoltak ragyogó képtárat a tehetséges építészek. Természetesen sokkal jobb lett volna, ha egy új, erre a célra tervezett képtár épülhetett volna, de a mostani gazdasági helyzetben örülni kell minden lehetőségnek. Decemberben tárgyaltunk Solymos László alpolgármesterrel, és világossá vált számunkra, hogy a város vezetése a szabadtérit működtető kht.-ra bízza a Reök-palota üzemeltetését. Ezt nem tartjuk eleve rossz megoldásnak, ha megfelelő szakmai vezetést rendelnek mellé. A képzőművészeti programok összeállításához szakmai társadalmi kuratórium felállítását javasoltunk, remélem, elfogadják a kezdeményezésünket. A legnagyobb aggodalmunk az, hogy hiába adják át a palotát már május végén, mint a Délmagyarországban is olvashattuk, a júliusban megnyíló Szegedi Nyári Tárlatot még nem ott akarják megrendezni. Felajánlottam, hogy akár a rajz tanszéki galéria paravánjait, posztamenseit is kölcsön adjuk. Ha lehetett a romokban heverő Kass Szállóban kiállítást rendezni, miért ne lehetne a felújított palotában a város legrangosabb képzőművészeti rendezvényével avatni az új képtárat? Úgy gondolom, méltóbb lenne, ha a magyar képzőművészek országos seregszemléjével nyitnánk, mintha idehoznának valami nagy durranást. Két héten belül összehívjuk a MAOE szegedi tagságát, hogy a kht. és a város vezetése ismertesse előttünk az elképzeléseit. Ettől függ, hogy a tervek mellé tudunk-e állni, vagy kénytelenek leszünk a magunk elképzeléseit keresztülvinni. Ha szükség lesz rá, a Szög-Art akár olyan országos visszhangot kiváltó, hangos akcióra is kész, mint amilyet a Horváth Mihály utcai képtár bezárásakor szerveztünk, amikor leakasztottuk a falról a képeinket és távoztunk.
Hollósi Zsolt

A szőke ciklon

Aranyi Sándor vezette az autót, amikor a németországi Heilbronnba mentek kiállításra, és egy kölcsön Ford Transittal szállították a képeket. Székesfehérvár felé a jobb első kerék defektet kapott. Szerették volna kicserélni, de nem találtak a kocsiban emelőt. Ahogy tehetetlenül várakoztak az út szélén, egyszercsak megállt mögöttük egy kamion, és kiszállt belőle egy szőke bombázó – hófehér overallban. Odalibbent a meglepett művészekhez és megkérdezte: „Miben tudok segíteni?” Amikor meghallotta, mi a probléma, rögtön hozta az olajos emelőjét, letérdelt, és az ámulattól szóhoz sem jutó festők, szobrászok előtt pillanatok alatt felrakta a pótkereket. Amikor kiderült, hogy kicsit kisebb a pótkerék, mint kellene, a szőke ciklon sajnálkozva mondta: szívesen segítene, akár Heilbronnba is elvinné a kompániát, de sajnos a kamionjával nem lépheti át a határt. Művészeink köszönetet mondtak a segítségért és elbúcsúztak. Óvatos tempóban eldöcögtek az első benzinkútig. A jó tündér kamionja is ott állt a parkolóban, gondolták, hálából meghívják egy kávéra. Farkas Pál szobrász ment el érte. Amikor odaért a kamionhoz, az overrallos szőkét nem találta, viszont nyitva volt a járgány hátsó ajtaja. Benézett. Legnagyobb meglepetésére egy parádésan berendezett komplett hálószobát látott. Kiderült, hogy egy utazó örömlánytól kaptak segítséget.
A heilbronni kirándulás további meglepetéseket is tartogatott: a végcél előtt ötszáz méterrel egy forgalmas kereszteződésben hatalmas zökkenéssel megállt a Ford Transit. Eltört az első kerék egyik gömbcsuklója. Szerencsére épp jöttek a vendéglátók, és rögtön intézkedtek. Öt percen belül megjelent egy „műtőkocsi”, azaz egy műszerekkel, szerszámokkal, gépekkel tökéletesen felszerelt szerelőműhely. Gyorsan beszerezték a szükséges alkatrészeket és a helyszínen villámgyorsan megjavították az autót. Csak az alkatrészeket kellett kifizetni, a munkadíjra azt mondták: az a cég ajándéka. A kiállítás nagy sikerű megnyitója után Aranyi Sándor, a társaság sofőrje sóvárogva nézte, a többiek hogyan kortyolják a finom pezsgőket, borokat. Ő még nem lazíthatott, mert a 30 kilométerre lévő szálláshelyükre neki kellett hazafuvaroznia a többieket. A szállásadó házigazda azzal vigasztalta: ne búsuljon, majd otthon jól besöröznek. Amikor hazaértek, kiderült: összesen három üveg sör van a hűtőben. A házigazda a négy magyar vendégének kettőt felbontott, a harmadikat visszatette a hűtőbe és Guten Nacht!-ot kívánt. Művészeink döbbenten nézték: ez volt a nagy sörözés? Felkerekedtek kocsmát keresni, de 25 kilométeres körzetben, minden falu minden vendéglátóhelye és üzlete már zárva volt. A többiek megszánták Aranyi mester, és javasolták, menjenek inkább haza, maradt még egy üveg sör, az mind az övé lehet. Aranyi tanár úr szomjasan kinyitotta a hűtőt, és nem akart hinni a szemének: nem volt benne a sör. Az üres üveg ott árválkodott mellette. A házigazda közben megitta. A heilbronni sörözésből okulva azóta csak munícióval felszerelkezve indulnak útnak a szegedi képzőművészek.


Alapítók és csatlakozók

A Szög-Artot 1991-ben a következő művészek alapították: Aranyi Sándor, Dér István, Novák András, Sinkó János és Zombori László festőművész, Eszik Alajos grafikus, Farkas Pál, Fritz Mihály, Kalmár Márton, Lapis András, Szathmáry Gyöngyi szobrász. Később csatlakozott az egyesülethez: Fischer Ernő, Lázár Pál és Pataki Ferenc festőművész (1993-94), Lóránt János festőművész és Kovács Keve üvegtervező-grafikus (1996), Kass János grafikus (1997), Popovics Lőrinc szobrász (2002), Darázs József és Sejben Lajos képzőművész, Henn László festőművész (2005).

Hirdetés





Ajánló

Szegedi Nemzeti Színház
Tiszatáj
Szegedi Tudományegyetem
Szegedi Pinceszínház
Móra Ferenc Múzeum
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Thealter International
Szeged város
Szegedi Szabadtéri Játékok
Szegedi Kortárs Balett
Somogyi-könyvtár
Szegedi Kisszínház
:: Hollósi Zsolt 2006 - e-mail : hollosizs@gmail.com
www.hollosizsolt.hu